Eger - hetilap, 1890
1890-01-07 / 1. szám
5 — Szmrecsányi György, Árvamegye főispánja őmlga, itteni rokonai látogatására, e napokban városunkban tartózkodott, s Szmrecsányi Pál apát-kanonok úr ő usga vendége volt. — III. Felolvasó és zene-estély. A cist. r. egri fogymnasium tanárkara és az egri zenekedvelők társulata által rendezett felolvasó és kamara-zeneestélyek harmadika, sez évadban utolsója, a múlt szombaton, f. jan. hó 4-én az esti órákban az intézet díszes tornahelyiségében szép számú müveit és elegáns közönség részvétele mellett, a legszebb sikerrel ment végbe. Ez úttal a felolvasó asztalhoz ismét az intézet fizikusa, ft. Ignics Boldizsár főgymn. tanár ur lépett, hogy befejezze az előző felolvasási estén megkezdett nagy érdekű előadását a villamosság újabb vívmányainak gyakorlati alkalmazásáról. A tudós tanár ur ezúttal röviden ismertetve, miként fogja a jövő nemzedék a villamerőt a mezőgazdaságban, szántásban stb. alkalmazni, s utalva a jövőben kétségkívül bekövetkezendő ama beláthatatlan fontosságú fólfödözésre, hogyan hajthatja az ember, miként már eddig számos természeti erőt, úgy a föld és a légkör villamosságát is saját hatalma alá, hogy azt hasznára fordítsa, — záradékéi a villamosság fénytüneményeiről értekezik, s elmondja, hogy mint a közönséges fény, úgy a villamos fény is, különféle közegeken áthaladva színes sugarakra oszlik, s hogy e színes sugarak mily intenzivitássál birnak, mindjárt gyakorlatilag is bemutatja számos ügyesen egybeáditott, úgynevezett Geislerféle-csövekeu. Úgy az igen szépen sikerült, érdekes fénytani kísérletek, valamint az előadás érdekessége is általános tetszésével találkoztak a müveit hallgató közönségnek, mely e hangulatának élénk nyilatkozatokban adott kifejezést. — Az egri zenekedvelők társulata ez estén három szerzőtől játszott igen ügyesen egybeálli- tott, s amüvelt közönség Ízlését is számbavevő zenemüveket. Ezek voltak a fizikai előadás előtt: Mendelssohn- Bariholdy Felix „Es dur“ vonósnégyesének két tétele, a klassikus szabású Allegro, és a madarak tavaszi csicsergését oly élethiven utánzó, fülbemászó „Canzone“; ezeket követte, közkívánatra, Schubert hires vonósnégyesének „Andante con moto“-ja, sordinákkal. A fizikai előadás után pedig a ritka élvezetes est záradékaúl Weber Károly Mária zongora-négyesét játszották el a zenekedvelő társulat tagjai, kik közöl ez estén kivétel nélkül mindegyiknek nyílott alkalma kiváló zenemüvészi képességeit bemutatni ugyannyira, hogy mind összjá- tékuk kifogástalan korrektsége, mind meglepő s páratlan hatású pianissimóik által, mintegy önmagukat múlták fölül, s valóban méltóbban nem is fejezhették volna be e zeneestély-cyklus utolsóját. A hálás közönség minden egyes részlet után élénk tetszés- nyilatkozatokban fejezte ki a társaság minden egyes jeles müvész- tagja iránt, a nyújtott ritka élvezetért, köszönetét. Müveit közönségünk körében általános az óhajtás, vajha e páratlan műélvezettel egybekapcsolt, érdekes és tanulságos estélyek, alkalom adtán, folytatást nyernének. — Beszámolás. A cist. r. egri főgymn. tanárkar s az egri zenekedvelők társulata által a főgyimnásium tornatermében rendezett károm felolvasó és kamara-zeneestély összes tiszta jövedelmetett 134 frt. 60 krt. Ehhez járul Kozma Károly apátkanonok úr ő nsgának 10 frtnyi kegyes adománya, melylyel az estélyek tiszta jövedelmének teljes összege 144 frt 60 krra rúg. Ez összeget az estélyek rendezői, közmegállapodás utján, a következő jótékony czélokra határozták fordítani: 25 frtot a salgó-tarjáni rom. kath. templom készülőben levő oltárképe költségeire; egyenkint 25—25 frtot az Egerben működő két jótékony nőegylet czéljaira; végül az ezek levonásával fönmaradó 69 frt 60 krnyi összeget a cist. r. egri főgynásiumban évek óta fönnálló, s áldásosán működő — szegény főgymn. tanulókat iskolai tan- és segédkönyvekkel segítő könyvtár javára. E nemes, jótékony czélok érdekében, úgy Kozma Károly apátkanonok úr ő nsga kegyes adományáért, valamint a m. t. egri müveit közönség, az említett estélyek pártolásáért, fogadják az estélyek rendezőségének szives köszönetét. — Az egervidéki jótékony nöegylet