Eger - hetilap, 1889

1889-02-12 / 7. szám

aztán sok szép javaslattal állt elő a bor, respective regale-meg- váltása és a dohány termelés ügyében.

Eszméi szépek; a közügy iránti érdeklődése és fáradozása kifogástalan ; de ne feledje azt, hogy a közöny ellen az Istenek is hiába küzdenek, s hogy azok helyeit s birtokait, kik ezelőtt 30 néhány évvel a Heves megyei gazdasági egyletet alapították, oly népség foglalta el, mely a közérdek iránti leik esül tséget, — mihelyt közvetlen az ő személyét nem érinti, csak híréből ismeri.

Már a tanfelügyelő előadása alkalmával volt egy kis intermezzo az iskolaépületek tárgyában. Most Isaák Pista azt indítványozta, hogy a regale megváltása folytán egy rakás közbirto- kossági stb. korcsma-épület kerül eladás alá, és figyelmeztetni kellene a községeket, hogy ezeket, minthogy ngy is olcsón adatnak el, — szerezzék meg. Szép ötlet. Jó ötlet, — s a mi paradoxon vau benne, ez az első ily korcsmából alakított iskolaépületre írandó, következő homlokfeliratban volna kifejezhető: Respicite luridas remin vices!

Ubi olim hilaria turgere dolia,

Ibi nunc scientiae cruenta spolia.

Az ülés egy óra felé ért véget.

Különfélék.

— Requiem. A szerencsétlenül kimúlt néh. b. e. Rudolf trónörökösért, f. hó 5-én, temetése napján, az egri főszékesegyházban regg. 9 órakor ünnepélyes gyászistentisztelet tartatott, melyen, teljes papi segédlettel, dr. Samassa József egri érsek ő exja pontifikáit. A gyászszertartáson a polgári és katonai hatóságok, az itteni helyőrség, a tanintézetek és egyletek aluljáróikkal élükön, testületileg vettek részt. Ezeken kívül ez alkalommal a templom belsejét városunk lakosságának minden osztályából, az egybegyült részvevő, gyászoló közönség oly roppant számmal töltötte be, minőhöz hasonlót csak ritkább alkalommal lehet látni. A gyászszertartás alatt a megerősített főszékesegyházi ének- és zenekar Rőder „Requiem-“ét, és a karigazgató, Hausmann V. „Liberá“-ját adta elő, szép szabatossággal. Urfelmutatás után a „Benedictus“ helyett, a helyben állomásozó 60. sz. csász. és kir. Appel-gyalogezrednek a templom kupolája alatt felállított zenekara Rossini „Stabat mater“ ez. zenemüvét játszotta nagy hatással.

— Az egri önkénytes tűzoltó-egylet folyó évi tánczestéiyét,

melyet az országos gyász miatt febr. 2-áról elhalasztott, jövő szombaton, azaz febr. 16-án tartja meg, miről a nagyérdemű közönség ezúton azzal értesittetik, hogy helyben külön értesítések nem küldetnek szét. Eger, 1889. febr. 11. A rendezőség.

— A Kiszelyféle alapítványok és Csiky Sándor. — Egei város képviselőtestületének a múlt vasárnap, f. hó 10-én tartott

fonalát vágja szét, fölkereshetjük őket táborukban ; természetüket, szokásukat tanulmányozhatjuk; tudjuk, mily viszonyok kedvezők szaporodásukra, s melyek uem ; szóval közel van az idő, midőn a gümőkór elveszíti azon borzalmas képét, milyennel még máig bír. S valóban az utókor hálája inkább megilleti azon férfiakat, kik ernyedetlen szorgalommal, nyugalmuk önfeláldozásával ily módon hoznak áldást az egész emberiségre, mint azokat, kik milliókat visznek a mészárszékre! Nemde ?

— Hm, hm!

— Lásd, Ferikém — folytatá lelkesedve a doktor, — mily csinos bacillusok ezek, valamivel kisebbek, mint a typbászéi, egy kissé megvannak görbülve s fuchsinnal pirosra festve. Tenyésztésük 37. 5 foknál, tehát az ember normális hőmérsékénél leginkább sükerűl.

Még sokat mondhatnék felőlük, de türelmedet nem akarom nagy próbára tenni. lm itt van egy eholera-praeparatum. Ne félj semmit, már nem élnek a bacillusok. Két évvel ezelőtt készítettem Becsben W . . . tanár felügyelete alatt. Apró, hajlott vesszőcske alakok, azért commabacillusoknak is nevezik őket. Többször sarlóalakulag görbülnek meg. Tejben, vízben s az említett tápanyagokon, nedves földben s ugyanoly vászonon buján tenyésznek.

