Eger - hetilap, 1890
1890-03-11 / 10. szám
74 olthetett oly nagy mérvet, mint Angliában, É.-Amerikábau, Oroszországban, Svédországban stb. De ha végigtekintünk a phylloxera óriási pusztításán, mely a legjobb szőlőtőkéinket rövid pár év alatt teljesen kiirtotta, s ha megfontoljuk, hogy e borzasztó csapás ellenében csaknem tehetetlenek vagyunk, akkor mély aggodalom szállja meg minden igaz emberbarát kebelét s szomorúan gondol a közeli jövőre, midőn látja, hogy az ádáz féreg nemcsak egyetlen jövedelmi forrásától fosztott meg egész vidékeket, hanem, hogy a nemes érzelmekre gerjesztő jó bor helyét, mindenütt a testet és lelket ölő pálinka foglalta el. A mondottakból tehát végtére is kitűnik, hogy az iszákos- ság ellenében határozott gyógyszerünk nincs, s az elősorolt intézkedések is csak bizonyos helyen, bizonyos viszonyok és körülmények között alkalmazhatók s általános értékkel nem bírnak. Minélfogva nem marad egyéb hátra, minthogy maga a társadalom az állammal karöltve foglaljon állást e népet pusztító betegség ellen. Erre nézve első sorban legfontosabb a népnek anyagi jólétét olcsó és egészséges tápszerek, valamint jó és emberhez méltó lakások megszerzése által, erkölcsi érzetét pedig ösmereteinek tágítása s műveltségének fokozása által emelni, mely törekvésben a vallás és jól szervezett népiskolák mint leghatalmasabb közvetítők szerepelnek. Népies könyvtárak, oktató előadások, múzeumok, munkásegyletek mindmegannyi fegyverei a nép felvilágosításának, mely ha egyszer megindult, mindig szélesebb és szélesebb körben terjed el. A munkás osztály anyagi jólétének e nelésére Amerika. Anglia, Swajcz és Németország nagy gondot fordíts legújabban nem más, mint az ifjú s tett erős német fejedelem az, ki az idők jelét megértve, maga személyesen állt a socialistikus mozgalom élére, azt helyes irányba és mederbe igyekezvén terelni. Kisérje áldás és szerencse e nemes gondolkozása császárt törekvésében s legyen jutalma népének osztatlan szeretete, hálája, mely nem az alcohol hódító hatása alatt, hanem a testileg és lelkileg erős. tiszia erkölcsű és bátor szivü keblekből önként, születve száll fel hozzája. X . . . . Az egri kereskedelmi s iparhitelbank közgyűlése. Az egri kereskedelmi s ipar hitelintézet, eme folyvást emelkedő virágzásnak örvendő fiatal pénzintézetünk, a múlt vasárnap, f. hó 9-én a délutáni órákban tartotta, saját helyiségében, az 1889-iki rendes évzáró közgyűlését, szép számmal egybegyült részvényes tagok érdeklődése mellett. Burik István, az intézet buzgó elnöke, konstatálván a letett részvények után a közgyűlés határozatképességét, a közgyűlést a megjelent részvényes tagok üdvözlésével megnyitja, s a Az „EGER“ tárczája. A növilág s a női erények Homérosz költészetében. Tanulmány. Irta: Szerencse Menyhért. (Felolvastatott az egri katli. főgvumásiumban, 1890-iki márcz. hó 1-éu tartott felolvasó s kamara-zeneestélyen.) (Vége.) A gyöngéd, az önfeláldozó anyai szeretetnek és gondoskodásnak számtalan példáit olvashatjuk Homérosz költeményeiben. A jó feleség természetesen a legjobb anya is. — Hogy gyermekét táplálhassa, a szegény anya bérért tón. Látóimnak örül szive, midőn lányát Avtemist a tánczoló nymphák közt termetre és szépségre nézve kitűnni látja; örül Penelope, midőn fiát Telema- cliost hosszas távoliét után könyezve ölelheti s arczát s szemeit csókolhatja. — Mily egyszerű és mégis mily felülmúlhatatlan anyai szeretet van kifejezve Andromache ama tettében, ki kis fiát Astyanaxot örömkönyeket hullatva fogadta anyai keblére. — A homéroszi anya benső részvéttel osztozik mindenben, a mi gyermekét illeti. így mindenek előtt Thetis, ki vigasztalására siet megszomorodott fiának, Achilleusnek, ki is midőn könyezve barátaitól távol ült, oda siet hozzá, megsimogatja anyai kezével s kérdezi ötét: tárgysorozat kapcsában fölhívja igazgató-társát, dr. Schwartz Dávidot, hogy az intézet lefolyt évi üzletfogalmáról, s beléle- téről az igazgatóság jelentését terjeszsze elő. Dr. Schwartz Dávid, az egri kereskedelmi s iparhitelintézetnek, köztudomásúlag, egyik legfáradhatlanabb, s ritka szakértelemmel párosult lánglelkii igazgatója, az intézet múlt évi üzlet forgalmát, s a beléletére vonatkozó fontosabb mozzanatokat a