Eger - hetilap, 1889
1889-08-06 / 32. szám
32-ik szám. 28 -ik év-folyam 1889. Augusztus 6-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr Félévre . . 2 n 50 ,, Negyed évre. 1 30 n Egy hónapra — „ 45 n Egyes szám — n 12 n Hirdetésekért minden 3 hasáboson petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Megyei élet. Hevesmegye julius 30-án tartott közgyűlésén történt főispáni eljárás ügyében Szederkényi Nándor országos képviselő és megyei bizottsági tag a következő felterjesztést intézte a belügyminiszterhez : „Nagyméltóságú belügyminiszter ur! A főispánnak, mint a megye közgyűlése elnökének jogai s kötelességei között első helyet foglal az : hogy a tanácskozásból folyó szavazattöbbséget s kissebbséget megállapítsa s helyesen kijelentse. Gróf Keglevich Béla Hevesmegye főispánja az elnöki tiszt ezen egyszerű, de legfontosabb törvényét sértette meg durván Hevesmegye jul. hó 30-án folytatólagosan tartott közgyűlésén. Az eset ez. Nevezett napon tartott közgyűlésen a jegyzőkönyv hitelesítése után mint első tárgy vétetett fel Egervárosa felterjesztése, hogy a debreczen-abonyi vasútra megszavazott 10 ezer írtról szóló határozata jóváhagyassák. Meg kell itt jegyeznem, hogy Egervárosa ezen határozata ellen Egerből senki nem fellebbezett, Egervárosa ezen határozatával mintegy két évtized óta hangoztatott azon fontos érdekét igyekszik előmozdítani, hogy az alföld és felföldi egyenes vasúti összeköttetést Egervárosán át létrehozza. Ezen irány megteremtéséért, az országvyűléshez is folyamodott s réggebben is kijelentette már. hogy e czélra áldozatra is kész. Kérdésben forgó határozata megerősítését, mert törvényes módon hozatott, a megyei főügyész helybehagyni véleményezte. Egervárosa határozata felett, hogy helybenhagyassék-e, az elnök névszerinti szavazást rendelt, igen vagy nemmel. Két jegyző irta fel a névszerinti szavazókat. Igennel szavaztak: Kaszap alispán, Csiky Sándor, Párvy Sándor. Szederkényi Nándor. Hubert János, Mártonffy László, Zalár József, Kovács József, Jankovics Dezső, Hám Gyula, Földváry Kálmán, Szentkirályi Ödön. Kla- sánszky jegyző. Tehát 13. Nemmel szavaztak Almásy Géza, Babies János, Danilovics Pál, Horváth Béla, Kemény Alajos, Simá- czius Gusztáv, Gáspárdy Géza, Vochler Alajos, Búzáth Lajos, Sperlágh gyógyszerész, Blumberger és Betléri községi jegyzők. Tehát 12. Ezen névszerinti szavazás után a főispán a következő határozati kijelentést tette: miután 12 ellene, 12 mellette szavazott, mint elnök dönti el, hogy a határozat jóvá ne hagyassák. E meglepő kijelentés után alulírott, felkereste a megyei jegyzők által vezetett szavazottak névjegyzékét s nyomban felszólalt, hogy a főispán kötelességét mulasztotta, nem hasonlította össze a két jegyző által vezetett jegyzéket, melynek egyikén Csiky Sándor s Jankovics nevei hiányzanak az igennel szavazottak közül, kik azonban a másik jegyzéken helyesen feljegyezve vannak s Jankovics helyett Zalár van kétszer előírva, mely ekként rek- tificálva, kitűnik a 13 igen s 12 nem, mely a többséget világosan jelzi. Tisztelettel alulírott nyomban felszólaltam s ezen jegyzékekkel nyíltan beigazoltam, hogy az elnök valóban a kisebbséget. jelentette ki többségnek. A jegyzők maguk is konstatálták ezt ez alkalommal, de. az elnök azt válaszolta, hogy a kimondott határozat most már nem változtatható. Nincs tehát más