Eger - hetilap, 1891

1891-05-19 / 20. szám

163

tiszafüredi, és Dutkay Béla kaáli jegyzők, póttagul Yaka József kompolti jegyző.

Az egri csonkamecset. stylszerü restaurálása czéljából, mielőtt a megye rendelkezése alatt álló tőkék kamatjövedelméből a megfelelő összeg megszavaztatnék, a megyebizottság megyeszerte való gyűjtést rendelt el. E gyűjtés eredménye mindössze 91 frt 46 kr.

Az alispán két halálesetről tesz jelentést a közgyűlésnek. Gyöngyösön elhalálozott Kövér Bertalan, a megye volt főszolgabírója, ki a nyugdíjintézethez való viszonyánál fogva, haláláig a megye kötelékéhez tartozott. Továbbá elhunyt Rády Sándor tarna- tnérai jegyző, s megyebizottsági tag.

Farkas Gyula szolgabiró súlyos betegsége tartamára Helleb- ronth Iván közig, gyakornok Gyöngyösről a hevesi járás főszolgabírói hivatalához rendeltetett át.

A gyöngyösi megyei laktanya-épületben leégett istálló biztosítva volt.

A hasznos házi állatok közt Hatvan községben föllépett tüdőlob már szünőfélben van; a zárlat azonban még fenáll. A száj- és körömfájás miatt ma már csak Tarna-Eörs község van zár alatt.

A közbiztonság a lefolyt évnegyedben a megye területén kielégítő volt.

Az árvaszéki elnök hiv. jelentése szerint a lefolyt évnegyedben az árva-létszám volt a megye területén 17956. Ezek közül, az évnegyed folyamán gyámság alul felszabadult és pedig nagykorúság által 189: nagykorusitás által 25; férjesülés által 60; elhalt 33; vagyontalan 47; összesen 354. Maradt tehát az árva- létszám az évnegyed-végén 17602.

A megyei tiszti főorvos hiv. jelentése szerint a megye területén a lefolyt évnegyedben az egészségi állapot kedvező volt, amennyiben a légző szervek hurutos bántalmain kívül, amelyek az uralkodó kórjelleget képezték, ragályos betegségek jelentékenyebb pusztítást nem eredményeztek. Vörheny volt Csehiben és Gyöngyösön ; himlő a beregalji tanyán, és kanyaró Mindszenten. Orvosrendőri bonczolás volt 7. Ebmarási eset volt 6; ezek közöl kettő veszett eb által történt, minek folytán sérültek a bpesti Pasteurféle intézetbe szállíttattak. A gyöngyösi közkórházban ápoltatott 607 beteg, 10514 ápolási nappal; az egri irgalmas firend- ház kórházában 268 beteg 4657 ápolási nappal; az egri alapítványi női kórházban 613 beteg 16076 ápolási nappal; összesen 1482 beteg 81.247 ápolási nappal.

A kir. állami főmérnök jelentése szerint a megyei utak rendes fentartása, a rendkívül hosszú tél miatt csak későn vehette kezdetét. A tavaszi árvizek nagyobb károkat megyeszerte nem okoztak ; mindössze is a verpeléti nagy hid lett tetemesen megrongálva, mig a feldebrői hid teljesen elsodortatott. A közlekedés helyreállítására az intézkedés megtörtént s a hidak fölépitése folyamatban van.

A telefon-kérdés városunkban.

Országszerte befejezték már a nagyobb városokban a helyi távbeszélők berendezését. Itt az ideje, hogy városunk is tegyen már egy lépést ennek a fontos kulturális és közgazdasági vívmánynak megvalósítására. A telefon használata ma már annyira el van terjedve, hogy annak ..zélszerüségét és használhatóságát minden ember ismeri, s igy e helyütt nem tartjuk szükségesnek, hogy a telefon számtalan előnyeit elősoroljuk. Hogy azonban olvasóink a telefon berendezésének föltételeit megismerhessék, czélsze- rünek véljük a keresk. ministerium által kiadott utasítás némely szakaszainak közlését:

Az állam által létesített telefonok reggel 8 órától este 9 óráig állnak a közönség rendelkezésére. Az egyéb érdekesebb tudnivalók a következők :

1. Előfizetckül elfogadtatnak egyes személyek, testületek, intézetek, valamint egy és ugyanazon háznak e czélra egyesült és az előfizetés bejelentésekor megnevezett lakói együttesen.

