Eger - hetilap, 1889

1889-06-11 / 24. szám

24-ik szám.

28 -ik év-folyam

1889. Junius 11-én.

Előfizetési dij:

Egész évre . Félévre . .

Negyed évre. Egy hónapra Egyes szám

5

frt

— kr

2

„

50 „

1

n

30 „

—

n

45 „

—

n

12

1 „

Hirdetésekért

minden 3 hasábosod petit sorhely után 6, hélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy peiit- sorhelyért 15 kr. fizetendő.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden.

Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula

könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő.

Az iparos inasok munkakiállitása.

Városunk iparosiskolája tudvalevőleg a törvények és min. utasítások értelmében minden tanév vége felé, pünkösd ünnepén tanulóinak munkáiból kiállítást szokott rendezni. Az idei kiállítás minden tekintetben méltán sorakozik az előző években tartottak közé, sőt megszokott sikerével és eredményével arról tanúskodott, hogy úgy a kiállító tanulók buzgósága, szorgalma és becsvágya, valamint a kiállítást rendező tauitói testület, fáradhatlansága fokozott mérvben gyarapszik évről-évre. Nemkülönben az egyes mester-főnökök is méltó elismerést érdemeltek ki tanulóik szakszerű kiképezése körül tanú ütött atyai gondosságuk által. Akit csupán a kíváncsiság ingere vitt most először fel iparunk kisded képviselőinek nemes vetélkedése eme szinterére, az — íigy hisz- szük — meglepetésében nem zárkozhatott el azon hatás elől, a mely elég arra, hogy ezután bizonyos becsülés, bizonyos rokon- szenvben részesítse azt a mindig pajkosnak, csintalannak, szur- tosnak ismert, és ezer meg ezer kifogás és kritika alá eső gyermek-világot, a mely pajkos kedvtelése mellett komoly munkára is képes, és örökké vidám kedélyét a szakszerű kiképeztetéshez megkivántató higgadtság egyensúlyába is bele engedi hajlittatni. Akit pedig közgazdasági helyzetünk aggodalmas megfigyelői szerepével bizonyos komoly érdeklődés czélja vezetett fel pünkösd ünnepén a kacsaparti iskolába, az is elegendő tápot nyert iparunk fejlődésének reményéhez, mert elég biztositékát képezte ezen kiállítás is annak, hogy elcsüggedni még nincs okunk; sőt gyermekeinek zsenge müveiben arra is van garanczia, hogy helyzetünk javulását a magyar elemnek a közgazdaság ezen ágára, az iparra való rátermettségében keressük és lássuk. Midőn szívből gratulálunk az újabb sikerhez Derszib Rudolf igazgató urnák, ki pünkösd ünnepét ily üdvös czélra áldozza, úgyszintén a buzgó tanítótestületnek, a kiállítók mestereinek és maguknak a kiállító inasoknak és, kívánjuk egyúttal, hogy iparostanulóinkban a nemes becsvágy, az önképzésnek és minden jóra törekvésnek ezen alapfeltétele minél nagyobb mérvben nyerjen az ilyen kiállítások által tápot, és vezessen iparunk fejlődésének magas fokára! — A kiállított tárgyak száma: 130. Első sorban dicséret illeti a kézi rajzkiállitást, a lakatos és asztalos munkákat, a szövet, bőr és vegyes faipart; elismerést érdemel bármely darab egyenkint is, de valamennyit felsorolni hosszadalmas lenne; mindamellett ha a tek. szerkesztő ur e becses lapban a helyet nem sajnálja, úgy szerezzük meg a gyermekeknek abbeli örömét, hogy még az újság is megdicsérte őket, — az által, hogy a kiválóbb munkákról alább részletesebben teszünk jelentést.

I. Faipar. Endrész Károly 3 éves inasa, Reinis József, éjjeli szekrény. Fercsik Mátyás ,V/2 éves tanoncza, Her kel Vendel, bordó. Balkay József 372 «vés inasa, Benkovics Fe- rencz, asztal. Barna Manó 3 éves tanoncza. Kiss Dezső, varró- asztal. Reinics József 37a éves inasa, Brusznyik József, kocsi. Hám György 27, éves tanoncza, Cseli Lajos, Íróasztal.

II. Vegyes ipar. Barna Manó 2 éves tanoncza, Szerencsi Árpád, zsölye-széket. Barna Manó 3 éves tanoncza, Hoffmann Arthur, dívány. Érseki nyomda tanulói: Rolia István V/2 éves inas; Kiss Mihály 4 éves tanoncz; Madarász László 3 éves tanoncz díszesen kiállított nyomtatványai. Kóhn Dávid nyomdász 31/2 éves tanoncza, Deutsch Sámuel nyomtatványai. Littman Márk 4 éves tanoncza, Bin ét Dénes, óraszerkezet. Palácsik Ferdinand 272 éves tanoncza, Greskovits Jenő, törülköző-tartó.