mód, mint az ügyet nagyméltóságod előterjeszteni, mint a gyűlés tényleges többségét vétkesen konstatáló s ezt, határozattá emelő elnöki kijelentés ellen irányuló előterjesztést, hogy az ügyet megvizsgálva, a többség joga érvényre emeltessék, s a határozat ekként, kiigazittassék. Méltóztassék tehát haladéktalanul elrendelni a vizsgálatot a főispán ellen, kihallgattatni a fent leirt szavazókat, hogy ekként szavaztak-e? Kihallgatni a jegyzőket, hogy az iratok mellett levő jegyzékük szerint is kik s hányán szavaztak igennel, s hányán nemmel, s ekként az eredmény szerint helyreállítva a helybehagyó végzést, ezen példátlan esetért, mely súlyos elnöki mulasztást tüntet fel, méltó elégtételt statuálni méltóztassék. Eger stb. Megjegyzendő még itt, hogy a főispán elnök másnap a folytatólagosan, csak is pár bizottsági tag jelenlétében tartott gyűlésen a jegyzőkönyv hitelesítésénél jegyzőkönyvbe vétette azt a szokatlan előadást is. hogy ő, az elnök, állítólag a jegyzők bemondása után mondotta ki ekként a határozatot. Az ebdüh. A hevesmegyei orvosgyógyszerész-egyesület f. évi jul. hó 30-án Egerben tartott r. évi közgyűlésén felolvasta dr. Schwartz Dávid. Egerváros tiszteletbeli főorvosa. F. é. jun. 3-án a délelőtti órákban Egerváros közönsége allarmircrzva lett. Egy veszett kutya nyargal a belvárosban ; már 5 embert és 13 kutyát megmart; a hajsza utána megkezdődött, a rettegés és félelem mindig nagyobb mérveket öltött, mig a piacz kellő közepén egy közöshadseregbeli bátor baka a dühödt eb elé rohant és Mannliher-szuronyával leszúrta. A szakértő bon- czolás, amint az a hivatalban velem közöltetett, az elejtett eben a veszettséget konstatálta. Az öt megmart ember kezelés alá került, egy nekem is esett- osztályrészül. Az öt, közül a legsúlyosabban megsérült e napokban a marás napjától számított 7 hétre az irgalm. kórházban a legönfeláldozóbb orvosi kezelés daczára a főorvos hivatalos jelentése szerint a hydrophobia iszonyatos tünetei közt kimúlt. — A városi hatóság a legnagyobb mérvű intézkedéseket megtette; az összes megmart. vagy csak marással gyanúsított ebeket elfogatta, és kiirtatta; és utezai falragaszok által, az ebtartó közönséget súlyos büntetés terhe-alatt utasította a kutyák szájkosárral való ellátására. A városi közegészségügyi bizottság összeült, messzebbre terjedő intézkedéseket hozott javaslatba s azt a városi képviselő- testület elé terjesztette. A javaslatok, csekély módosításokkal, a közönség egyrészének tüntető módon tanúsított közönyössége és scepticismusa daczára elfogadtattak. — Eme leirt körülmény indított arra, hogy e tárgyról mint időszerűről recapituláljam mindazokat. a miket már tudtunk, de a mik talán feledésbe mentek; hogy fölelevenitsem, s egyszersmind rámutassak a kór legújabb elméletére, e betegség gyógykezelésének rationalis vívmányára, bizonyságául annak, hogy sokkal fontosabb ez az ügy, semhogy e t. orvosi gyülekezetei ez alkalommal, a még folyton tartó izgatottság közepette, figyelmen kívül hagyhatná. (Felolvasó itt elősorolja ama nevezetesebb orvosi munkákat, melyek a XVI. századtól kezdve napjainkig a hydrophobia (rabies canina) betegségről Írattak ; fölemlítve végül 1883-ban az összes tudós világot bámulatba ejtő. s bár némely oldalról erősen megtámadott,, mindemellett általánosan helyesléssel fogadott, ojtási elméletét a lángelméjii Pasteurnek.)
