Eger - hetilap, 1890
1890-09-09 / 36. szám
36-ik szám. 29 -ik év-folyam 1890. Szeptember 9-én. Előfizetési díj: Egész evre . 5 frt — kr Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasáboson péti sorhely után 6. bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Mikép védekezzünk a phylloxera ellen? II. Közlemény. Hegyeinken, hol a talaj összetétele a szénkénegezésre alkalmas, ha nem túlságosan kötött agyagos, hanem köves vagy homag, ott helyesen teszi a szőllőbirtokos, ha szőllőjét, szénkéneggel fen- tartja; de a szénkénegezéshez fogjon hozzá, midőn szellőjében a phylloxerát constatálja, mivel már haldokló félben lévő szellőt alig süketül életre ébreszteni. — Számot kell azonban a termelőnek magával vetni, mielőtt e költséges védekezési módhoz fogna, hogy kifizcti-e fáradságát; mert habár léteznek szénkéneggel fen- tartott szőllők igen sok helyen, tanűlmány-utunkban is láttunk igen szépeket ; de viszont volt alkalmunk tapasztalni, különösen Magyarád vidékén, hogy a szőllőbirtokosok a szénkénegezéstől, annak siikertelensége miatt, az ojtványokhoz pártoltak át. — Tudnia kell a szénkénegezni akarónak, hogy ez évenkint megújuló rendkívüli kiadást okoz, és ezenkívül az egész szőllőjét minden 2 —3-ik évben Rendszeresen trágyáznia kell; tudnia kell, hogy ha a szénkénegezést hosszúi viszi keresztül, többet árt a szőllőnek, mint használ; tehát csak előzetes tanúlmány, talajának alapos, pontos átvizsgálása után fogjon a szénkénegezéshez az esetben: ha szőllője e kiadásokat megbirja, és még tisztességes kamatokat biztosit. — Eddigi tapasztalataink szerint, bármily elfogúlhatlanúl Ítéljünk is, kimondhatjuk, hogy szénkéneggel hosszú ideig, teljes terméshozamban a szőllőt fentartani nem lehet. — Szénkénegezéssel csak gyéritünk, meggyéritjük a phylloxerák számát, tehát marad mindig a tökén vagy 5—10%, mely pusziit. A józan ész diktálja tehát, hogy egy beteges tőke teljes terméshozamba akkor, midőn gyökerei megtámadva vannak, nem jöhet. — A szénkénegezést tehát, inkább csak mint átmeneti védekezési módot vegyük alkalmazásba, mert az határozott tény, hogy néhány évig késleltetjük szőllőink végelpusztúlását. s már ez is nagy eredmény. — De csak addig szénkénegezztink alkalmas talajban is, ameddig kiadásaink fedezve vannak, mert a szénkénegezett szőllő terméshozama évenkint csökken, mig végre elpusztúl. Szőllőhegyeinken a harmadik védekezési mód a direkttermő szőllőfajok ültetése, melyek közül a legjobbnak bizonyult eddig a Jaquez, Herbemont és York Madeira. A direkt-termö szollöfajok- kal szőllőinket a legkevesebb költséggel, s leghamarabb re-, construálhatjuk. A tény, hogy a direkt-termőkből oly bort, mint a mi szőllőfajainkból, nem nyerünk, de az is tény, hogy daczára sok ellenségeinek, mindinkább tért hódit magának, s annyira korholt borát, tanúlmány-utunkban több helyen az ojtványokból szili t bornál jobbnak találtuk, s hektoliterenkint átlag 30 írtjával adták el. — A direkt-termők több fajai nem ellenállók, sőt a Herbe- montot is több helyen pusztúlni láttuk; ez azonban a talajnak volt tulajdonítható, mert kedvező talajban a Herbemont, a Jaquez és York Madeira pedig minden talajban teljesen ellenállóknak bizonyúltak. Az a szőllőbirtokos tehát, kinek a bortermelés életfeladata, s megélhetési forrása, s nem tekint arra, hogy neki oly bora legyen, mint ezelőtt jobb években volt, csak bora legyen sok, melyet jól értékesíthessen, az helyesen teszi, ha a könnyen elsza- poritható direkt-termők ültetéséhez fog. —■ Ha évek múlván, az ojtásra átmenni akar, azt akkor teheti, amikor akarja, mivel a direkt-termők, különösen a Jaquez és York-Madeira alanyul is alkalmasak, sőt Francziaországban