Eger - hetilap, 1889

1889-09-17 / 38. szám

oszt!-, forint, küldő kívánságára 1889. évi augusztus hú 2Ü-áu jelen­létiünkben hevesi szegények között kiosztatott. Kelt Hevesen, 1889. évi auguszt. hú 20-án. Fülöp István, főjegyző. Orosz József, v. bíró. Pataki András, t. biró. Holló Pál, templombiró. — Színházi műsor. Szeptember hú 17-től 24-ikig bezárúlag. Kedden 17-én bérlet 8-ik számban Dóczy Lajos remek. 100 arany pályadijjal koszoruzott 3 felvonásos vigjátéka „A csők-1. Szerdán 18-án bérlet 9-ik számban Offenbach nagyhatású, minde­nütt köztetszésben részesült nagy operettéje: „Orpheus a po­kolban“, Kiss János a bpesti krisztinavárosi színkör tagjának első felléptével. Csütörtökön 19-én Breznay Géza jutalomjátékául bérletszünetben itt először: „Az elbűvölt nők és a repülő csizmadia“ eredeti énekes bohózat dalokkal 3 felvonásban. Pénteken 20-án közkívánatra bérletszünetben: „A suhancz“ víg operette 3 felvonásban. Szombaton 21-én itt először bérlet lO ik számban a Krisztina-városi színkör ez idei legújabb bohú- zata : „Az Eiffel torony k i sas sz o n y a“, mely a fővárosban nagy tetszész mellett többször került színre. Vasárnap 22 éti bérletszünetben „Czigány-b ár ó“ víg operette 3 felvonásban. Hétfőn 23-án Rónayué Balog Etel jutalomjátékául bérletszünet­ben „Tíz leány, egy férj sem“ vig operette 1 felvonásban és „Egyetlen leány“ lengyel vígjáték 3 képben. Kedden 24-én „Utolsó szerelem“, történeti vígjáték 3 felvonásban. Irta Dóczy Lajos. Béllet 11-ik számban. — Fizetés-emelés. A kir. törvénykezési joggyakornokok fizetését az igazságügyminiszter — hir szerint — már a jövő évtől kezdve 360 írtról 500 frtra fogja fölemelni. — Az egri szüret. Az idei szüret, az egri szőlőhegyeken, a városi hatóság tegnap, f. hó 16-án hozott határozata folytán, a jövő hétfőn f. szeptember hó 23-án veendi kezdetét. — Az egri gyalogsági kaszárnya építését még e héten meg­kezdik. s az alapépitkezést. meg az anyagösszehordást még ez ősz folyamán befejezik, hogy a jövő tavaszszal az építés annál gyorsabban legyen eszközölhető. — Tűz. Folyó hó 11-én d. e. 11 óra tájban tűz ütött ki a „Felnémeti“ negyedben, mely Horánszky Márton egri földmives háza tetőzetét teljesen elhamvasztotta. Keletkezésének oka isme­retlen, valószínűleg véletlen szerencsétlenség következménye. — Egy éves önkéntesek a honvédségnél. A cs. és kir. közös hadügyminiszter elrendelte, hogy azon egy éves önkéntesek, kik a f. é. okt. hó 1-én kezdik meg köteles hadi szolgálatukat, e szolgálatot a m. kir. honvédségnél is kitölthetik, ha erre nézve az illető badparancsnokságnál f. szept. hó 25-éig jelentkeznek. A kisdednevelési kiállítás október 15-én véget ér. Az érdekekes kiállítás .meglátogatására ismételve felhívjuk olvasóin­kat. A sok tanuságos dolgon kiviil. mely e kiállításnak főkép orvosi s ethnográfiai csoportjában van. s mely külföldi tudósok figyelmét is nagyban felkeltette, igen sok itt az érdekes látni Száz, tál megy n körül: Kisasszony kezére Jut, de fsak keveset vesz kése hegyére, Volna ez is az is szájának izére, Mi haszna, nem juthat gyomrának mélyére. Félti öszvesrófult gyenge kis derekát, Elromlik látszatja, ha vesz jó falatkát, Azért az ételiül tartóztatja magát, Inkább koplal, mint sem rontsa vékonyságát. Mellette meg fészkelt piros menyetskétske, Elég fris, elég gyors, igen is nyelveske, A leves ételre nincs etyepetyéje, Mert fél, ajakénak lemegy a festékje. . . i K. II. 102.) Majd a szenteskedő, fösvény, tudóskodó, haragos, gyanús és „felette mérges“ nővel ismertet meg jókedv hangján. Azt lehetne gondolni, hogy Orczy, meg a többi emberek, a kiket említettem, a nők iránt való elfogultságukban, hazudva a valót, Írtak mit azt róluk. Pedig mennyire mélyen a való életen alapszik szemlélődésük, néhány más történeti bizonyítékok is szólnak mellette, közöttük egy nőé is. Bacsányi egyik verséhez, melyet br. Reviczky Julia asszöny- hg. Hohenlohe Károlynéhoz irt, e főúri hölgy levelének egy része van csatolva, melyből nyilván megtetszik, hogy a nők minden, csak nőiesek a szó nemesebb értelmében, nem voltak. „Én ugyan. — igy ír Bacsányihoz a nevezett főúri hölgy — igaz hazai szeretettől viseltetvén, merészlettem azon csekély szándékomat édes hazánknak kijelenteni kedves szépeinkre nézve (t. i. hogy könyvet, ád ki a nevelésről), kik közül sokan még eddig igen hátra látszanak lenni férjeikhez s magzatjaikhoz