Eger - hetilap, 1890
1890-08-26 / 34. szám
34-ik szám. 29 -ik év-folyam. 1890. Augusztus 26-án. Előfizetési dij: Egész evre . Félévre Negyed évre. Egy hónapra Egyes szám 5 frt — kr i 50 1 30 * — * 45 n — 12 n Hirdetésekért minden 3 hasaimon péti sorhely után 6. helyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelvért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A „görög nyelv“ mellőzése gymnásiumainkon s az azt helyettesítő „tanulmányok“. — Kiváló figyelmébe azon t. szülök- és gyámoknak, kik a fögytnn. V. osztályára hozzák növendékeiket. — A középiskolákról szóló 1883. XXX. törv.-cz. módosítása tárgyában hozott 1890. évi XXX. törv.-czikkét a vall. és közokt. kir. minister úr a rendelkezése s vezetése alatt álló g:ymnásiu- mokban jövő 1890—91. tanévvel az V. osztályban, a következő isk. évekre pedig folytatólag s fokozatosan egy-egy magasabb osztályban is (VI. VII. VIII.) életbe kiváltja léptetni. Az idézett törv.-czikk rendelkezésének megfelelően, a gymnasium négy (V— VIII.) felső osztályába járó azon tanulók, kik a görög nyelv és irodalom tanulásától visszalépvén, arra köte- leztetni nem fognak, e tanulmány helyett következő kötelezett tantárgyakban nyernek rendes oktatást: a) a magyar irodalomból, bővebb tárgyalással, s kapcsolatban a görög remekírók müveinek ismertetésével, magyar fordításban, melyekhez még a görög irodalom és művelődés-történet alapvonalai is járulnak; — b) a mértani és szabadkézi rajznak a felsőbb osztályokban is kötelezett gyakorlása- s tovább fejtéséből. A görög nyelvet s irodalmat pótló ezen tanfolyam e szerint két külön tanulmányt ölel fel, melyekből az ezeket választó tanulók rendes osztályvizsgálatot tesznek, az a) alatt említett tanulmány-csoport pedig az érettségi vizsgálat szóbeli részének is tárgya lesz. Tekintve, hogy e pótló tanfolyam behozatalával a tanitás bizonyos mértékben két irányra oszlik, melyek közöl a választás az előre szándékba vett életpályák minőségétől fog függeni; és viszont tekintve, bogy a kitűzött életczél elérésére az egyik, vagy másik iránynak helyes megválasztása nagy fontossággal bir: különös súlyt kell arra fektetnünk, hogy az érdeklett körök és kivált a szülők, gyámok stb. az idézett törvény lényeges tartalma s az irány válasz tás természete s következményei iránt eleve kellő tájékozást nyerjenek. Kiváló figyelmet érdemel e részben az idézett 1890. t, ez. 5. §-sa, mely kimondja, hogy „azon gymnásiumi tanulók, kik a görög nyelv és irodalom helyett az a) és b) alatt fentebb elősorolt tantárgyakból nyertek rendes oktatást, habár az érettségi vizsgálatot letették is, a tudományegyetemek és más hazai s külföldi főiskolák bittudományi karára, vagy azok nyelvészeti, bölcsészeti és történelmi szakosztályaira, s a tanárképző-intézetek ugyanezen szakosztályára nem bocsáthatók“. Innét, csak ha utólag a görög nyelv- és irodalomból is pótló érettségi vizsgálatot állanak ki, lesznek a tudományegyetem bármely karába fölvehetők (V. ö. az 1883. t.