ott, hol alanyúl a Jaquezt használják, s esetleg az ojtás rajta nem sükerült, nem ojtják be másodszor, hanem hagyják mint direkt-termót teremni, mivel a Jaquez gyönyörű festanyagával az ojtványok borát festik. — Létjoguk tehát nagyon van a direkt-termőknek, még hogy ha azok borát csak a mi borainkkal keverve használhatnék is; hiszen lesz nekünk borunk elég egy évtized múlva, hazánk óriási homokterületein, s a direkt-termők borai ezzel összekeverhetők; a bor- kereskedők majd meg tudják becsülni a direkt-termők szép borát. Ha a bortermesztéssel a síkra szállunk, azaz folyam melletti sik területtel rendelkezünk, egy biztos védekezési mód van a kezünkben; ez a vízzel való elárasztás. — Feltéve, hogy az elárasztásra szükséges vízmennyiséggel rendelkezünk, ezenkívül talajunk alsó alkatrészei nagy vízáteresztő képességgel nem bírnak, úgy ez a védekezési mód a legpraktikusabbak egyike, s aránylag kevésbe kerül, mivel semmi különös kiadást nem igényel, mivel sem ojtani, sem szénkénegezni nem kell; sőt ha a folyó felszíne magasabb a szőllőföld felszínénél, ú<ry egyszerű zsilipekkel az egész területet viz alá ereszthetjük, s ez esetben fölöslegessé válik a vizemelő gépek alkalmazása. Ez nem egyéb, mint vízzel való gyérítés, mivel az elárasztással is gyéritünk, mint a szénkénegezéssel, azzal a különbséggel, hoíty mig a szénkénegezéssel szőllőinket hosszú ideig fen nem tarthatjuk, addig elárasztással évek hosszú során át teljes terméshozamban tarthatjuk fenn, csak a szőllőfajok megválasztásánál legyünk óvatosak, mivel minden szőllőfaj a 30 — 50 napi viz alatt állást nem tűri, s Francziaországban tett tapasztalatok szerint legjobban a Petit Bouchet, és Aramon váltak be legjobban. — Ily elárasztásra alkalmas terület hazánkban igen sok van; azonban mivel példa gyanánt nálunk csak újabb időben készült néhány ily szép telep, azért azok nagybani elterjedése is csak a jövőben várható. Egyik legpraktikusabb védekezési mód a homokszőllőmü- velés. Ez az egyedüli védekezési mód, mely legkevesebbe kerül, saját szőllőfajainkat, művelhetjük, mindenféle rendkívüli kiadás nélkül. — Jól megválasztott szőllőfajok, rendszeres ültetés, praktikus kezelés és a szőllőfajok szerint változó helyes metszési mód a homokszőllők művelésének főketléke; ezek valamelyikének téves keresztülvitele nagy reményeinket meghiúsíthatja, ellenkezőleg évek múlva azon helyzetben leszünk, hogy oly bort produkálhatunk, mely a jó hegyi borokkal is kiállja a versenyt. Volt alkalmunk igen jó homoki borokat is Ízlelni tanúlmányutunkban. Tudva ezen előnyöket, óriási mérvben fogtak hozzá homoksivatagaink betelepítéséhez, s tudva azt, hogy a 4 —5-ik évtől kezdve 40—80 hectoliter bort nyerhetiinkholdankint. azt, hiszem, elég indok arra még az esetben is, ha a homokszőllők borai árban lejebb maradnának is a hegyi bornál, hogy lehetőleg nagy mérvben hozzá fogjunk a telepítéshez. — Mielőtt azonban a homokföldek betelepítéséhez fognánk, mindenek előtt immunitásáról kell meggyőződnünk, mert hogy ha a földnek legalább 75% kovag-tartalma nincs, úgy az nem phylloxeramentes, s könnyen azon helyzetbe juthat a telepitő, mi már több helyen megtörtént, hogy kénytelen homokszőllöjét szénkéneggel fentartani. Levonva az egészből a konsekventiát, arra a tapasztalatra jövünk, hogy daczára a phylloxerának, bort termelni a jövőben is lehet, mivel védekezési eszközeink lehetővé teszik a phylloxerá- vali megélhetést, csak a kitartás és szorgalom ne hagyjon bennünket cserben. — Nekünk egrieknek hegyeinken más védekezési módot, mint az ojtást saját szőllőfajaink s boraink fentartására, s a direkt-termőket, tömegborok és festőborok termesztésére aján-
