Eger - hetilap, 1890

1890-03-11 / 10. szám

rékpénzlárral és az egyesült, budapesti fővárosi takarékpénztárral.

1889. évben ez intézetektől nyert hitelének összege, mely időn- kint a szükséglethez mérten változik, volt és pedig;

1. Osztr. m. banknál 60.000 nyitott hiteléből jelenleg 55,910 fit.

2. A hevesm. tpénztárnál 80,000 „ „ 40.223 frt.

3. Az egyesült bpesti tpénztárnál 60,000 „ 7,200 frt.

Összes tartozásunk ma: 109.333 frt.

Az első hazai takarékpénztár 60,000 frtnyi kölcsönét egészen rendeztük; ugyanazt tettük a váltó- és leszámítoló bankkal szemben, mivel a kamatláb nagyobb lévén, hitelüket nem használhattuk. Hogy mennyire fokozódott hitelünk a budapesti pia- ezon, igazolja azon körülmény, hogy a nagyobb pénzintézetek gyakran keresnek fel bennünket és a legnagyobb készséggel ajánlják fél összeköttetésüket a legkedvezőbb föltételek mellett. Intézetünk azonban a hitel megadásánál a legnagyobb óvatosságot követve, reservált állást foglalt el. és a külső I ite'it csak szükség esetében veszi igénybe.

Intézetünk egyik föczélja levéti az ipart és kereskedelmet előmozdítani, és a mennyire korlátolt helyi viszonyaink engedik, annak lendületet adni, azt a lefolyt évben is híven követte; különös figyelmet fordított arra, hogy a kis iparos hitelnyerés által magán segíthessen, sőt minden vállalatnál segédkezet nyújtunk hiteladás által, hogy haszonnal dolgozhattassék; szóval intézetünk mindent elkövet, hogy közhasznú intézmény legyen. Ezt igazolja azon köittl- mény is. hogy a 100 írton aluli váltók összege 852 drb. mely 60.000 frt értéket képvisel, egyszersmind bizonyítéka annak, hogy a kisebb hitelre szorult egyének intézetünknél különös figyelemben részesülnek. — Az intézet által alakított, önsegélyző-betét is szép összegre szaporodott, mi a takarékosságnak eléggé szép példája a mai szomorú pénzviszonyok közt. — Az intézet az osztrák-magyarbank mellékhelye lévén ez évben is, bár csekély haszonnal, de reputa- tiónk érdekében pontosan és lelkiismeretesen teljesítette ebbeli feladatát; a beszedés végett beküldött váltók összege: 1342 drb. melyért befolyt összesen 558,145 frt 64 kr. — Ez, t. közgyűlés, a lefolyt üzleti évnek vázlata, és midőn még hozzáteszem, hogy az igazgató tanács minden tagja az intézet ügyét szivén hordva, s a napibiztosi teendőket is önzetlenül híven teljesítette, a birála- tokná! a leglelkiismeretesebben járt el; a tisztviselők pedig odaadással teljesítették a reájok ruházott kötelességeket : kérjük a tiszt közgyűlést az igazgatóság e jelentésének tudomásul vételére, s a szokásos fölmentvény megadására.“

Az igazgatói előterjesztést a közgyűlés helyesléssel vette tudomásul, s az igazgatóság részére a szokásos fölmentvényt, megadta.

Olvastatott a felügyelő bizottság jelentése, mely szerint az évközben gyakran megvizsgált intézeti üzletvezetés, valamint a zárszámadások is rendben találtattak. A felügyelő bizottság az osztalék megállapítására nézve az igazgatói javaslatlathoz járul.

A közgyűlés a felügyelő bizottság jelentésének tudomásul vétele után, az osztalékra nézve határozza, hogy minden részvény után 3 frt osztalék fizetessék ki, s az osztalék kifizetése f. márcz. hó 17-étöl kezdve tétessék folyóvá.

Az alapszabályok értelmében az igazgatótanácsnak három tagja lépett ki ezúttal az igazgató tanácsból. Miután pedig időközben három igazgató-tanácsos lemondott, ez alkalommal hat igazgató-tanácsosnak, az alapszabályok értelmében, titkos szavazás utján eszközlendő megválasztása vált szükségessé. Kijelöltetvén a szavazatszedő küldöttség, a titkos szavazás megejtetett, melynek folytán az igazgató-tanács tagjaivá megválasztattak: dr. Dombay Tádé, dr. Alföldi Dávid, Kánitz Lipót, Kovács Kálmán. Buzáth Lajos, és Csillagh Mór. — Ez évben a felügyelő bizottság mandátuma is lejárván, ugyancsak titkos szavazással felügyelő bizottsági tagokul megválasztattak: dr. Brünauer Ambró. Hegedűs János és Steinhäuser Rafael. — Ezzel a tárgysorozat ki lévén merítve, az elnök, megköszönve a tagok részvétét, a közgyűlést, bezárja.

Közgyűlés után nyomban megtartotta az igazgató-tanács alakuló gyűlését, melyen meg választattak, és pedig közfelkiáltással elnökül Burik István, alelnökül dr. Schwartz Dávid; — igazgatókul pedig, titkos szavazással: Burik István, dr. Schwartz Dávid, Luga László.

Az egri regále-bérlet ügye.

