Eger - hetilap, 1891
1891-05-19 / 20. szám
164 6. Az elöfi/.ető állomásának a fennálló hálózatba való bekapcsolását és az állomás, valamint annak jó karban tartását az állam saját költségén eszközli. 7. Ha azonban az előfizető más épületbe költözik, vagy pedig berendezett állomását más helyiségbe vagy helyre kívánná áttétetni, a felmerülő költségeket, — kivéve a vezetéken esetleg szükséges munkálatok költségét — az előfizető fizeti. Távbeszélő hálózatok létesítése iránti kérelmeiket az egyes városok közigazgatási utón közvetlenül a keresk. ügyi ministeri- ummal tudassák. Különfélék. — A pünkösdi ünnepeket, f. máj. hó 17. és 18-án, szokott áhítattal s kegyelettel ülte meg városunk kath. közönsége. Az ünnep niasoduapján, pünkösdhétfőn, a reggeli 8 órakor tartott ünnepi nagy mise után, melyen dr. Kozma Károly apát-kanonok ő nsga pontifikálr, dr. Samássá József érsekünk ő exja, egyházfőpásztori áldás után, fényes papi segédlet mellett, megkezdte a bérmálás szentségének kiosztását, mely főpásztori func- tiójában, Szele Gábor fölszentelt püspök ő mlga is segédkezett érsek ő exjának, ki a főszékesegyház baloldali hajójában szép renddel fölállított leánygyermekeket részesítette a bérmálás szentségében, mig Szele püspök ő mlga ugyanekkor a jobboldali templomhajóban sorakozott fiúgyermekeket bérmálta meg. Az e napon a bérmálás szentségében részesült gyermekek összes száma meghaladta a m á s fél ez er e t. — A magyar czisterczi rend uj apátja. A hivatalos lap f. máj. hó 9-éről hozza a legfelsőbb királyi kéziratot, melylyel Vajda Ödön cist. r. áldozár, volt fógymu. tanár, előszállási jószágkormán}'zó, mint a rend tagjai által első helyre választott apátjelölt, — a vallás- és közoktatásügyi magy. kit-, minister előterjesztésére, király ö felsége által, a zircz- pilis- pásztó- és szentgotthárdi egyesült apátságok apátjává kineveztetik. — Jótékony czélu hangverseny. Reményi Ede hírneves hegedűművész hazánkfia által felerészben az egyesült hevesmegyei jótékony-nőegylet javára Egerben, szombaton, 1891-ik évi május hó 23-án, az egri színkörben tartandó II. nagy hangverseny műsora: 1. Ábránd a „Hugouották“ dallamai felett Meyerbeer, átírta s játsza Reményi Ede. 2. „Hősi magyar“ átírta s játsza Reményi Ede. 3. a) Praeludium Chopin, b) Mazurka II-me Godard, c) Menuetto capriccio so, Weber C. M. zongorán előadja Bodó Alajos. 4. a) Barcarole, Schubert, b) Nocturne, Chopin, c) Mazurka Chopin, átirta s játsza Reményi Ede. 5. a) Valse (Edur) Moskowsky. b) Rhaps o dia, Liszt F. zongorán előadja Bodó Alajos. 6. a) Magyar nemzeti népdalok, SzentirNem anyától lettél, Rózsafán termettéi, Piros pünkösd napján Hajnalban születtél. Kenetesebb és nem ily közvetlen, de túláradó boldogsággal szól a szeretőről a következő dal: Ékes viola nemzette, A pünkösdi rózsa szülte, ' Égi harmattal nevelte. Ezt az egyet úgy kedvelte. A pünkösdi rózsa, az a feltűnő, sötét piros virág, mely a piros arczu leánynak hasonmása, kedvelt virága a népnek. Azt mondja: A pünkösdi rózsa kihajlik az útra, Eredj oda rózsám, köss bokrétát rajta. A piros arczu kedves és piros pünkösd egy érdekes ellentét ötletével szembeállítva jelen meg ebben a dalban: Apró fának apró virága, Kedves babám piros két orczája, Meghervasztom én azt nem sokára, Piros pünkösd második napjára. Nem véletlenség az, hogy a karácsonyi játékok, a misztériumok az éjszakon levő germánok közt születtek meg s onnan vándoroltak át hozzánk. may-Reményi. b) „Repülj fecském“ átírta s játsza Reményi Ede. Helyárak: Nagy páholy 4 frt. Kis páholy 3 frt. I. r. zártszék és páliolymegetti ülés 1 frt. II. r. zártszék 80 kr. Földszinti bemenet 60 kr. Erkély-ülőhely 50 kr. Erkély-állóhely 40 kr. Karzati ülőhely 40 