ITT. Fémipar. Gáspár József 5 éves tanoncza, Kormos Fe- rencz, forgó-pisztoly és egy fegyver-szerkezet. (Ez utóbbi meglepő pontossággal készült). Gönczy Károly 3 éves tanoncza, Mimraler Gyula, kávé-őrlő. Szilágyi József l'/2 éves tan. Márkus Sándor, vadász lópatkó. Gönczy Károly 2 éves tan. Zbiskó Antal, pinczezár. Balkay István* 1 éves tan. Szantkoffer Fe- rencz, kireszelt lábtörlő. AVind István 2 éves tan. Puchner Béla, vasrács-minta. Jókay G}7ula 3 éves tan. Jókay Béla, szobor-talapzat.

IV. Ruházati ipar. Hegedűs János szabómester 3 éves tanoncza, Nyirő Károly által kiállított nadrág. Zimányi Albert iparosmesternél levő 2'/2 éves inas, Szabó László, téli-bekecs. Barsy József iparosmesternél 3 éves inas Antal József, nadrág. Hibay György 2]/2 «vés inasa Vasas tGyörgy, zsinóros felöltő. Buday László 372 éves inasa Tóth Lajos, egri bekecs. Özvegy Kozák Józsefné 4 éves tanoncza Antal Imre, téli felöltő. Gáli Béla 472 éves i'ias Dallos Mihály iparos mesternél, női és férfi czipői. Gaál András 3. éves inas Hamza István iparos mesternél. Saári Ferencz 3 éves inas Kajdacsi Rafaelnél, csizma. Kucsera László 4 éves tanuló Répássy Kálmán iparosmesternél.

V. Bőripar. Rejtsik József Belányi Lajos nevű 472 «ves ta- noncza, 2 lóra való fehér fémmel díszített szerszám.

III. Szabályos és tiszta kivitelű rajzok: Kormos Ferencz, Mimmler Gyula, Barsy József, Kuburezy Mihály, Misicz Károly, Némethy Dezső. Hoffman Arthur, Belányi Lajos, Binét Dénes, Puchner Béla, Pélyi Gyula és Sütő Lajos. „Isten áldja a tisztes ipart!“ Szőke Sándor.

Parisba utazóknak.

(Folytatás.)

De ha jól számítjuk a dolgot, az a 6 frt 25 krba kerülő napi ellátás nem is olyan olcsó, mint aminőnek első pillanatra látszik. Csináljunk csak egy kis kalkulust. Én például, szintén világtárlat alkalmával voltam Párisban. Lakásom volt a városnak úgyszólván a kellő közepén, a Tuilleriák tőszomszédságában, a Rue Rivoli és Rue St. Honoré roppant utczákat összekötő „29 Juillet“ utczában. Fizettem egy II. emeleti utczai tágas.szobáért, előszobával, gázvilágitással s tisztogatással együtt 3 frankot. (Barátaim kínáltak szobát a Grenelle-külvárosban 2, — sőt ll/4 frankért is, de nem mentem olyan messze.) Reggelim: tbea, vaj, kenyér, s cognac az ivóvízhez (mert Párisban vizet inni egy pár csep cognac nélkül nem tanácsos, de nem is szokás, úgy, hogy az ivóvízhez mindjárt cognacot is szolgálnak fel) került 1 frankba. A villás reggelim 11—12 óra közt: egy borjuszelet, vagy egy beafsteak, kenyérrel, s egy V* liter chablis-borral került ll/q frankba. Az ebédem (diner) esti 6—7 óra közt: leves, főzelék vagy tészta, pecsenye, és csemege egy üveg borral került 3—4 frankba. Azonkívül színház után 1—2 pohár sör, vagy egy üveg bor 1 frank. Tehát szállásom s napi élelmezésem összege kitett naponkint summa-summárum =10 frankot, amely, minthogy arany pénzzel még Becsben jó eleve a kellő mennyiségben elláttam magamat, s frankját 46 o. é. krral fizettem, teszen összesen 4 frt 60 krt. osztr. értékben. Közbevetőleg azt tanácslom mindenkinek, hogy frankkal jó eleve lássa el magát, nehogy Párisban legyen kénytelen aranypénzt váltani, mert ott busásan megfizetheti az árát. Itthon is elláthatja magát az ember 10, s 20 frankos ma