Eger - hetilap, 1890
1890-05-13 / 19. szám
19-ik szám. 29 -ik év-folyam 1890. Május 13-án. Előfizetési dij: Egész évre . ő frt — kr Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden, Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Hirdetésekért minden 3 hasábozoit péti sorhely után 6, hélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy poiit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. A Gröberféle szölötelep. Köztudomása városunkban, hogy Gröber Ferencz, előkelő s ritka vállalkozó szellemű polgártársunk, közelebbről, a szomszéd Felnémeth község határában, az úgynevezett „fel németi zugó“ környékén, tehát az Eger folyó árterén, mintegy tizennégy holdat vásárolt meg azon czélból, hogy ott egri faj szőlőből telepet létesítsen. > Az ép oly szellemes, mint merész, és áldozatkész vállalkozó czélja az, hogy Eger város jövője számára megmentse azon szőlőfajokat, melyek a világ hi r ü egri bikavért szolgáltatták, s melyeket a philloxérn, néhány év alatt, határunkban teljesen és végkép kipusztit. Mert általános az a nézet, hogy az „egri kadarka“ különleges szőlöfaj, melynek itt Egerben van a tulajdonképeni hazája, s igazi talaja, s csak ebben a talajban képes azt az 1868-iki bort produkálni, melyből manapság, csak nagy rimánkodásra kap az ember egy litert 10 mondd: tiz forintért. Ha ez a faj kipusztult, úgy tartják: ültethetnek ide akármilyen hires faj szőlőt, soha sem lesz abból „e gri kadarka.“ Különösen ezt a fajt, a jövő számára megmenteni s fen- tartani, tűzte ki Gröber Ferencz feladatául; s ha czélját süket ült elérnie, — miben óhajtjuk, hogy a gondviselés segit#e, — akkor Egert örök hálára kötelezte, s elmondhatjuk róla a romai költővel : „exegit sibi monumentum aere perennius.“ A Gröberféle szőlőtelepet, melynek nap-nap után akad elég sok kiváncsi bámulója, — a napokban, az előzékeny tulajdonos baráti szívességéből magam is körülményesen megszemléltem, mondhatom: megcsudáltam, s az ép oly merészen nagyszerű, mint. rendkívül költséges vállalat teljes sükeréhez, a tulajdonosnak szívből kívántam szerencsét. A telep, mint mondottuk, a felnémeti-zugó tőszomszédságában, ama területen van, melyet egy részről az Eger folyó medre, másrészről ama mély árok környez, mely záporok és nagyobb esőzések alkalmával a nyugati hegyekről alázuhanó árvizek levezetésére szolgál. E két meder árasztja ely gazdag iszapjával amaz árterületet, melyen a Grobertelep/is vagyon, s igy e telep maga is a szőlőtenyésztésre legkedvezőbb, széles rétegű iszaptalajjal van borítva. E kedvező ártéri fekvésénél fogva választotta ki Gröber Ferencz az említett területet szőlőtelepnek, s rendezte be a Fran- cziaországban már megkisérlett, s állítólag rendkívül sült erűit elárasztási rendszer szerint. Ez elárasztási rendszer azon elméleten alapszik, hogy a philloxera által meglepett szőlőterület 16—24 óra lefolyásáig vízzel teljesen elárasztatik, úgy, hogy a talajba semmi levegő se férközhessék. Ez által a levegő a philloxerától huzamosabb ideig teljesen el lévén zárva, sziikségkép ki kell vesznie, s végkép pusztulnia. A Gröberféle szőlőtelep tervezetét s lejtmérését, a tulajdonos Gröber Ferencz kérelme folytán a magy. kir. földművelésügyi minister által e végből kiküldött Halmay, kir. kultúrmérnök készítette, s a terv kivitele, a kulturmérnökség részéről megbízott Mihalik rétmester személyes föliigyelete alatt s utasításai szerint van folyamatban. A munkálatokat közelebbről Domoszlay Ede