kr. Karzati állóhely 30 kr. Jegyek előre válthatók Bauer H. (Széchenyi-utcza, posta-épület) üzletében. A hangverseny estéjén a szinköri pénztárnál. Kezdete pontban fél nyolcz órakor. — Vértesi Arnold, jeles beszélyirö földiuk, a „Debreczeni Ellenőr“ szerkesztője, a ma esti gyors vonattal érkezik városunkba régi barátai s tisztelői látogatására, kik az ünnepelt iró tiszteletteljes fogadásáról Füzes-Abonyb.ui, és a helybeli pályaháznál gondoskodtak. E fogadásban, mint halljuk, az egri jogakademia polgársága is részt fog venni. Tisztelt barátunk, jeles irótársunk s földiák, ez úttal gyermekkori barátja s iskolatársa: Gásp'árdy Géza ügyvéd, előkelő polgártársunknak lesz szívesen látott vendége, kinek tiszteletére a vendégszerető házi gazda ma este saját házánál lakomát rendez, melyre Vértesi barátai, régi jó ismerősei s irótársai lesznek meghiva; holnap, csütörtökön este pedig a Hungária szállóban lesz városunk tisztelt vendége, s jeles szülöttje tiszteletére diszbankett rendezve, melyre hir szerint már is számos aláírások történtek. (Egy teríték ára, — bort és zenét is beértve — 2 frt.)- Honvéd-emlék-ünnep. A hevesmegyei 1848/9-iki honvédek egyesülete által az 1849-iki kápolnai csatában elvérzett honvéd- bajtársak emlékére évenkint megtartatni szokott, gyászistentisztelettel egybekötött honvédemlékünnep ez idén holnap, csü- törtöKön, f. máj. hó 21-én fog a csata színhelyén, Kápolnán, a szokásos programmal megadatni. Nevezetesen: a gyászistentisztelet után, mely alatt, mint értesültünk, a gyászénekeket, mint az előző években, úgy a jelen alkalommal is, az egri koszorús dalkör fogja zengeni, — az ünneplő közönség testületi díszben fog a kápolnai honvédszoborhoz kivonulni, hol hazafias dalok elzengése mellett, az ünnepi szónoklatot Lipcsey Péter, — az ünnepi költeményt pedig Szapáry József, egri jogakademiai polgárok fogják elszavalni. E szerint az ünnepségben a hevesmegyei 1848/9-iki honvéd-egyesületen kívül, az egri koszorús dalkör, s az egri jogakademiai polgárság is testületileg fog részt, venni — Hymen. Dr. S a mass a Adolf, m. kir. belügyministeri fogalmazó-gyakornok, az egri jeunesse d’ orée egyik kiváló tagja, e napokban váltott jegyet az egri müveit körökben előnyösen ismert Deési Anna kisasszouynyal. — Az elhalasztott honvédmajális. A hevesmegyei 1848,9-iki honvéd-egyesület által, a rokkant bajtársak fölsegéllésére, a múlt hétfőre, piros pünkösd másodünnepére az érsekkertben tervezett nyári-mulatság, a közbejött kedvezőtlen idő miatt, a jövő vasárnapi’ a, f. hó 24-ére halasztatott el. A pünkösd már egészen más hangulatot kelt a magyar népben. mely télen nem, csak kitavaszodáskor élvezteti éltető elemét: a szabad természetet. Pünkösdkor már zöld a galy, virágos a rét; buján hullámzik a vetés, a gazda reménye; rügyezik a szőllő, madárdaltól hangzik az erdő. Nemsokára már megterem a föld első gyümölcse; csak Isten áldása kell, hogy jó termés legyen abból, a mit a gazda szorgos kézzel elvetett. Szárnyat ád kedvének a remény; fölébreszti szunnyadozó érzelmét a kakukfű, szegfű, rózsa illata, fülemile csattogása. Pünkösdkor már áll a zöld farsang, hozzá láthat a fészek építéséhez, ha elkésett vele a nagyfarsangon. Minden él, dolgozik, örvend a természetben. íme az összefüggés egy újabb jelensége a természeti viszonyok s a nép lélektana közt, a mi annyira összeolvad a dalokban ; megnyilatkozik ebben is: Pünkösd napján születtem, Nefelejts lett a nevem Nefelejtsnek liinak engem Rózsám el ne felejts engem. Midőn pünkösdkor kimegyünk a viruló természetbe, ne feledkezzünk meg arról, hogy ez az az ünnep, melyet a magyar nép magyar sajátságokkal ruházott föl; az igazi magyar a sátoros ünnepek közt. Dr. Sziklay János.