való drága kötelességeknek beteljesítésében, gondolván, hogy a tudat­való. A kisdednevelési kiállításból Iá: hatjuk először többek között, hogy a magyar ipar mily nagy haladást, tett már a gyermekjáté­kok készítésiben. A nagyszebeni faipariskola, Zakóra szélaknai gyermekjáték-készitő tanműhelye, s mindenekfelett Maugsch bán­fai intézete oly csinos magyar jellegű tárgyakat, készítenek, hogy valóban kár minden krajezárért, melyet külföldön készült gyer­mekjátékokért kiadunk, melyek épen nem ügyesebbek, nem tar- tósabbak s mindenek felett drágábbak s nem magyar jellegűek. Hasonlókép nagy haladást tüntet fel a kiállitás a gyermek ápo­lására vonatkozó iparczikkek tekintetében. A nagy érdekű kiállí­tást eddig is tízezernél többen látogatták, nagyon óhajtandó, hogy a bezárás előtt minden művelt szülő felhasználja tapaszta­latok gyűjtésére ezt a riika alkalmat, melyhez hasonló eddig nem volt, s ezután is bizonnyal nem lesz. Belépti dij 24 éves korig, tehát gyermekeknek s ifjaknak, 10 kr., felnőtteknek 20 kr., oly csekély összegek, melyek senkit sem gátolhatnak meg, annyival kevésbbé, mert a kiálliiás a főváros egyik központján, a volt Beleznay-kertben. a nemzeti színház mellett van. — Az utolsó világkiállítási kirándulás.A máv. városi menet­jegy irodája tekintettel arra a rendkívüli érdeklődésre, melylyel az. eddigi három párisi kirándulás találkozott, s különösen arra, hogy kereskedőink, iparosaink gyárosaink leginkább a bekövetkezett őszi évadot tartják magukra nézve a legalkalmasabbnak arra, hogy Parisba utazzanak, a jövő hónapban, Október 10-én rendez még egy. s ezúttal utolsó kirándulást Parisba. E kirándulásra, ép úgy mint az elsőkre, lehet jegyet váltani teljes ellátással 8 napra, vagy a nélkül, megjegyezvén, hogy az ellátás módja akként van szervezve, hogy a tourista választhat Párisnak mintegy 20, különböző pontokon fekvő vendéglője között, s igy nem kell az étkezés miatt abba a fogadóba, ahol lakik, visszatérnie. Több ilyen vendéglő magán a kiállítás területén is van. A kirándulás jegyei 30 napra érvényesek. A résztvevés árai, valamint egyéb részletek felöl készséggel nyújt felvilágosítást a menetjegy iroda (Budapest, Hungária szálló) mely kívánatra bárkinek megküldi a kirándulás részletes programmjät is. Megyei csendélet. — Tüzek. Folyó hó 3-án Sarud köz­ségben Madarász György széna kazalja kigyult, minek következ­tében megégett 4 kettős, illetve 8 ház, számos mellék-épület és gazdasági eszközök s igen sok takarmány. Az összes kár 12455 frt biztosítva csak 2123 forintig volt. Bennégett még Morvái Audrásné 41 évesuó 9 apró gyermek anyja, Madarász Verőn 32/* éves kis lány. A tüzet a dühöngő nagy szél miatt csak késő éjjeli órákban lehetett localizálni. — F. hó 5-én pedig a szatmári püspökség Jánosi tanyáján égett meg egy 19 méter hosszú zab szalma kazal és egy 11 méter hosszú zab törek kazal, a kár értéke 400 frt. F. hó 7-én a füzesabonyi vásáron Kiss Borbála mezőkövesdi lány Herbszt Áronnál vásárolt, akivel valami okból összepörölt, Ekkor Svarcz Soma egri rőfös kereskedő is beleszólt lanságért ugyan senkit sem lehet pirongatni, de szabad oktatni. S arra akarja őket oktatni, hogy ezentúl „Kedves, ke’lemetes feleségek, jó házi gazdasszonyok. s boldog, érdemes anyák legye­nek.“ (Bacsányi költ. 26. 1.) Egy másik, általános elvű bizonyítékomat Gustav Weisbrod- nak ..Mária Therézia idejéről“ szóló tanulmányából merítem. Az erkölcsök Bécsben egyáltalán romlottak, könnyűvérüek: holott az emberek a szívben ápolgatni akarják a vallást, a nélkül, hogy külsőleg gyakorolnák is, a félelem miatt, hogy ki ne nevessék őket. . . . vagy ne felvilágosodottaknak látszanak.“ *) P. Lloyd 1888. jul. 25. Ezek a bizonyítékok a főúri hölgyekre vonatkoznak, de le- het-e szerencsésb állapotra gondolnunk a köznemesség körében, a hol a mi oly épületes példákat látott, a milyenekről Mikes emlékezik V Egyetleu mentségük a magyar hölgyeknek, hogy nem pél­dátlan az ő állapotuk: a franczia nők kifogtak rajtuk. . .**) Tehát egy dicsérő szava se volna Orczynak hozzájuk ? Van. Kevés szavú, de sokat mondó. Jó nő „bővés háznál koronás dicsőség!“ Török. *) Főuraink s főúrihölgyeiuk pedig az idétt mindenben Bécs hatása alatt állottak. **) Zur Culturgeschichte des Achtzehnten Jahrhunderts (zur zeit der ltevo- lut. in Frankreich. Ferd. Lotheissen. 8. 49.

Next

/
Thumbnails
Contents