következő rövid, de kimentő exposéban terjeszti elő: „Tisztelt közgyűlés! Ez alkalommal az igazgatóság intézetünk 17-ik üzletévéről számol be, és midőn e zárszámadásokat a felügyelő bizottság jelentésével bemutatni szerencséje van. egyszersmind kötelességének ismeri a lefolyt 1889. üzleti év nevezetesebb mozzanatait is felsorolni. A zárszámadásból kitűnik, hogy: A forgalom ez évben kisebb volt; ez onnét ered, hogy a viszleszámitolás 51,043 írttal csekélyebb a tavalyinál ; oka ennek azon körülmény, hogy betétünk tetemesen szaporodott és pedig 53,093 írttal, és igy szükségletünk egy részét fedezte. Ennek folytán a viszleszámitolást részben mellőzhettük, és váltóinkat, tár- czánkban őrizhettük. A leszámítolt váltók azonban 60,444 frt többletet mutatnak fel a tavalyinál, vagyis mig 1888. forgalom a leszámítolt váltók összegére 1.239,479 frt., addig 1889. forgalom a leszámítolt váltók összegére 1.299,925 frt. Jelzálogokban kevesebb 10640 frt, volt 1888. 27,070 frt.. van 1889. 16430 frt. Üzletünk főkép váltó-üzlet lévén, a jelzálogkölcsönöket, amennyire lehet, kerüli, azonban a gőzmalom csődbe jutása alkalmával váltó tartozásait bekebelezés utján biztosította, és igy jelzálog-kölcsöu lett; az új tulajdonosok a lefolyt évben ez adósságot összes kamataival együtt kifizették és az évekig tartó gőzmalom-atfaire befejezést nyert. Imiét ered a jelzálog-kölcsönök minusa. A tartalék-alap 1000 írttal kevesebb, 1888. tartalék-alap 6891.78 kr. 1889. tartalék-alap: 5891.78 kr. A tartalék-alapból, a veszteségek leírására 1000 frt vonatott le, mely tartalék-alap azonban ez évben a törvényesen követelt módon 481.25. és az osztalék-többlet egy részéből 329,01 kr. tetemesen szaporítandó lesz, vagy is összesen 6702 frt 04 krra kiegészítve. Az összes jövedelem 1889: 9625.09 kr., holott az összes jövedelem 1888: 9201.08 kr., vagyis ez évi többlet 424.01 kr.. és igy kisebb forgalom mellett is nagyobb hasznot mutatunk fel. Örömmel konstatálom t. közgyűlés, hogy a lefolyt évben az intézetet veszteség nem érte, a beperelt váltók intézeti ügyészünk ébersége, hnzgósága, erélye és szorgalma folytán, kedvező lebonyolítást nyertek; ott, a hol az igazgatóság veszélyt csak sejtett is, az ügyész közbejöttével az ügyeket olyformán intézte, hogy az intézet érdeke biztosítva legyen. Ez évben a beperelt váltók összege 22 drb volt, 2037 frtnyi értékben; ebből már kifizettetett, 6 drb. 1064 frt. értékben; maradt per alatt 16 drb. 973 frt. értékben, mely összeg behajtása rövid idő alatt kilátásba van helyezve. Intézetünk visszleszámitolás czéljából összeköttetésben áll az osztrák-magyar bankkal, a hevesmegyei taka„Mit sírsz gyermekem, és mi busita meg ennyire téged? Mondd ki, ne titkold, hadd tudjuk mindketten egyenlőn!“ Sir vele együtt, viga^ztalólag szól hozzá, készségesen megteszi, a mi tőle telik. — 0 maga megy Zeuríioz, hogy fiának elégtételt eszközöljön. Az anya nyugtalan aggodalomban van és szomorkodik, ha gyermekét veszély fenyegeti. Andromache fájdalmát és panaszát főleg a félelem motiválja, hogy gyermeke árvaságra jut, midőn igy kesereg: Engem rettentő gyászban hagysz özvegyül a palotában, fiad pedig még csecsemő, kit én szerencsétlen szültem a világra. - Az árvaság következtében nem lesznek játszótársai s két szeme mindig lesütött lesz s arczát könyek áztatják. És ha lakomába megy ,i>. onnan hajítják, mondván neki: Lódulj, nincs helyed itt. hisz atyád nincs köztünk. És könyezve tér vissza édes anyjához.“ (II. XXII. 485. v.) ■ — Mely szavak által az árvaság borzasztó helyzetének képe a legélénkebb színekkel van festve. — Midőn Penelope megtudja fiának, Telemaehosnak, elutazását, az őt érhető veszélyek miatt megrémül, szive megrendül, elájul, lábai remegnek, sír, s midőn később magához tér. dorgálja szolgálóit, hogy közölök egyik sem közölte vele fia elutazását; Dolios kertészének meghagyja, hogy menjen Laerteshez, a fiú nagyatyjáboz, hogy ez neki tanácsot adjon; imádkozik Pallas Athene istennőhöz, és áldoz neki, hogy őrizze meg kedves gyermeke életét,. — Az anya megsiratja és gyászolja fia halálát, igy Thetis fiának, Achillesnek eltemetését tizennégy napig siratja a kilencz Musával együtt. „Minek éljek tovább én nyomorult — mondja Hecuba,
