Eger - hetilap, 1890
1890-09-09 / 36. szám
285 vedelmezősége semmiféle arányban nem állott ahhoz a nagy erkölcsi kaihoz, a melyet főleg az alsó néposztályokban okozott. Pedig nálunk aránylag még nem is volt oly erős a játékdüh. Hiszen 1868—1877-ki átlagban a lutribetétek nem haladtak meg a 3Va milliót, az 1878 — 1887-ki átlag pedig nem mutat többet évenkint 3.14 millió forintnál, holott Ausztriában az 1879—1884-ki átlagban évenkint 21 millió forintnál többet áldozott a lakosság a játék ördögének. De ezen aránylag kedvezőbb viszonyok daczára tény, hogy a lutri betétei kis összegénél, húzásainak sűrű egymásutánjánál, és a chanceok csekélységénél fogva veszedelmes jószág főleg a „kis emberre“ nézve, a kit a játék heve nagyon könnyen elvon rendes foglalkozásától és csökkenti munka és keresetképességét. Mi jöjjön azonban a kis lutri helyébe? Mert habár nem nagy összeg az, a mit jövedelemként nálunk az államnak hajt. mégsem mondhatunk le minden kárpótlás nélkül a több mint másfél millióról. ügy látszik, a mérvadó helyek az osztálysorsjátékot szánták helyettesitőnek. Ennek a klasszikus hazája Poroszország, a hol évente két ilyen sorsjátékot rendez az állam, a melynél a nyerési chanceok igazságosabbak, a betétek nagyobbak s igy az erkölcsileg romboló hatás jóformán nagyon csekély. Hivatalosan konstatálva van, hogy Poroszországban az osztálysorsjátékban részt vevők túlnyomó része a jobbmóduak köréből kerül ki. E mellett az a körülmény, hogy csak kétszer évenkint és nem, mint a lutrinál, hetenkint kétszer van húzás, lehetetlenné teszi a játszók folytonos izgalmát. A betétek egységesek, mert a sorsjegyeknek fix áruk van és ez korlátot vet a játékszenvedélynek. Végre az állam inkább közvetítő, mert megelégszik a betétek bizonyos százalékával és a bélyegilletékkel, mig a befolyó összegek túlnyomó részét nyeremények alakjában a játszóknak visszaadja akként, hogy minden második sorsjegyre okvetlenül esik nyeremény legalább a betétösszeg erejéig. Az osztálysorsjátéknak ez a rendszere tehát minden esetre előnyös még az állam szempontjából is, mivel nem lesz nehéz dolog abból helyrehozni a kis lutri eltörlése révén szenvedett veszteséget. Sőt azt hisszük, hogy helyes kezelés mellett még jövedelmezőbbé is válhatik a lutrinál.“ A mi nézetünk ellenkezik ezen feltevésekkel. — Dr. Samassa József egri érsek ö exja, hosszabb távoliét után, miközben üdülés végett külföldi fürdőkben tartózkodott, teljesen helyreállott egészségben a múlt kedden, f. hó 2-án, székvárosába szerencsésen visszaérkezett. — Egyháznagy adománya. Dr. Samassa József, egri érsek őnmlga a legutóbbi időkben hazánk több vidékén, de különösen Tokajban dúlt pusztító tűzvész szerencsétlen áldozatainak tört fényű szemek tűzben égnek, — a hervadt redős arcz kipirúl s a bus, száraz ajk kimondhatatlan kéjben mosolyog, és a nyelv édeskés hangokat rebeg egy távol levő kedvesről, — Szerénáról, az ő ifju jegyeséről. Minden pénteken útra kél Zalatnára, — mint mondja — jegyesét meglátogatni. Ilyenkor igen nagy gondot fordít öltözékére. ■— „Szeréna szép nagy úri családból való, — jó Ízlésre szokott hölgy“! Csinos, kétemeletes ház áll Zalatnán egy szabad téren, gyönyörű kerttel körülövezve. Abban lakik Ár kosi Manó s egyetlen ifjú leánya, Szeréna, a kopott ruháju öreg ur leendő jegyese. A kapuban egyenruhás huszár, hegyesre pödrött bajusszal, fényesre mázolt feszes csizmákban, oly délczegen méregeti a kapu hosszát — bizonyára oly fakó ruhás öreg urat szó nélkül be nem eresztene, — mert Zalatnán, különösen az ő ura házánál — a koldulás tiltva van. — Azért hogy tábornoki sipkája van? ... no bizony? — ki tudja, hol vette ? A tornácz előtt fényes négyes fogat; csillogó ruhájú inas épen most emel aranyos hintóba egy élemedett uraságot — ki bizonyára oly földönfutóval szóba sem állna .... Az öreg úr nem ügyel sem huszárra, sem az elrobogó fényes fogatban ülő fölsegéllésére ötezer forintot küldött Szápáry Gyula gróf belügyminiszterhez azon kérelemmel, hogy abból a tokaji tüzkáro- sultaknak 2000, a rozsnyóiaknak 