kir. kulturfő- mérnök is megszemlélte, s minden tekintetben helyes irányban vezetetteknek találta. A telep észak-nyugat, vagyis Felnémeth felől, közel szomszédjában fekszik ama kanyarulatnak, melyet az Eger folyó medréből kiszakadó, s a nyugati hegyek árvizének levezetésére szolgáló árok követ, mely árok a felnémeti völgyben, az Eger folyó balpartján elterülő szántóföldeket ketté választja, s igy a Grőber- telep az árok és a folyó medre közé ékelve, mintegy félszigetet képez. E két, meder mindenikétől a telepet alkalmas zugók fogják elzárni, olyképen, hogy e zugók megnyitásával a telep mindkét meder vizével, bármely pillanatban egyszerre bőven elárasztható. E zugóktól kezdve a telep három parczellára van felosztva; minden parczella kellő árkokkal s töltésekkel van egymástól elzárva. E töltések azonban alkalmasan elzárható s megnyitható zsilipekkel vannak ellátva, úgy, hogy a felső parczellákból a viz az alsóbbakba könnyen és gyorsan átbocsátható ; minél fogva ha a felső parczella már bőven megtölt vizzel, a zsilipek megnyitásával a vizár egymás után a két alsó parczellába tódul. E czélból a parczellák úgy vannak beosztva, hogy a legfelső parczella a legnagyobb, (csaknem két akkora, mint a másik kettő), mig az alsó parczellák aránylagosan kisebbek, s úgy vannak lejtmérve, hogy minden következő parczella fél méterrel fekszik mélyebben a fölötte levőnél. A telep körülárkolása már csaknem teljesen kész. A két alsó parcella pedig már planirozva is van. A harmadik, legfelső parczella planirozása most van munkában, s közel száz munkás dolgozik rajta naponkint. Már javában folyt a munkálat, midőn észrevették, hogy egy, talán csekélynek látszó, de mégis rendkívül fontos körülmény kikerülte a tervezők figyelmét. Az a kérdés merült fel ugyanis: vájjon a telep iszaptalaja alatt minő földréteg van ? v i z h a t- lan-e, vagy olyan, mely a telepre bocsátott vizet könnyen átereszti magán, mert ez utóbbi esetben, ha t. i. a telepre bocsátott vizet az alsó réteg átbocsátja úgy, hogy az ár a telepen huzamosabb ideig fönn nem tartható: akkor minden eddigi tervelés, fáradság, munka és pénzáldozat teljesen kár baveszett. Ekkor tétette meg, nem csekély aggodalom között, a tulajdonos a talaj-ásásokat, s ime — a jó szerencse mindjárt kezdetben derülten s kedvezően mosolygott felé, mert a több helyütt eszközölt mély ásások azt igazolták, hogy az 1—11/2 méter széles iszapréteg alatt mindenütt vizhatfan, barna agyag-réteg fekszik. A Gröberféle szőlőtelep középső parczellájában most van folyamatban a szőlő-ültetés karó-rendszerre. A legfinomabb, válogatott, speciális egri fajokból ültetnek a telepre sima vesszőket, pontosan kimért sorokban, 1 méternyi távolságra egymástól. A sorok fölött magas karókra illesztett erős sodrony fog végig vonulni, s ezekre fognak a szőlő-indák felfutni. A telep birtokosa reméli, hogy ha terve sükerül, a harmadik évnek csak némileg kedvező sükerii termése is, az egész telepre fordított összes költségeit vissza fogja téríteni. Adja Isten! Szükségesnek tartjuk még megemlíteni, hogy hazánkban ily nagyobb szabású elárasztási kísérleti szőlőtelepet, Gröber Ferencz t. polgártársunk létesített először. Tehát elmondhatjuk, hogy e kísérletnek Magyarországon nevezett egri polgártársunk az első úttörője. S talán nem lesz t. olvasóinkra érdektelen, ha fölemlítjük, hogy utunkban, a Gröberféle szőlőtelep felé, ugyancsak azon az ártéren, melyen a Grőbertelep van, ettől néhány ölnyi távolság-
