Eger - hetilap, 1890

1890-05-13 / 19. szám

148 ban, déli irányban, bár kisebb szabású, de hasonlag rendezett telepre s munkásságra találunk. Kiváncsi kérdésünkre azt a fel­világosítást kaptuk, hogy Nagy Pál egri tehetős földmives pol­gártársunk, Gröber Ferencztől kedvet kapva, hasonló elárasztási rendszerre berendezendő szőlőtelep létesítésén fáradozik. Az Isten éltesse! X—y. Hevesmegye közgyűlése. Hevesvármegye közönsége, dr. Kállay Zoltán főispán ő mlga elnöklete alatt, s nagy számú megyebizottsági tagok élénk rész­véte s érdeklődése mellett, f. é. april hó 28, s köv. napjain tar­totta rendes évuegyedes közgyűlését, melyen a következő fonto­sabb ügyek nyertek elintézést: Az alispán jelenti, hogy a múlt év végén megtartott általános tisztujitás alkalmával üresedésbe jött, de akkor a tiszt- ujitás vezetésére kiküldött főispán által véglegesen be nem töltött azon megyei hivatalok, melyek kinevezés utján töltendők be, megyénk főispánja által immár véglegesen betöltettek. A gyön­gyösi és hatvani járások állatorvosainak kinevezését a főispán későbbre halasztotta. Az igazoló választmány megüresedett elnöki állására a megye főispánja Zsendovics József biz. tagot, s ennek, mint választmányi tagnak helyére Babies Béla bizotts.tagot nevezte ki. A bíráló választmányban üresedésben levő egy vál. tag helye választás utján lesz betöltendő. A megüresedett várnagyi hivatalra pályázat hirdettetett. Az árvaszéki uj helyiségek építészeti szakszerű felülvizs­gálata a kiküldött felügyelő által befejeztetett. A magy. tud. akadémiának, „A magyar szent korona“ ez. Ipolyi Arnold által szerkesztett nagy becsű munkájának, — vala­mint a pesti első hazai Takarékpénztárnak az intézet történetét tárgya zó szintén becses müvének a megyei könyvtár számára megküldéséért köszönő irat intéztetett. Maczki Emil szolgabiró szabadságideje ineghosszabbittatott. Földváry Kálmán aljegyző szabadságidő iránti kérvénye tárgy­jegyzékbe vétetett. Gyöngyös város iskola-épitési ügyében halasztást kér, mely 40 napra megadandónak véleményeztetik. Az állategészségügy a lefolyt évnegyedben kielégítő volt; a múlt év őszén uralkodott száj és körömfájás folytán elrendelt zárlatok a baj megszűntével feloldattak. A fősorozás a megye területén f. é. marcz. 3—16 napjain belül befejeztetett. A fősorozás eredménye': összeiratott összesen 5256 hadköte­les. Ebből besoroztatott a közös hadseregbe 1038; a honvédséghez 124; a honvédségi póttartalékba 38; összesen 1348. Egy vagy más tekintetben alkalmatlanoknak találtattak. 3214; teljesen Az „EGER“ tárczáj a. A kévlári búcsú. Heine költeménye. A czimbeli költemény Heine kedves múzsájának egyik remeke, mely megtalálja az utat sziveinkhez; kivált, ha annak oly művészi előadását hallhatjuk, minő a S trak ósdié, ki nálunk nagyobb művészi mint anyagi sikerrel lefolyt első szavalati estélyén, Shakespeare és Schiller mellett, Heine e naiv, érzel­mes és az efféle művészi előadásra felettébb alkalmas költeményével érte el a legnagyobb hatást, a minek kétségtelen jeléül nem egy szép szempárban csillant meg a mély megilletődés harmatcsepje; valamint a nagyhírű recitator mint egyik művészi sükerét sze­reti emlegetni, hogy midőn lseidben alkalma volt a királyi család előtt, a többi között, Heine „Kévlári búcsú“-ját is, képzelem, művészi képességeinek teljes kifejtésével, elszavalni, király­asszonyunkat, ki az elhúnyt költő iránt különös kegyelettel visel­tetik, a könyekig meghatotta. — E körülményt azért említem, mert az alább közlött igénytelen fordítás is Strakosch szavaló művészetének hatása alatt jött létre. Vajha mondhatnám, hogy az eredetinek szépségeit csak némileg is sikerűit visszaadnom. ismeretlenek 385; meghalt 85; a megelőző évben besoroztatott 12; összesen 3701. A közbiztonság az elmúlt évnegyedben kielégítő volt, s a megye nyugalmát háborító nagyobb esetek nem fordultak elő. A megyei összes pénztárak havonkint megvizsgáltatván, mindenkor rendben találtattak. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a lefolyt, évne­gyedben az ügyforgalom volt 6008 ügyd. Ebből elintéztetett 5816 ; hátralék 950. Árvalétszám a megye területén a két rend. tanácsú város kivételével, a múlt évnegyedben volt 17796; ezek közöl gyámság alul felszabadult, részint nagykorusitás, részint elhalálozás által 324; maradt az évnegyed végén árvalétszám 17472. A jövő évnegyedes rendes bizottsági közgyűlés határnapjául f. é. jul. hó 21. s köveik, napjai tűzettek ki. Gróf Szápáry Gyula miniszterelnök leirata, melyben kormány­elnökké és belügyminiszterré történt kineveztetéséről, s ez alka­lomból az egész ministerium újra alakulásáról értesíti a megye közönségét, tudomásul vétetik, s gr. Szápáry Gyula miniszterelnök­höz a következő üdvözlő fölirat intéztetik : Nagyméltóságú m. kir. Ministerelnök úr! A f. é. márcz. hó 18-án kelt s mai napon tartott rendes közgyűlésünkben fölolvasott leiratból jutott megyénk közönségének közvetlenül is hivatalos tudomására azon köztudomású tény, hogy ő cs. és apóst. kir. Felsége Nagyméltóságodat miniszterelnökké, s előterjesztése foly­tán a ministeriumot kinevezni méltóztatott. Ezen legfelsőbb elha­tározásokról a törvényhatóságot értesítve abbeli várakozásának ád Nagyméltóságod kifejezést, hpgy a törvényhatóság az alkot­mányos kormányt, melynek élére O Felsége bizalmából, Nagymlgod meghivatott, a közjó és rendes kormányzat előmozdítását ezélzó intézkedéseiben, a törvények és törvényen alapuló rendeletek pontos végrehajtásában készséggel és erélylyel támogatni fogja. Az, amire nézve Nagyméltóságod várakozásának kifejezést adni méltóztatott, a törvényhatóságoknak törvényes kötelessége. E kötelességet mi eddig is lelkiismeretesen igyekeztünk teljesíteni. De e törekvésünk, ha lehetséges, most még fokozódni fog, s ennek im e közvetlenül Nagymlgodhoz intézett föliratban kívántunk kifejezést adni. — Nagymlgod, mint e megye szülöttje, az 1861-iki Hevesmegyének alispánja s az 1848-iki törvények restitucziójáért való küzdelmében vezére lévén, az erre való visszaemlékezés oly érzelmeket költ keblünkben, melyek az ellentétek mérlegelése helyett, — első sorban oda irányozzák tekintetünket, hogy köz­életünk s országos ügyeinknek, Nagymlgod kormányelnökségével, reméljük, mihamarább, s mindjobban kibontakozó uj aerája mint fog mindtovább s egészen odáig fejlődni, hogy még azok is mind nagyobb megnyugvással szemlélhessék a kormány és parlament működését, akik különben elvi szempontból, vagy egyes kérdésekre nézve, ellenkező álláspontot foglalnak el. — E reményben, vára­kozásunk e kilátásai közt, pártkülönbség nélkül üdvözöljük kor­Heine hires dalos könyve, a „Buch der Lieder“ e gyön­gyének érdekességét, s hatását az olvasóra, nem kevéssé növeli keletkezésének története, melyre vonatkozólag maga a költő, e dal első megjelenése alkalmával, a következőket jegyzi meg: „E költemény anyaga nem egészen az enyém. Rajnai hazámra való visszaemlékezésem által keletkezett. — Mikor még kis fiú voltam és a düsseldorfi barátkolostorban az első oktatást nyer­tem s ott először betűzni tanultam és rendesen ülni, egy másik fiú mellett ültem, ki gyakran elbeszélte nekem, hogy anyja őt egykoron magával vitte Kévlárba, s hogy ott viaszlábat áldozott a szent Szűznek, a minek következtében az ő beteg lába meg- gyógyúlt. Vele mint ifjúval újólag találkoztam a gymnasium leg­felső osztályában, midőn az igazgató bölcsészeti leczkéi alatt egymás mellé kerültünk. Ekkor nevetve emlékeztetett arra a cso­datörténetre ; de némi komolysággal tévé hozzá: hogy most viasz­szivet áldozna a boldogságos Szűznek. Később arról értesültem, hogy akkoron szerencsétlen szerelem miatt epekedék. Végül egé­szen eltűnt szemeim elől; de emlékezetemből is. — Az 1819. évben, midőn Bonnban tanultam és a Rajna mentén, Godesberg környékén, sétáltam, a távolban a jól ismert kévlári búcsú-éneke­ket hallám, melyeknek legkiválóbbika azzal a nyújtott refrainnel végződik: „Gelobt seist du, Maria!“, és a midőn a búcsúmenet közelebb jött, a búcsúsok között megpillantám az én iskolatársa­mat öreg anyjával. Ez vezette őt. Nagyon halavány, beteges színben volt.“

Next

/
Thumbnails
Contents