2. Az előfizető köteles az előfizetési dijat egy évig fizetni akkor is, ha állomását előbb megszüntetné. A kilépést az év eltelte előtt legalább 3 hónappal kell Írásban bejelenteni. Ezen bejelentés elmulasztása által a kötelezettség mindenkor egy évig tovább tart.

3. Az előfizetési dij havi hat írtban van megállapítva a központi vagy fiók kapcsoló hivataltól két kilométernél távolabb nem fekvő egy távbeszélő állomás után; ezen dij két kilométeren túl minden egész, vagy megkezdett kilométer távolságért, 1 írttal emelkedik.

Az állami, törvényhatósági, városi, vagy községi hatóságok» valamint a jótékonyczélú és közintézetek 50°/o díjmérséklésben részesülnek.

Egyletek, társas körök, vendéglők, kávéházak és egyéb nyilvános helyiségekkel rendelkező előfizetők a dij kétszeresét fizetik.

A használati dij a távbeszélőnek üzembe helyezése napjától számitattatik, és havonkiní, ha pedig az előfizető úgy kívánná, több hóra, de legfeljebb félévre mindig előre fizetendő.

4. Az esedékes előfizetési dijakat a levélhordó szedi be. A hátralékos előfizetési dij végrehajtás utján is beszedhető.

5. Az előfizetőnek joga van arra, hogy a szolgálat tartama alatt bármikor, bármely más előfizetővel elbeszéljen; de mások üzenetét iparszerü továbbküldés végett átvenni nem szabad.

A mely nyíló kelyhét kitárja;

Kiégett, néma, színtelen,

Egyhangú róna életem.

Hiába nézek én körül:

Lelkem a tájnak nem örül;

Odúiban sötét romoknak Baljóslatú baglyok suhognak,

Keresni a sast hasztalan,

Rég elszállott már, messze van !

Mit ér a rózsa, gyöngyvirág,

Mit ér a vig, dallos világ,

Ha szárnyaszegve, szomorúan Virraszt szivem a méla bubán! . . .

Sugaras nyár, hiába jösz,

A zord, rideg homály legyőz.

Rudnyánszky Gyula.

Pünkösd a népdalokban.

A népdalok világából megragadja egy pont a figyelmünket: piros pünkösd napja. Midőn végiglapozzuk a népdalok gyűjteményét. önkéntelenül szemünkbe ötlik az, hogy a nép nem említi más nagy ünnepét dalaiban, mint a pünkösdöt. Kern szól a karácsonyról, sem husvétról, pedig máskülönben a vallásos magyar nép mind a kettőt buzgón szokta megülni. Karácsonykor a gyermekeknek szerez örömet, Husvétkor önmagának; mind a kettőt nevezetessé tevén bő lakmár ozással. A nótában azonban csak a pünkösd jelen meg gyakran szépen, ragyogón, dicsőségesen.

Ez is mutatja, hogy a sátoros ünnepek közt a pünkösd az, mely igazán magyar ünnep.

Az angol és általában a germán nép a karácsony iránt tanúsít legnagyobb szereteíet. A husvétet a szlávok ülik meg kiváló kedvvel és igénynyel. A legtöbb húsvéti szokás a szlávok- tól ered, kivéve a szorosabb értelemben vett vallási szokásokat, melyek zsidó eredetűek.

A magyar nép önkéntelenül a pünkösdöt választá. Természetesen ma már a pünkösd-aratásról is lekopott a nemzeti zománc. Az anyagi küzdelmekkel és idegen szokások áramlatával tölt levegőben elveszte ez az ünnep tősgyökeres magyaros jellegét és színét. De a hagyományokból következtethetünk egykori nagy népszerűségére. Ezen a napon választották a pünkösdi királyt, a kinek hatalom adaték mindenre egy egész esztendeig, a mi megterem té a pünkösdi királyság példaszavát minden olyan fényeskedésre vagy uraskodásra, a mi csak ideig-óráig tart. Ekkor tüntették ki koronával a falu legszebb, legerényesebb leányát, a pünkösdi királynőt. Piros jelzőt kapott a nap, mint az ekkor nyíló virágok, a rózsa, a bazsarózsa (pünkösdi rózsa,) a tulipán, a szegfű.

A szerelem legforróbb színével festék tehát a pünkösdöt. Ekkor születik a kedves, a ki piros, mint a rózsa, melynek fáján piros hajnalban terem. Valóságos mámorban álmodja fantáziája:

*