Eger - hetilap, 1890
1890-03-04 / 9. szám
68 befejezteíg nem történvén megállapodás, azok ez úttal már csak a belépő jegyeken fognak jeleztetni, melyek a jövő csütörtöktől kezdve t. Köllner L. örökösei gyógyszertárában kaphatók. Az estély kezdete délut. 5 óra. — Igen érdekes és fontos vízjogi szakértő szemle tartatott a múlt febr. hó 19-én Hatvan, hevesmegyei városban. — Hatvanban, mint köztudomású, hatvani Deutsch és társai részvény- társaság közelebbről czu kor gyár at épített, mely immár serényen és szép sükerrel folytatja működését. E szerencsés kísérlet, által felbuzditva. Sclio ssb erger hevesmegyei nagybirtokos szintén elhatározta, hogy Deutschékkal versenyre kél. s a Hatvantól körülbelül 12 kilométernyire fekvő birtokán, Selyp községében, egy másik czukorgyárat épit fel, s erre nézve a szükséges lépéseket már meg is tette, nevezetesen arra nézve is, hogy a Zagyvából a czukorgyártáshoz szükséges vízmennyiség használati jogát megszerezze. Minthogy pedig a tervezett selypi czukorgyártól, a Zagyva folyása mentén lefelé, a hatvani czukorgyár, mely már elélib megszerzett vizjogánál fogva, szintén a Zagyvából nyeri a czukorgyártáshoz szükséges óriási vízmennyiséget, — csak 12 kilométernyi távolságra fekszik: vízjogi törvényeink szakértő-szemlét tettek szükségessé arra nézve, vájjon a Selypen felállítandó czukorgyár által, a Zagyvából felhasznált, s használat után a Zagyvába visszaeresztett, magas hőfokú s idegen alkatrészekkel inficziált, úgynevezett „szennyvíz“ ama 12 kilométernyi útjában, mig a hatvani czukorgyárhoz ér, elveszti-e melegségét s idegen alkatrészeit annyira, hogy mint tiszta és üde viz, a hatvani czukorgyár által minden baj és kár nélkül újból felhasználható legyen, vagy pedig e rövid uttávolság nem elegendő arra, hogy a viz e közben teljesen desinficiáltassék, s a czukorgyártáshoz újból teljesen alkalmas legyen. A szakértői szemle, Kas zap Bertalan, megyénk alispánjának elnöklete mellett, a föntemlitett napon tartatott meg a hatvani czukorgyár telepén. Mint szakéi'tők jelenvoltak: dr. Klimm Mihály, műegyetemi rektor; Lieb ermann Leó, az országos vegyészeti állomásfőnöke; Wittmann Ferenez, és Schieb Emil műegyetemi tanárok, a kulturmérnökség tagjai, és a hatvani czukorgyár igazgatóságának küldöttei. A hatvani czukorgyár igazgatósága ugyanis azt kérelmezte, hogy a nevezett, gyár érdekeinek megvédése szempontjából, a hivatalos szakértő szemléhez szintén meg- hivassék, mely kérelme teljesittetett. — A szakértői hivatalos szemle számosabb kérdéseket ölelt fel, s teljes pontossággal és részletességgel ejtetett meg. Több kérdésre, melyek nyomban meg- felelhetők voltak, a szakértő küldöttek mindjárt a helyszínén megadták a választ. A ezukorgyártásra szolgáló Zagyvaviz vegyalka- De végre is épen a kedvezőtlen áramlat, mely azt hiszem, hogy épen azt nem ismeri, a mi ellen nagyképüsködve beszél, birt arra, hogy a tiszt, hallgatók előtt. — a mennyire azt ily rövid időben és szűk körben mozogható fölolvasás kerete megengedi — némi tájékoztató vázlattal szolgáljak ama számtalan remek szépségek közül, melyek Homérosz költeményeiben oly nagy számmal találhatók. Azon kérdésre, milyen volt a nő társadalmi helyzete a régi görögöknél? — A legtermészetesebben azt felelhetjük: olyan, mint minden pogány népeknél; t. i. alárendelt, áldozata a férfi egoismusának. Csak a kereszténység volt az, mely a nőt a férfival egy rangra emelte, midőn a nőben is ép oly értékű egyedet kezdett látni, mint a férfiúban. — Voltak azonban a görögöknél is kivételek, melyeket e tekintetben a meg nem romlott kor erkölcsei, magok a nők közt kiemelkedő egyes alakok, vagy egyes férfiaknál a nemesebb érzék idézett elő. Ezen kivételekhez azonban. melyek a meg nem romlott kor erkölcseire vezethetők vissza, tartozik a homéroszi kor; mert mig az úgynevezett történelmi korszakban, a nők általában alárendelt, a férfiaknál mindenben hátrább álló nemnek tekintettek, a feleséget alig tekintették rabszolganőnél többnek: a homéroszi költeményekben a nő sokkal méltóbb helyet foglal el; ezekben a feleség a férjnek egyenlő születésű élettársnője. — A nemes női alakok: mint Andromache, Arete, Penelope, mindenütt magasztos erkölcsi értékökuek megfelelő tiszteletben és kitüntetésben részesülnek. A hős Hector előtt a nők véleménye felőle nem kevesebbet nyom, mint a férfiaké, ki, midőn neje rábeszélni akarja, hogy ne vegyen részt a csatában. s ne juttassa özvegységre feleségét s árvaságra fiát, imigy szól: „Valóban! mindez engem is aggaszt, oh feleségem, de nagyon restelleném magamat a trójaiak és az uszályos ruhájú trójai nők előtt, ha gyáván hátrálnék a harcztól.