gondozása alatt levő árvák részére a karácsonyi ünnepek alkalmából adományozni kegyeskedtek : Babies János, Begovcsevich Róbert, Györgyényi Ignácz, Gyulay Pálné, Kozma Károly, Ludányi Antal, Samassa-Süteő Berta, Szele Gábor, Sz. P. Zsendovics József, 2—2 frt; Imre Miklósné 1 fi t 50 kr.; Akantiszné, Alföldiné, Babies Béláné, Csókás Istvánná, Dálnokyné, Éliássy Ferenczné, özv. Fülöp Jó- zsefné, Gröber Ferenczné, Kaszap, Katinszky Gyula, özv. Kobza Antalné, Kobza Lajosné, Kolossyné, özv. Köllner Lőrinczné, Kovács Kálmánná, Martinovich Józsefné, özv. Mészáros Istvánná, özv. Mossóczy Jánosné, Olvashatatlan, Olvashatatlan, dr. Párvy Sándor, Pátz Szidónia, Szvorényi József, Volf Károlyné, Végh Jenő- né, özv. Zsendovics Endréné 1—1 frt; Baloghyné, Budai Károlyné, Buzáthné, Chalaupekné, Fekete Károlyné, Fógelné, özv. Frantzné, Gröber Anna, Gótli Keszlerífy Mária, Huberth Jánosné, Kállayné, Kánitz Gézáné, Keletiné, Kösztlerné, Mátékovitsné, N. N., N. N., N. N., Plank Irén, Póka, Répássyné, Sajósy Alajosné, Simáczius Gusztávné, Szolcsányi Gyula, Sztupkáné, Turcsányiné 50—50 kr.; M, M.-né, N. N., N. N., N. N., N. N., 40 kr.; Mednyánszky 30 kr.; özv. Csécseyné, Cs., Kudlovich Lajosné, N. N. 20—20 kr; összesen 63 frt 10 kr. A kegyes szivíí adományozóknak a szegény árvák nevében forró köszönetét mond az egervidéki jótékony nőegylet Választmánya. — Kapácsy Dezső, hevesmegyei árvaszéki jegyző s előadó, lapunk t. barátja s munkatársa, kinek a hazai lapokban évek óta szétszórva megjelent nagy számú, hangulatteljes lyrai, többnyire erotikus és hazafias költeményei közfigyelmet keltettek, barátai s jóakarói hosszas unszolására e költeményeit egybegyűjtve — Épen egy hatalmas halott-idéző ária reszketteté meg a padlás-szoba deszkafalait, midőn a rendőrbiztos bekopogtatott az ajtón. n — 0 Felsége a király nevében! Nyissák ki az ajtót! Az ajtó rögtön megnyílt. A rendőrtiszt két rendőr kíséretében belépett; hátuk mögött, a nyitva hagyott ajtón a kapus, felesége és néhány kiváncsi lakó félve kukucskált a kis szobába. — Kik önök uraim? Szabad kérnem neveiket! — kérdé a rendőrtiszt udvarias, de parancsoló hangon. — Giacomo Meyerbeer, — felelt mosolyogva a lakó. — Nicolas Prosper Levasseur, a nagy opera első bassistája, — felelt a másik. Mindkét név nagyon ismert volt már akkor Párisban. A rendőrtiszt meglepetve kapta le kalapját s zavarodottan szólt: — Tisztelt uraim! Ez az ^ostoba kapus varázslással s ördögidézéssel vádolta önöket. Én természetesen nevetségesnek találtam e vádat, de mégis kénytelen voltam a dolognak utána nézni, hogy nem lappang-e valami bűntett az ördögidézés leple alatt. Az önök nevei azonban kizárnak minden gyanút. Bocsássanak meg, hogy zavartam önöket. — Igen ám! — szólt félénken a kapus, — de hát az az istentelen beszéd, az az ének, meg az a fekete láda ?! . . . Meyerbeer fölemelte a láda tetejét. Tele volt hangjegyekkel ; legfölül egy partitúra feküdt, melynek tábláján e három szó volt olvasható: „Roberto il Diavolo.“ (Ördög Róbert.) — Azért béreltem e szobát, — szólt a hires maestro a rendőrtiszthez fordúlva, — hogy Levasseur urat betanítsam Bertram szerepére, melyet ő ez új operámban énekelni fog. Lakásomon a „Hotel des Princes“-ben ezt nem tehettük volna. Mi is zavartuk volna a lakókat, meg minket is zavartak volna a látogatók. Itt háboritlanul tanúihattunk, mert senki sem ismerte e lakásomat (?) s különben sem fogadtam volna senkit, csak Levasseur urat, kinek jelszava volt: „Itthon van az ördög?“ * * * Két héttel, e jelenet után, 1831. november hó 15-én volt „Ördög Róbert“ első előadása a párisi nagyoperában. Ott volt a rendőrtiszt, de még a kapus is ott szorongott a magasban. Tapsoltak mindketten, hogy a tenyerük szinte megfájdult belé. Midőn azonban a harmadik felvonás lélekidéző jelenetében Levasseur, gyönyörű hangjának teljes erejét nekieresztve, úgy énekével, mint művészi játékával a rajongásig fokozta a közönség lel- kesültségét, a kapusban ismét fölébredt a gyanú. Kétkedve csóválta meg fejét s igy mormogott magában : — „Hát bizony most is csak azt mondom én, hogy ez az. ember mégis csak maga az ördög?! Ford. Szabó Samu.