-cz. 26. §.). Nagy fontosságú tehát már csak ennélfogva is az V-ik osztályra jelentkező tanulók irány-bevallása. Ezen irányválasztás, vagyis annak kijelentése az igazgató előtt, vájjon a jelentkező ifjú a görög nyelv és irodalom óráit, vagy az a helyett (a) b)) előirt tanulmányok előadási óráit kivánja-e látogatni: beírás alkalmával a szülők, vagy törvényes gyámok által teendő szóbeli, s távollétök esetén, Írásbeli nyilatkozat útján történik. Hogyha a tanuló az V-ik osztályra netalán csak magánosán jelentkeznék, az általa választott irányt bejelentheti; de az imént jelzett Írásbeli ,nyilatkozatnak nyolez nap alatti beszerzésére fog utasittatni. És végre, ha újabb felhívás után öt napig sem érkeznék a szülőktől vagy gyámtól ellenkező értesítés, a tanuló választása véglegesnek fog bejegyeztetni. Fontos végre a választott irány utóbbi megváltoztatásának ügye is. Megeshetik ugyanis, hogy a tanulónak előbb megállapított életczéljára nézve a nézetek változnak a családban. Ezen irányváltoztatás, természetesen, csak kötelező fölvételi vizsgálat mellett történhetik, s rendszerint csakis az iskolaév elején. Ezen irányváltoztatásnál tehát az a tanuló, ki egy, vagy több osztályban már a görög nyelvet s irodalmat tanulta, s a másik irány tanulmányaira kivan általlépni: ezen tanulmányoknak amaz egy, vagy több osztályban végzett köreiből fölvételi vizsgát tesz; s viszont, ha egy vagy több évben ezen tanulmányokat hallgatta, az ezen évekre szóló görög nyelvi s irodalmi szakból kell fölvételi vizsgálatot kiállauia. Hogyha a tanuló évközben intézetet változtat s ekkor kívánja kérdésben forgó tantárgyát is változtatni: ez csupán akkor lesz megengedhető, ha a fölkeresett intézetben az általa addig követett irányban tanfolyam berendezve nem volna. Végre, a magántanulók irányváltoztatása ügyében a döntést a minister úr esetről-esetre magának kívánja fentartani. Az új tantárgyakhoz kellő kézikönyvekről (Magy. olvasókönyv; Görög állami régiségek; Tbukydides történelme stb.) az V. osztályt illetőleg gondoskodva van. Miután mind eme legfelsőbb tanbatósági intézkedéseknek, a törvény szándékához képest, az a czélja, hogy a tanuló ifjak egyéni hajlamainak s rátermettségének megfelelő tanulmányi irányok jelöltetvén ki, a középiskola által nyújtott ismeretkörök behatóbb s alaposabb elsajátítása elősegittessék s lehetőleg biztosíttassák : az igentisztelt szülők, gyámok és más érdeklettek, remélhetőleg, komoly megszivlelésök tárgyává fogják tenni gyermekeik vagy gyámoltjaik közelgő bemutatásáig a fentebb tárgyalt tanulmányi ügyet, s minden elfogultságtól menten és egész határozottan fognak irányválasztásuk iránt nyilatkozni. Szvorényi József, igazgató. A nemzetiségi kérdés. Azon nagyfontosságú politikai és socialis kérdések között, melyek ez idő szerint Európa politikusait foglalkoztatják, nem utolsó helyet foglal el a nemzetiségi kérdés. Mert e kérdésben burkolt elv képezi a legujabbkori államalakulások alapját. Ez elv — mondhatjuk — egészen a jelen század szülöttje; üdvös reactio gyanánt jelentkezett azon merev hatalmi politikával szemben, melyet Európa nyugatán I. Napoleon, majd később az 1815-iki bécsi congressuson megalkotott szent szövetség űzött a népek szabadsága ellenére. — Mert mig Napoleon egészen önkényesen trónokat döntött meg és állított fel, országokat alapított és törült el, és így az államalakulások alapjává kizárólag a saját akaratát tette; mig az ő leveretése után a szent-szövetség a merev legitimitás álláspontjára helyezkedve a régi állapotokat igyekezett helyreállítani, és igy szintén a nép na°:y tömegén kívül eső hatalmat tette az államalakúlások alapjává: az ébredező nemzetek valami erősebb, állandóbb, magából az állam anyagából: a népből sarjadzó elvet kerestek, mely kedvezőbb legyen a népek érzelmeinek, mely a nép kezébe adja a saját sorsuk felett
