Eger - hetilap, 1890
1890-05-13 / 19. szám
149 mányelnöki székében Nagymlgodat, buzgón óhajtva, és istent kérve, hogy kormányzásának sükerei hazánk üdvére váljanak. Kelt stb. Olvastatott a ni. kir. belügyminisztérium leirata, a debreczen- f'üzesabonyi vasút segélyezése czéljából fölveendő 50 ezer frtnyi kölesön tárgyában, és az állandó választmány e tárgybani jelentése. A minist, leirat tudomásul vétetik, s miután a pesti első hazai takarékpénztár-egyesület ez érdembeni ajánlata egy korábbi közgyűlési határozattal már elfogadtatott, Kaszap B. alispán fel- hatalmaztatik, hogy a kiállított s bemutatott kötvény értelmében a kölcsönt felvehesse, s rendeltetése czéljára fordíthassa. A magy. kir. kereskedelemügyi ministerial)! jóváhagyó leirata, az egei'-nádasdi vasút törzsrészvényeinek megvásárlására megszavazott 50 ezer fiinak a debreczen-füzes-abonyi vasút, törzsrész- vényeinek vételére leendő fordítása iránt kelt közgyűlési határozat tárgyában, s ennek folytán a kölcsönkötvény elfogadása és biztosítására megszavazandó törvényhatósági pótadó lekötése iránt az 1883. XV. t. ez. értelmébeni határozat, az állandó választmány véleményes jelentése alapján a minist, leirat tudomásul vétetik; a közmunka-alap terhére fölveendő ezen újabb 50,000 frt kölcsön biztosítására a törvény értelmében a törvényhatósági pótadó név szerinti szavazás utján lévén lekötendő, — a szavazás következő eredménynyel ejtetett meg: beérkezett összesen 130 szavazat, melyből igennel szavazott, 70; nemmel pedig 60 bizotts. tag. — A szavazás eredményének kihirdetése után Mártonffy László tiszti főügyész mindenekelőtt konstatálni kívánja, miszerint a jelenlevő bizottsági tagoknak kevesebb mint 2/3-ad része szavazott le, s hogy ettől eltekintve a határozat nem az 1883. XV. t. ez. 10. §-ában megkívánt V3 szótöbbséggel hozatott, minélfogva a pótadó lekötése iránti határozat elejtettnek tekintendő. — A tiszti főügyész ezen előterjesztésére elnöklő főispán kijelenti, hogy jelen esetben nem a törvényhatósági pótadó kivetése, hanem annak csupán lekötéséről van szó, már pedig a f. é. márcz. 21-én konkrét ügyben hozott belügyin, rendeletben is a kettő közötti különbség világosan megjelöltetik; ez okból a tiszti főügyész által felhozott hiányt fenforogni nem látja; mely főispáni kijelentés a vármegye közönsége által megnyugvással fogadtatván, az 50 ezer frtnyi újabb kölcsön biztosítására a törvényhatósági pótadó leköttetik, s a pesti első hazai takarékpénztárral az újabb 50,000 frtnyi kölcsön-ügylet megkötésével, az összeg fölvételével, s kitűzött, czéljára való fordításával az alispán megbizatik. A magy. kir. keresk. ministerium leirata a Poroszló és Tiszafüred közötti törvényhatósági útnak a vasúti vállalattal kapcsolatban leendő kiépítésére vonatkozólag, a terv és költségvetés bemutatásával, valamint a megye tulajdonát képező tisza-füredi révjognak a kincstár részére leendő átengedése iránt, az állandó választmány előterjesztett véleménye fölött élénk eszmecsere fejlődött ki, melynek során Imre Miklós bizotts. tag az állandó választmány javaslatával szemben, azt fejtegette, hogy, mert az ügyet kellőképen elkészítve s minden oldalról megvilágítva nem látja: inditványozza, hogy az ügy tüzetes tanulmányozás végett egy szükebb körű bizottságnak adassék ki, utasittatván részletes jelentésének záros határidő alatti beterjesztésére. Ez ellenében a bizottsági tagok közöl számosán az állandó választmány előterjesztését eléggé kifejezettnek, a tervet és költségvetést eléggé alaposnak, végül pedig az ügy végeldöntését