1883-ban, midőn Európa határait egy újabb cholerajárvány fenyegette, a német állam, felfogva a helyzet fontosságát, tudományos férfiakból összeállított bizottságot küldött a helyszínére, miely a járvány keletkezését s annak tulajdonságait tanulmányozza.

közgyűlésén, egyik legérdekesebb tárgy volt a Kiszely-féle alapítványok bejelentése. Ugyanis néh. Kiszely Imre és neje G-oth Anna, bpesti lakosok, végrendeletileg háromezer forintot hagyományoztak Egervárosának jótékony czélokra, nevezetesen ezer frtot az egri irgalmas rend kórházának egy ágy-alap javára; ezer frtot az egri dologház épitési alapjára; ezer forintot pedig tőkealapul egri iparosok, s illetve földmivesek szegényül maradt özvegyeinek évenkinti fölsegéllésére. A hagyatékot városi hatóságunk már kezéhez kapta. A képviselőtestület a bejelentést örvendetes tudomásul vette, s azok kezelésével, a végrendelet értelmében, a városi hatóságot megbízta. A tárgyalás folyamán fölszólalt Horváth József, ügyvéd, városi képviselő, s előadta, hogy e nemes hagyatékokat Eger városa legkivált Csiky Sándor polgártársunknak, Egerváros egykori országgyűlési képviselőjének köszönheti. A nemeslelkű hagyományozó-, néh. Kiszely Imréhez ugyanis, — kit városunkhoz alig csatoltak valamelyes szorosabb kötelékek, — benső barátság fűzte Csiky Sándor polgártársunkat, kinek, mint végrendelete készít ő.j ének javaslatára hagyományozta a b. e. végrendelkező az említett 3000 frtnyi összeget egri jótékony czélokra. Horváth képviselőtársunk e nyilatkozatára a képviselőtestület élénken megéljenezte a a közgyűlésben jelen volt Csiky Sándort. — E körülmény ismét egy újabb bizonyítéka annak, mennyire szivén viseli városunk érdekét és javát derék veterán polgártársunk, Csiky Sándor, ki magas életkora daczára, nemcsak a legnagyobb buzgalommal vesz tevékeny részt a közügyeinkben munkálkodó sokféle városi bizottságokban, nemcsak egyedüli éltető lelke a hevesmegyei 48-as honvédegyesületnek, de még a távolban is városunk javára gondol, ha erre kedvező alkalma nyílik; — amiért teljes szivünkből csak azt kíván hatjuk neki, hogy a Gondviselés, mostani jó erejében s egészségében még hosszú évekig tartsa meg városunk javára, s nagyszámú ismerősei, jó barátai és tisztelői örömére.

Estélyeink. Városunk müveit társas köreiben újra nagy teret kezdenek hódítani a társas estélyek, az összetartozóság és társas együttlét e hatalmas tényezői, melyek már egy időben annyira fölkapottak voltak, még pedig fiatalságunk — s különösen ennek férfi-tagjai az un. jeunesse dorée — dicséretére legyen mondva, egészen új, egészen más szellemben, mint az ezelőttiek. Régen megmondtam már én azt, hogy az estélyek képezik a központját a rózsaszínű világnak s nem a bálok. Ebben azt hiszem,. Hölgyeim önök is igazat adnak nekem, mert higvjék meg, soha. még a legcsekélyebb mértékben is. alig lehet, egy bálon föltalálni mind azt a kedvességet, kedélyességet, fesztelenséget s hogy egész őszintén szóljak, azt a családias jelleget, ami egy estélyen uralkodik. Mert nem az ám a czélja egy ilyen estélynek, hogy egymást órák hosszáig tartó ozsonnával, vagy nem tudom én mi vet öljük agyon, és 8—10 válogatottabbnál válogatottal)!) fogásokból álló menükkel licitáljuk túl, melyek mindeiiikéből ha az ember

Ezen expeditio élén Koch Robert állott. Nem sokára — még Indiából — jelentést tett, hogy az ázsiai cholera okozóját az említett bacillusokban biztosan feltalálta, egyszersmind megmutatta annak felfedezési módját, a bacillusok festését, azoknak mesterséges tenyésztését stb. Most minden oldalról siettek experimentumokat tenni s csakhamar a legelső tekintélyek nemcsak megerősítették Koch állításait, hanem egyszer a mester saját tanítványán is tapasztalhatta hirdetett igéinek igazságát.

Ugyanis Berlinben a közegészségein intézetben, az úgynevezett cholera-cursusok alatt, egy abban résztvevő orvos is megbetegedett a cholera symptómái között. Nála éppen olyan baeillu- sokat találtak, mint a milyent mesterségesen tenyésztett. Csak nagy nehezen sükerűlt életét, megmenteni.

— Jaj, jaj ! doktorkám, már elég lesz. Hiszen már nekem is kezd fájni a hasam, — szólék közbe.

— Csak bátorság, Feri. Lásd, itt van a vérhas, itt a lép- fene, Pasteur felfedezése; emitt meg a tadőgyuladás okozója.

— Köszönöm, doktor — merem ismét közbe vágni, de . . . de mennem kell.

— Még csak három praeparatumot akarok neked mutatni, Ferikém, — mondá, közelebb lépve hozzám, miket hosszas kutatás és tanulmányozás után nekem sükerűlt föltalálnom.

— Hát te is ?

— Figyelj csak. Az utóbbi évek eredményei a bakteriológia terén mindenfelé bámulatot keltettek s lázas munkásságra serkenték a tudomány embereit. A magyar, osztrák, olasz, angol, fran-