Eger város közig, tanácsa, s illetve a regále-bérlet-ügy elintézésével a képviselő-testület által teljhatalmilag megbízott küldöttség, Eger város képviselőtestületének legutóbbi közgyűlésén eljárásáról a következő kimerítő jelentést terjesztette elő:

Tekintetes Képviselő Testület! A midőn az italmérési jövedék rendezése körül követett eljárásunkról felvett jegyzőkönyvet tudomásvétel végett a tekintetes képviselő testületnek tisztelettel bemutatjuk, annak kiegészitéseiil van szerencsénk a következőket előterjeszteni: a) korcsmárosokkal tisztán bormérés után 1890-ik évre mutatkozik bevétel 20.990 frt. b) Az égetett, szeszes italok és sör után ugyancsak 1890. évi bevétel 24.920 frt 50 kr. összesen 45.910 frt 50 kr. kiadás: a) az évi bérösszeg 40.000 frt b) a bérlet utáni adó 2000 frt. c) a kezelő személyzet évi fizetése

1.500 frt d) nyomtatványok és irodai szerek 500 frt. e) egy külön hivatalos szoba-helyiség, felszerelés, fűtés és világítással 500 fit. f) időközbeni esetleges korcsma megszűnése által előállható bevételi veszteségre előirányozható 2000 frt, az összes kiadás e szerint 46.500 frt a még hiányzó 589 frt 50 krt a még ezután kiadható korcsmák bevételeiből véli e bizottság fedezhetni. Nem mulaszthatjuk ez alkalommal említés nélkül hagyni, hogy a bizottság elhatározta az állam által reá ruházott kizárólagos jogosult—

Hector anyja — miután téged elvesztettelek, fiam! ki az én büszkeségem valál.“ — Miután Priamos Hector hullájával megérkezett, összegyűlt egész Tróia, közöttük felesége, Andromache, és anyja, Hecuba, kik fájdalmukban hajukat tépték. Az anya fájdalma az őrültségig fokozódik, gyermekük eltemetése után érzik azt a mély fájdalmat, melynek örök voltát a Niobéről szóló szép monda oly találóan fest eme költeményekben, ki miután hat fiát és hat leányát elvesztette, isszonyú fájdalmában megmeredvén, Sipylos magános ormain álló kősziklává lett s itt. mint kő is érzi iszonyú fájdalmát.

De viszont ily anyákkal szemben az édes anyák iránt való kegyeletet szivükre is köti a gyermekeknek Homérosz. Ennek megsértése, még ha nem eltökélt szándékkal történt is, büntetést von maga után. Megtanulhatják a gyermekek, hogy’ főkötelességök szülőik jeles erényeit magoknak megszerezni, hogy őket megbántani nem szabad, mert az Erinnysek, a boszuló istennők, mindig a szülők részén vannak; hogy a vett jótéteményekért szüleiknek szeretettel, engedelmességgel, hálával tartoznak Odysseus, ki az alvilágba leszálltakor háromszor terjeszti anyja felé karjait s mindannyiszor élesebb fájdalom hatja át lelkét, a mint tapasztalja, hogy már csak testnélküli árnyék az, kit ölelni vágy ; Hector, ki kegyes anyját karjai közé zárva, azt tiszteletre méltónak nevezi; s az anyját gyöngéden szerető Tele- machos mind meg annyi megkapó szép példáit szolgáltatják az édes anya iránti gyöngéd fiúi szeretetnek. „Esküdjél meg — mondja Telemachos — útra készülvén Eurycleiának, a kulcsárnőnek — hogy elutazási szándékomat nem mondod meg kedves

anyámnak, mielőtt a tizenegyedik vagy tizenkettedik nap el nem múlik, vagy miglen maga nem fog utánam kérdezősködni, miután megtudta, hogy elutaztam, ne hogy siránkozva arcza szépségének ártson.“ (Odyss. II. 373. v.) Mily gyöngéd fiúi szeretet nyilatkozik eme nehány szavában is. S midőn anyja kérőinek egyike, a gonosz Antinoos, rá akarja beszélni, hogy küldje el anyját házából, önérzettel feleli: „Antinoos, semmikép sem szaban akarata ellenére a házból kiűzni azt. a ki engem szült, a ki engem uevelt, mert megverne az Isten; az emberek részéről pedig szidalom lenne osztályrészem. Azért én soha sem fogom ezt a szót kimondani (Odyss. TI. 130. v.)

A nők kötelessége volt a háztartás vezetése. A házi asszony, a hős felesége, nem végzett terhes munkát ; az ő kötelessége volt felügyelni a szövéssel, fonással, gyapjú-gyártással foglalkozó szolgálókra, kik közt, ülve. maga is részt vett az áltatok végzett munkában. — Arete, a phaekákok királynéja, a szolgálókkal a tűzhelynél ült. fonalat fonva, — Helene Troiában a rabnők közt ült, kettős biborruhát szőtt, beleszőve a troiaiak és achivek küzdelmeit, melyeket miatta vívtak; Penelope kérte kérőit, hogy addig várjanak, mig ő a halotti lepelt férje számára elkészíti, hogy az achiv nők meg ne szólják őt, hogy férje halotti szemfedő nélkül fekszik; — Andromache. Hector felesége szintén kettős biborruhát szőtt s virágokat hímzett rá, — Ezen korban még a legmagasabb rangú nők sem szégvelték a munkát. Ezért látjuk, hogy fejedelmi nők kissé durvább munkát is végeztek. — Andromache megabrakolíafja Hector lovait. — Nausikaa, Alki- noosnak. a phaeákok fejedelmének, leánya, a szolgálónők kiséret é*