sokkal sürgősebbnek találván, semhogy annak megoldása, habár rövid időre is, elhalasztható lenne, másrészt a minist, leiratban is hangsúlyozott, kiváló előnyöket koczkáztatni sem akarván, — az állandó választmány javaslatának elfogadását ajánlották. Az ügy szavazat utján döntetett el, melynek megtörténte után az állandó választmány javaslata jelentékeny szótöbbséggel elfogadtatván, ehhez képest a felolvasott min. leirat tudomásul vétetik, a kir. építészeti hivatal által bemutatott terv és költségvetés a tárgyalás alapjaul elfogadta- tik; a poroszló-tiszafüredi útvonalnak a vasúti vállalattal leendő együttes kiépítése elhatároztatik; ugyanazért e czélra a megyei közmunka, illetve útalap terhére és esetleg az 1883. XV. t. ez. értelmében kivethető törvényhatósági pótadó lekötése mellett is, a szükségelt 160,000 frtnyi összegnek kölcsön utján leendő fölvétele kimondatik, s az ez irányban szükséges lépések és intézkedések megtételével a megye alispánja megbizatik. — Ezzel egyidejűleg a vármegye tulajdonát képező tiszai révjog, mindazon jogok és kötelezettségek mellett, melyekkel a vármegye e révjogot, bírta, a rajta fekvő terhekkel együtt, melyek ez idő szerint a megyei törzsvagyon javára 10,137 frt, 95 krra rúgnak, e tartozás lefizetésének kötelessége mellett, az államkincstárnak átengedtetik. A Ludovica akadémiában a jövő iskolai évvel betöltendő Buttlerféle két alapítványi helyre a megye közönsége szavazat- többséggel megválasztotta 7 pályázó közöl Gáspár dy Jánost és Marzsó Andrást; póttagoknak Mossóczy Józsefet és Miticzky Istvánt. A megyei tiszti főorvos hiv. jelentése szerint a lefolyt évnegyed egészségügyi viszonyai kedvezőtlenebbek voltak az előbbiénél, mit különösen egyes helyeken járványszerüleg föllépett kórok idéztek elé. Az uralkodó kórjelleget a légző szervek hurutos bántalmai képezték, s e mellett, a kanyaró tömeges föllépése tűnik fel. Ra- gályos betegségek voltak; éspedig himlő: Domoszlón, Felső-Ná- nán, Kecskén, Párádon, Fedémesen, Pétervásáron, Baktán. — Kanyaró: Halmajon, Kápolnán, Kaálban, Tófalun, Nagy-Tályán, Baktán, Hatvanban. Vörheny: Bekölczén. A népiskolák közöl a hevesi ref. iskola jelentékeny hiányai tűntek föl. Elmebetegség 2, ebmarás 8 esetben merült fel. Orvosrendőri bonczolás volt 13; törvényszéki 9. — A gyöngyösi közkórházban, az egri alapítványi női, s az egri irgalmas firendház kórházában ápolás alatt volt, összesen 1972 beteg, 27960 ápolási nappal. A kir. főmérnök hivatalos jelentése szerint a lefolyt évnegyedben a megyei utak karban tartására s egyéb kapcsolatos kiadásokra összesen 5226 frt 89 kr. fordiitatott; minek folytán íme a fordítás: I. Busongva ül az anya Beteg fia mellett. „Kelj fel édes fiam, nézd, Itt jő a szent menet.“ „Nem látok én, nem hallok, Anyám, beteg vagyok, Mióta Margit, meghalt, A szívem úgy sajog!“ „Kelj fel, menjünk Kévlárba, Imhol a könyv s füzér, A szűz Anya kegyelme Ott gyógyulást Ígér.“ Szent énekeket zengve, Lengő zászlók alatt, A búcsúmenet Kölnből Kévlár felé halad. A bús szülő — követi, Karján beteg fia, Alkarban zengik ők is: „Áldott, légy Mária!“ II. Fényes köntösben trónol Ma a k éviári Szűz; Meggyűlik ma a dolga, Mig annyi bajt elűz. Áldozatul a Szűznek A bénák serege Viaszkezet, lábat hoz, Sok százat egyszerre. Ki kezet áldoz, keze Meggyógyul iziben, S annak, ki lábat áldoz, A lába ép leszen. Hány van, a ki ma tánczol, S Kévlárba mankón ment, S kinek ép újjá nem volt, Ma minden bajtól ment. Az anya is fiának, Viaszból gyúr szivet: „Áldozd Isten anyjának, És meggyógyul sebed.“ *
