Eger - hetilap, 1890

1890-11-04 / 44. szám

352

ben a „Kis pipa“ ez. alsóbbrendű kávéházhelyiségben volt kasz- szirnő, s innét került a Juhász Sándor házához; de itt is fel- tünőleg szabad életet élt, és sokféle kétes existeutiákkal volt szorosabb összeköttetésben. A gyilkosság előtti napokban is gyakrabban látták e nőt estéukint eféle barátjaival, sötét sikátorokban hosszasabban s titokzatosan beszélgetni, különösen egy magas, vaskos, kiborotvált arczú idegennel, kit a gyilkosság napján a házból is kijönni láttak, s ki az előző napokban a városban állítólag több helyütt megfordult. E körülmények folytán erős a gyanú, hogy a Juhász Sándor meggyilkolásában maga a gazdasz- szony is részes volt, kit aztán a gyilkos szintén eltett láb alul, nehogy utóbb árulója legyen. A vizsgálat további folyamán kiderült , hogy csupán a Wertheim-szekrényben , és esetleg a legyilkolt Juhász Sándor tározójában s asztalfiókjában talált pénz és ékszerek tgy része, s ezek közt a Juhász arany órája lánczostul, lettek elrabolva; de a takarékpénztári könyvek, melyeb több ezer forintot képviselnek, s az itteni szerb egyház- község tőkéjét képezik — mely hitközségnek a meggyilkolt Juhász S. gondnoka volt, — érintetlenül megtaláltattak. A rabló- gyilkosok amaz ékszereket is visszahagyták, melyek könnyen árulóik lehettek volna, kivéve azokat, mik a meggyilkolt gazd- asszouy keblében találtattak. — A csendőrség, különösen Marssó magy. kir. csendőrfőhadnagy emberei lázas tevékenységet fejtenek ki a gyilkosok kézrekeritésében, s a nyomozás minden irányban a legerélyesebben megindult. — A gyilkosságot követő éjjelen, a szomszéd Kistálya helységében két gyanús ember fordult meg, és lázas sürgősséggel kerestek kocsit, mely okét tovább szállítsa. Végre akadt egy szekeres gazda, aki hajlandó volt kocsiját rendelkezésökre bocsátani, s fiát küldte kocsisul. A fiú csak másnap késő tért vissza, s azt vallja, hogy a füredi hídig vitte utasait, kik útközben minden korcsmánál megállották, duhajmódra boroztak, s revolverből lődöztek. A Tisza mellől visszaküldték őt, s itt nyomtalanul eltűntek. A nyomozásnak állítólag siikerült a két gyanús egyén egyikének kilétét kitudni, de neve a vizsgálat érdekében, még nincs közhírré téve. — A meggyilkolt Juhász Sándor temetése a múlt csütörtökön f. é. okt. hó 30-án délut. 4 órakor, a nem egyes, görög vallás szertartásai szerint, városunk minden rendű és rangú közönségének óriási részvéte mellett ment végbe. Ezrekre ment a temetésen megjelent közönség száma, mely a főutezát s később az egri, különben eléggé tágas szerb templom belsejét ellepte, hol a halotti szertartás egy része végbe ment, s hová a közönségnek harmadrésze is alig fért be. A meggyilkolt Varga Borbála temetése is ugyanaz nap ment, egész csöndben, végbe. Eltakarításánál édes atyja, bátyja s nővére is jelen voljobban belemélyedt a Hektor iránt való tilos érdeklődésbe. A jámbor ficzkó az ö falusi együgyüségében nem vette észre, miként Flavigny asszony minden legcsekélyebb alkalmat felhasznált, hogy kezét csókra nyújtsa neki; ellenben annál jobban feltűnt előtte a király szeretetreméltósága Gábriela iránt, s elhatározta, hogy ezért a szegény ártatlan leányt kérdőre vonja.

Az 1600-ik évi október egyik vasárnapján történt. Hector 8 óra tájban lépett a Flavigny asszony boudoirjába, — kit csak 9 órára vártak vissza Párisból. Mi alatt Gábriela a thea-készüléket rendezgette, ezen közben akart Hektor a maga mondókájával kirukkolni, szilárdan, erélyesen, mint egy igazi férfi. Midőn azonban kedvesének ártatlanságot sugárzó szelid arczára tekintett, ki épen egy süteményes táleza elhelyezésével vala foglalatos, — egyszerre a lábaszárába szállt minden hősiessége, s szive olyan lágy lett, mint a vaj.

— Te, Gábriela, valamit akarok neked mondani, — szólalt meg végre nagy félénken.

— Én is neked, Hektor.

Azzal egymás mellé ültek.

— No hát, kezd el te.