“ (II. VI.. 442. v.). — Helene, ámbár csapás a trójaiakra nézve, mégis Hector és Priamos tára, továbbá a gyártásnál felhasznált s a Zagyvába újra vissza- bocsátott úgynevezett, „szennyvíz“ fertőzöttségének mértékére, valamint a „szennyvíz“ útközben történő desinfectiójára, s megtisztulásának arányára vonatkozó kérdésekre a azonban válasz csak a tüzetes vegyvizsgálat, után adható meg. E czélból a szakértő küldöttség h á r o m h e 1 y r ő 1 vett a vegyvizsgálat czéljaira vizet; nevezetesen: a hatvani czukorgyár fölött, hogy a czukorgyár czéljaira használt tiszta Zagyvaviz vegyalkata, — továbbá a czukorgyár mellett a m a pon tr ó 1, hol a gyártásra felhasznált „szennyvíz“ a Zagyvába visszabocsáttatik. hogy az inficziált viz vegyalkata, — végre a hatvani czu korgyáron alul 6 kilométernyi távolságra, hogy a szennyvíznek e távolságban, s igy, ennek alapján 12 kilométernyi útjában való desinfec- tiója pontosan meghatároztathassék. E vizek Budapesten fognak vegyelemzés alá vétetni, s e vegyvizsgálat eredménye fog a Selypen tervezett Schossbergerféle czukorgyár „lét- vagy nem-létkérdése fölött esetleg dönteni. — Dr. Holub Emil felolvasó-estélye. Dr. Holub Emil tanár, a világ hírű Afrik a-utaz ó, mint hozzánk intézett levelében értesít, f. évi april hó vége felé városunkban egy mulatvá- nyokkal kapcsolatos felolvasó estélyt szándékozik, afrikai rendkívül érdekes útjáról tartani. — Dr. Holub Emil nevét manapság nemcsak Európában, de az ös<zes kontinenseken, hol müveit emberek laknak, mindenki ismeri. — A XIX. század fölfedező utazói tudvalevőleg csudálatra méltó tevékenységet fejtettek ki. különösen Afrika, e még legnagyobbrészt ismeretlen, kincsekben roppant gazdag, s ép ezért rendkívül érdekes és fontos világrész felkutatásában. A tudományszomj által is űzetve, elhagyják hazájokat, búcsút mondanak családjoknak. kezükbe veszik a vándorbotot s merészen szállanak szembe a vad természet és a barbár benszülöttek által okozott, úgyszólván emberfölötti akadályokkal. Csaknem naponkint olvasunk a lapokban rendkívüli tudósításokat a hírneves Stanley angol utazó csudás kalandjairól, ki csak imént fejezte be Afrika belsejében tett útját, melyet az egész müveit világ a legfeszültebb érdeklődéssel, s a nevezett utazó sorsa iránt való folytonos aggódó részvéttel kisért. E rettenthetetlen Afrika-utazók közt, a legkiválóbb helyek egyikét foglalja el dr. Holub Emil. Mint fiatal orvos először Afrika déli részeiben a Fok földet s ennek környékét kereste föl. s miután átkutatta a Vaal-folyó gyémánt-vidékeit, behatolt a Kalahori pusztáiba; látta aZambezi-folyó páratlan szépségű Vi k t o ria-zuha t ag ai t. s megismerkedvén a kegyetlen Sze- popo király országaival, megírta a „Hét év Délafrikában“ ez. munkáját, mely abban a kitüntetésben részesült, hogy részéről udvarias bánásmódban részesül, midőn maga Helene beismeri, hogy : Jóllehet a. jelei) év már huszadik éve azóta, Hogy házul eljöttem s ide származtam ki, de még is, Tőled, egyetlen rossz szót som hallottam idáig: Oh mert az apósom atyám vala mindig. (11. XXIV. 76'>. v.) „Kedves gyermekének“ szólítja és vigasztalni igyekszik őt; nem ő a vétkes előtte, — hogy a görögök Tróját ostromolják. (II. III. 164.). — Areteről, a phaeakok királynéjáról mondja a költő: „Ezt feleségül vette s becsülte Alkinoos, mint sehol egy nőt sem tisztelnek a földön, Oly igazán tiszteltetik ő, és annyira van mind Kedves gyermeki és nagylelkű Alkinoos, mind Népei kedvében : kik mint egy mennyei Istent Nézik s tisztelik őt, mikor a fővároson átmegy.“ (Odyss. VI. 66. 72.) *) Befolyásuk a házon kívül is nagy volt. így, mielőtt Priamos Achilleshez menne, hogy tőle fiának, Hectornak holttestét kikérje, megkérdezi nejét, Hecubát. véleménye felől. Hogy a nők helyzete nem volt még sem annyira lealázó és rabszolgai a homéroszi korban, mint a későbbi időben, az még jobban kitűnik eme költeményekből, ha a nőt, a családi életben t ek i ntj ü k. — Hogy a nő tiszta szívvel, lélekkel készüljön az egész élete fölött határozó pályára, megmondja neki a szűzies érzelmű Nausikaa példája, ki hogy a pliaeákok meg ne szólják, meghagyja Odysseusnak. hogy csak távolból kövesse őt anyja házához, mert nem szeretem azt a nőt, ki kedves atyja vagy anyja tudta nélkül férfiúval szót vált, mielőtt nászünnepe megvolt. (Odyss. VI. 285.) *) A magyar hexameterek Szabó István kitűnő hellenistánk fordításából kölcsönözvék.
