Eger - hetilap, 1889
1889-07-16 / 29. szám
Sajnos azonban, hogy nsi egriek ilyen talajokkal nem rendelkezünk. — A napokban volt itt egy szakember, aki testtel lélekkel a szénkénegezés hive, s daczára, hogy meggyőződött talajunk alkalmatlan voltáról, s kimondotta, hogy itt a szénkénegezést sükerrel alkalmazni nem igen lehet; mégis mindenkinek csak ezt ajánlotta, elitélvén a többi összes védekezési módokat; voltak, kik hittek szavának, s némileg csüggedve bár, de mégis elfogadták azt az elvet, hogy szénkénegezni kell, daczára hogy Egerben nem sükeres — mert a többi nem ér sémmit. Ez nem áll egészen: szénkénegezni helyes időben, némely kevésbbé kötött talajon Egerben is lehet ; de mi még abban az esetben is, ha meglehetős eredménynyel gyérithetnénk, ezt, mint rendes szőllőfentartási eljárást elfogadnunk nem lehet; s csak mint átmeneti műveletet fogadhatjuk el azon észszerű okból, mert ez oly rendkívüli kiadást okoz, melyet szollőink nem igen bírnak meg. Volt itt néhány hó lefolyása alatt két másik szakértő, kik a fás és zöld ojtás hívei, ők is szereztek magoknak híveket, s helyesen; ojtás által betelepített szőllőnk már meg van mentve a skénkénegezés óriási kiadásától, meg vau mentve a philloxerától; azonban ennek is meg vau a maga hibája, mely nem más, mint az, hogy az ojtott tőkék 10—15 év múlva az ojtás helyén fenésedés- be esnek és a nemes rész elvész; most azonban már az ojtást oly tökélyre vitték, hogy ritkábban fordul elő ez a baj. — Tekintve azonban, hogy még az esetben is, ha 15 év múlva beojtott szellőink elvesznének is, azon idő alatt, eltekintve a betelepítési költségektől, évenként a rendes kiadás mellett, a 2-ik évtől kezdve, tehát mintegy 12 — 14 évig nem kell gondolnunk a philloxerára; azt hiszem ez elég argumentum arra, hogy az ojtást ne ejtsük el egészen, a francziák mutatják a helyes utat; ott nagy része a szőllőknek ojtás által van újra telepítve. A harmadik védekezési mód az amerikai direkt termő szöllő- fajok szaporítása, ezt először kellett volna említenem ; mivel az legyen első gondunk, hogy szőllőhegyeink jövedelmét el ne veszítsük, melyet első sorban a direkt termő szőllő-fajok nagyban ültetésével érünk el; s ha talán nem tarthatunk is már a phylloxera pusztításával lépést, a direkt termők szaporításával; de mindenesetre hamarabb czélt érünk, hamarább fog szőlőnk jövedelmet hozni kevesebb kiadással, mint bármely más védekezési móddal. A direkt termő szőlőfajok, a mellett, hogy nem igényelnek szénkénegezést, oly nagy termést hoznak, mely a mi fajainkon nem található fel. A direkt termő szőllőfajok ellenségei azzal akarják a laikusokat a helyes útról eltéríteni, hogy azok nem állanak ellent a phylloxerának. Mindenki, ki ilyeneket határozottan állít, azt csak Az „EGER“ tárczája. Temetőben. El-eljárogatok a kedves sírokhoz, Ott a süni fáktól környezett mezőre, Kopogtatnom sem kell soha a zárt ajtón, Jól ismer már engem a sírok vén őre, Szomorú lakának ablakán, ha látja, Hogy jövök, előttem a kaput kitárja. Mindennapos vendég vagyok én e helyen, Gyakran elgondolom: bár ne volnék vendég; Mennyivel jobb volna, hogyha egy hant alatt Kedvesimmel együtt én is ott pihennék. Bár a zápor mosná széjjel majd a hantot, Mely fölött senki nem ád egy szánó hangot. Mennyivel jobb volna . . . Menten a világtól Csöndes sir ölében porrá hamvadoznám, Csak az est fuvalma járna el síromhoz; Élő lény — tudom jól, — úgy se jönne hozzám. De miért is jönne? Oly némák a hantok . . . Hagyjatok majd békén nyugodnom alattok. Édes, nagyon édes lehet itt az álom. Alkonyaikor búsan szól az őszi féreg. Estve lesz . . . lidérczek bolyongó füzénél Itt is, ott is lézeng egy vándorló lélek; És e látományra szivem meg se dobban. . . Itt érzem magamat a földön legjobban. rosszakaratból