1000, a móriaknak szintén 1000 frtot juttasson, 1000 frtot pedig legjobb belátása szerint más tüzkárosultak fólsegitésére osztasson ki. Gr. Szápáry belügyminiszter ő nmlga f. hó 7-éről érkezett levélben köszönte meg érsekünk őexjának nagylelkű adományát. — Egri fögymnásiumunknál a beállott 1890—91. iskolaévre a mai napig történt beiratkozások eredménye következő: Az intézet összes növendékségénék száma épen kerek 400. Ebből nyilvános tanuló: 392; magántanuló: 8. — Vallására nézve: gör. kath. 2; helv. v. 5; ágo>t. vall. 1; izraelita 40. A többi róna. kath. — Nemzetiségére nézve: német 6; tót 6; lengyel 2. A többi magyar. — Megható egyházi szertartás folyt le tegnap, hétfőn, Kisasszony-ünnepén, f. hó 8-án reggeli 8 órakor az egri angolkisasszonyok kápolnájában. E napon öltözködtek be a zárdaszüzek sorába Marinkás Irma, és Nesz vadba Gizella kisasszonyok; mig Farkas I r én és Szidónia kisasszonyok ugyanez alkalommal a szerzetesi fogadalmat tették le. Mindkét szertartásnál az egyházi functiót Szele Gábor püspök, egri főkáptalani kisprépost ő mlga teljesítette. — Főispánunk, dr. Kállay Zoltán úr ő méltósága városunkban való állandó tartózkodásának újabb jelét adta legközelebb, midőn gyermekeit, köztük az egyetlen fiúgyermeket, a hét éves Zoltánkát is, az elemi iskolákba nyilvános iskoláztatás végett folyó tanévre beíratta. Amint értesültünk, a kedves, és szép reményekre jogositó fiúcska ezt megelőzőleg, folyó hó 3-án tette egyúttal a legelső vizsgálatát az elemi I. osztályról. A jeles eredménynyel kiállott magánvizsgálatot a főispán úr ő méltósága is végig hallgatta. Szívből kívánjuk, hogy a hosszú és küzdelmes tanulói pályán a vizsgálatok teljes sorozata ily jeles eredménynyel sikerüljön. — Holub Emil, dr. nagyhírű Afrika-utazó, már régóta készül városunkba, hogy az itteni müveit közönségnek, utazása ép oly tanulságos, mint viszontagságos és nagy érdekű élményeiről felolvasást tartson, miként ezt annak idején lapunkban tüzetesen megírtuk, s egyszersmind fölemlítettük amaz akadályokat is, melyek e felolvasás korábbi megtartása elé gördültek. Most, miután ez akadályok teljesen elhárulták, dr. Holub Emil e f. szeptember hó 25-én városunkba érkezik, s érdekes felolvasását Afrika ismeretlen tartományaiban tett regényes és viszontagságteljes utazásáról, még azon nap délesti óráiban meg fogja tartani, az egri érsek-lyceum dísztermében, melyet e czélra dr. Samassa József egri érsek őexja a tudós utazónak szives készséggel volt kegyes átengedni. Addig is, mig a részletekről lapunk közelebbi számában bővebban tájékoztatnék t. olvasóinkat, előre is becses figyelmükbe ajánljuk a ritka nagy érdekű felolvasást, melyen, valószínűleg a tudós utazó hőslelkit neje, s viszontagságos utazásában hü társa s követője is jelen leend. — Passio-játékok. Egy 30 tagból álló ó-bajor passió-társaság, All es eh Ede vezetése alatt, városunkba érkezett, s „A uraságra . . . Elmegy némán a ház előtt, — meg sem áll, — csak midőn már elhagyta, vet egy pillantást az első emeleti negyedik ablakra. — Abban lakik Szeréna! Bolyong aztán az öreg ur késő éjfélig Zalatna sötét, kanyargós szűk utczáin, s mikor a toronyóra éjfélt ver: újra a két emeletes ház előtt terem; megkerüli azt.; a kert, hátuljához megyen vigyázva, lassít léptekkel, s ott vár csendesen. — Szeréna kijő; mert ma péntek van, és Szeréna sza- vatartó! Hideg márcziusi szél fuj ugyan a havasokról, — de se baj! — hisz úgy is égeti valami belől. — Bárcsak már jőne: . . hallsza! . . . hallsza! ... valami susog: ez az ő ruhája .... már itt van! . . Szeréna, Szeréna ! én gyönyörűségem! És az öreg úr cseveg repeső szívvel örömhangokat: — Oh hogy újra láthatlak! . . meddig kell még titokban járnom ? . . . lásd, én úgy szeretném: ha világ előtt is enyémnek mondhatnálak, s bírhatnálak nem egy rövid óráig, hanem az örökkévalóságig ............Szökve jöttem, a tribünök fönt várnak a Havasokon. Csapataim fegyverben . . . szürkületkor támadunk. . . . . Szeréna! ha talál a golyó: oly könnyen halok meg; mert te szerettél! . . . *