— Ah, nem is tudom, hogy mondjam. De nekem úgy tetszik, hogy a király szerelmes belém.

E szavakra a Gábriela arcza egyszerre lángba borult egész a hajszálgyökerekig.

Hektor nagy szemeket meresztett. Épen szemrehányásokat akart tenni imádottjának, midőn ez egyszerre minden kerülő nélkül bevall mindent, még pedig ijesztő aggodalommal.

— Fájdalom, én is észrevettem, angyalom; hanem ami még rosszabb, azt gyanítom, hogy Flavigny asszony meg éli belém szerelmes.

tak. A város közönségét a vadállati gyilkosság erős izgalomba hozta. A közönség feszülten várja a nyomozás eredményét.

— A meggyilkolt Juhász Sándor, Eger város volt adópénztárosa, végrendeletileg összes vagyonát jótékony czélokra hagyományozta. Végrendelkezése szerint — úgy halljuk, — 500 frtot hagyott az egri önk. tűzoltó-egyletnek, többi vagyona fölött pedig úgy rendelkezett, hogy az egész hagyaték tőkésittetvén, a városi hatóság rendelkezése alatt álljon olyaépen, hogy évi kamataiból elszegényült, erkölcsileg kifogástalan özvegyek és árva hajadonok segélyeztessenek.

— A legnagyobb franczia életbiztosító intézetek egyike, a „Le P h é n i x“, — mint a budapesti lapokban olvassuk — igazgatóságot szervezett Budapesten, melynek élére Schwimmer Pált, a m. kir. államvasutak városi menetjegyirodájának jónevű buzgó főnökét állította. Minden esetre örvendetes jelenség, hogy ily előkelő intézet, mint a La Phénix, szükségesnek tartotta Magyar- országon igazgatóságot szervezni, ügy értesülünk, hogy a budapesti igazgatóság városunkban is állít föl képviseletet, melylyel Lázár Mór urat bízta meg. A legközelebbi napokban az iutézet egyik főhivatalnoka Westerstäthen-Beckers Frigyes gróf városunkba érkezik, hogy az itteni képviselőséget berendezze. (27,) i*

— Juhász Sándor gyilkosait — egy állítólag Egerbe érkezett távirat szerint, — Tisza-füred környékén a csendőrök elfogták. A czimborák, hir szerint hárman voltak, de közülök egy megugrott. A két elfogott gonosztevő az általuk elkövetett gyilkosságot már bevallotta.

— Terményüzlet. (Sonnenschein V. termény kereskedő r. tudósitónktól.) A gazdák aggodalma, a közel három hóig tartó szárazság miatt, a közelebbről beállt jótékony esőzés folytán eloszlott, minek következtében piaczunk is megélénkült, s a jelentékenyen emelkedett forgalom a terményáraknak 20—30 krral csökkenését idézte elő. Jegyzett áraink a múlt hétről: t. búza 6.80—7.20; nagyobb szállításoknál 20—30 krral több; rozs és kétszeres 5.60—6; árpa takarmány árú 6.—6.50, jobb minőség

7—7.50; kukoricza (csökkent) 5.80—6.20; zab 6.30 — 6.60 frt mmkint.

— Meghiszem azt. Az egész istenadta nap csak terólad kell vele beszélnem.

— De hát akkor mi lesz a mi házasságunkból, drága Gábrielám ? Nem is merem nagynénéd előtt titkos eljegyzésünket fölemlíteni.

— Az ám! — volt egy nagy sóhaj a válasz, melyet hosszú szünet követett.

— Gábriela! Szeretsz ?

Felelet helyett a lányka átkarolta az ifjút, s csókot nyomott ajkára.

— Te is szeretsz?

Lehetett-é erre is más válasz, mint egy csók?

Ki tudja, meddig tart vala a kérdések és feleletek ilyetén kicserélése, ha egyszerre föl nem hangzottak volna — a király hatalmas léptei, melyek a két szerelmes párt hirtelen szétrobbantották.

— Az isten szerelméért! — kiáltott Gábriela rémülten. O felsége! Ha itt talál!?

— Nos, hát aztán ?

— De nagynéuém nélkül! Még most sincs fogalmad sem az udvaú etikettről? Kérlek, rejtőzzél el gyorsan.

— Igen, de hová?

— Az istenért, akarhová. Ha a király nagynénémet. nem találja, visszatér dolgozó szobájába, s akkor elmenekülhetsz. Gyorsan, oda az asztal alá.

Még alig ért rendbe szedni Gábriela az egész a padozatig érő asztalterítőt, midőn Henrik király belépett. Egy tekintet a leányka zavarára, egy másik az asztalterítő gyanús hullámzására, — s ő felsége tudott mindent. IV. Henrik, Francziaország kirá-