teszi; egyedül abban van igazok, hogy a direkt- termőknek nem egészen olyan a boruk, mint az európaiaknak. Igaz, hogy nem lesz nekünk sem a direkttermókbői oly borunk, mint eddig voltak jobb éveinkben, de az is igaz, hogy alacsonyabb árúak a direkttermők borai sem lesznek, mint a mostaniak, s tekintetbe véve, hogy amit vesztünk a minőségben, azt meguyerjük a mennyiségben, a direkttermő Herbemont, Jaquez, York Madeira szőllőfajok feltétlenül ajánlhatók. Levonva az egészből a consecventiát, első törekvésünk legyen kipusztult és pusztulófélben levő szőllőinket, amennyire csak lehet, a direkttermő fajokkal betelepíteni; hogy jövedelmi forrásunk ismét visszajöjjön, illetve azt el ne veszítsük. — A második védekezési módra, az ojtásra bármikor átmehetünk, mivel a direkttermő szőllőfajok alanyúl is alkalmasak. A szénkénegezést pedig alkalmazzuk, de csak addig, inig szőllőinket direkttermő szől- lőfajokkal vagy ojtványnyal beültethetjük. Bayer Henrik. Az egri sikkasztások. Az Eger város árvaszékénél végbement sikkasztások ügyében Martonffy László megyei tiszti főügyész vádinditványát a múlt héten bő kivonatban ismertették a hazai lapok. A nagy közönségnek tehát elegendő alkalom volt nyújtva e méltán nagy izgalmakat keltett ügy hivatalos részletezéseit megismerni. De nem lesz érdektelen talán a fegyelmi vizsgálatba vont tisztviselők védelmi nyilatkozatainak megismerése sem. A védelem beadására kitűzött 8 napon belül az összes vádlottak (Lőrinczfy kivételével) beadták nyilatkozataikat. Legfontosabbak e nyilatkozatok közül a Tavasy Antal volt polgármesteré, Csiky Atilla főszámvevőé és Babócsay Sándor volt főügyészé. 1. Tavasy Antal 16 oldalos védelmében fölpanaszolja, hogy sem a vizsgálat, sem a főügyészi vád nem terjeszkedett ki az általa tett védelmi nyilatkozatok, tények és tanukra, valamint Lőrinczfi egyik újabb levelére sem, melyben elmondja, hogy mily rafinériával csalta meg (L-fi) a mások bizalmát, mint hamisított stb. S ebből azt következteti, hogy a csalásnak ily kihegyezett neme ellen képes sem lehetett védekezni. 1883, 84 és 85-ben Lőrinczfi úgy hamisított, hogy a pénzkönyvek rovataiban a tételeket az észrevétlenségig leragasztotta és a sikkasztás palástoló új numerusokat rája irta. Erről a vizsg. jkvekben szó sincs. Mentségül hozza föl, hogy maga az árvaszéki ügyrendet szabályozó törvény, ministeri és városi szabályrendelet oly hiányosak és ferde intézkedésnek, hogy azok mellett a csalás könnyen eszközölhető, Sorba járom őket . . . Itt eme kopár hant, Melyre kegyelet, nem ültetett virágot, Egy hű barátot fed, ki sokat csalódva, Önszántából hagyta itt e zord világot. Annyi lett mindössze szenvedése bére: Ott adtak sirt neki, ahol elfolyt vére. Sorba járom . . . Aztán megtörnek térdeim Két korhadt kereszttel díszelgő halomnál; Síi- az éj fuvalma, — de bus siralmait, S baglyok huhogását régen nem hallom már . . . Hat testvért s anyámat födik itt. e hantok... Hagyjatok majd békéu nyugodnom alattok. Sávoly Vazul. Nyolcz év a Foglár-intézetben. (Visszaemlékezések.) Irta : Arnóthi. (III. közlemény.) Volt eset rá, hogy a Foglár-intézeti növendékség testületileg nyilvános tisztelgő demonstrácziókbau is részt vett. Azokban az időkben az érsek, mint egyszersmind a kettős megye örökös főispánja, vagy ennek helyettese, az adminisztrátor hivatalos megjelenése esemény volt városunkban. — Élénken emlékszem még Brezovay adminisztrátornak, Brezovay László borsodmegyej, farmosi nagybirtokos, volt országgyűlési képviselő édes atyjának, a 40-es évek elején, ünnepies bevonulására Egerbe, a megye székhelyére. A bevonulás rendkívül fényes és impozáns volt. A diszmenetet a megyei köznemességből alakult több száz főre menő lovas bandérium nyitotta meg a megye diszzászlója alatt, élén
