Eger - hetilap, 1888
1888-11-13 / 46. szám
46-ik szám. 27-ik év-folyam 1888. November 13-án. Előfizetési dij: Kgesz evre . 5 írt - ki Félévre . . 2 „ BŐ Negyed évre. 1 „ 30 . Egy hónapra — n 45 „ Egyes szám- , 13 , Hirdetésekért minden 3 hasábozcut petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyílt térben egy petit- sorhelvért lő kr. tizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. nvenimus ecclesiam splendidam.“ (M. V.) Egy franczia orientalista szerint az emberiség mindig ugyanazon helyre járt imádkozni. Valóban! az uj hódítók rendesen átalakították az elfoglalt templomokat saját czéljaikra; és sokszor, ha maga a város elpusztult, sőt építkezve odább költözött is: maga a templom ott maradt magánosán, fölkeresve jámbor zarándokoktól. Csodálatos! mintha az égi kegyár alácsorgá- sának ép úgy megvolnának kedvencz pontjai, mintáz ég ostorának : a villámnak, mely szintén szereti ugyanazon pontokat keresni fel. . . így történt az újabban restaurált s f. h. 18-ikán az isten- tiszteletnek ismét átadandó templomával is a cziszterczieknek, mely alkalomból, rövid áttekintést nyújtva az imahely történetéről, jónak látjuk müveit közönségünknek e sorainkkal bemutatni Eger e műkincsét. A templom rövid krónikája imez : TB87. décz. IV. a törökök klvoniilásrrTTJrpjáit- a Jézus-társaságnak választásra bízott két lielv közól e most szóban forgó templom helye választatik, mely helyen akkoron egy török imaház áll vala. 1688. elején a török imaház kát. templommá alakul. 1699. elkészül azon terv, mely szerint a mai épület fönáll. 1700. jul. 31. a Borg. sz. Ferenc/, tiszteletére építendő templom alapkövét teszik le. 1731. Megkezdődik az építés. 1734. jul. 30. Az elkészült szentély megáldatik. 1736. jul. 31. elkészül a hajó is. 1740. jan. 15. tétetik a bádogfödelii toronyra az aranyos gomb és kereszt. 1743. elkészül az egész homlokzat, melyre ez évszám föl is vésetik. 1761. díszes templomruhák szereztetnek. 1763. Toronyóra s 5 mázsás harang szereztetik. 1765. egy 4 s egy 15 mázsás harang szereztetik. 1769—70. Elkészül maga a főoltár. 1771. kap 6 ezüst gyertyatartót. 1771—-73. Elkészülnek a főoltár szobormüvei: a templomot, kifestik, és pedig a szentély boltozatára Borg. sz. Fér. megdicsőülését. a kórus boltozatára sz. Dávidot, a többi boltokra különféle jeleneteit Borg. sz. Fér. életének. Oldalvást az egyház sz. doktorainak képei festvék. Díszes szószéket is kap a templom ez évben. A Jézus-társasági atyák előre sejtve eltöröltetésöket, lázas sietséggel dolgoznak még éjjel is, lámpafény mellett aranyozva és csinosítva, hogy a kész templomot hagyhassák emlék-ajándokul Egernek. 1777. májusban Zuiy Fülöp, a cziszt.-rend wellehradi apátja. átveendő a jezsuiták egri örökét, Fecelin Stanislaw, akkori csákányi jószágigazgatót küldi a megtekintésre, ki másodmagával utazván Pásztora s Egerbe, írja az itt látottakról: „Inveni- mus ecclesiam splendidam et, supellectili sumptuosa instructam“. . . . Drága készletekkel fölszerelt fényes templomot találtunk. . . . Leírja aztán az épület akkori arczát, amint az a fönti korjegyzetek szerint látható vala. . . 1800. A már czisztercziek birtokában levő tomplomot tűzvész sújtja; de a templom-kincseken födél alá kerül. 1802. Az 1. József alatt eltörölt, egri czisztercziek visszatérve, csak lűztől rongált épületet vesznek át, melyet helyrehoznak. 1827. aug. 26. Az egri nagy tűzvész éve s napja. A templom ennek martalékául esik. A boltozat festései elpusztulnak. 1833. a kicsinosított, s a legújabb korig láthatóan kifestett boltozató s palafedő alá vett templom újból átadatik az isten- tiszteletnek. 1857. Willax apát 6000 fr.-ért megrendel egy 26 változatú orgonát, mely aztán utóda, Rezutsek apát alatt készül el. Es igy eljutánk azon időpontig, melytől fogva már szemünk előtt történtek templomunkkal azon változások, melyeket átadan- dók vagyunk a történelemnek. Emlékszünk a nagy szélvészre, mely a torony ideiglenes tetejéről a roppant vaskeresztet ledobta. Tudjuk, hogy a városunkat meg-meglátogató kisebb-nagyobb földrengések a templom boltját lassanként megrongálták. És igy eljött az az idő, melyben az 1827-iki tűzvész utáni ideiglenes toronyfedél és boltfestmények stilszerű újításon menjenek át. Wind István müve az uj bronczolt czinkből készült, renaíssauce-toronyfödél, mely szép kísérlete egy nagy technikai probléma megoldásának: hogyan lehet gömbalaku tetőt négyszegű falazatra illeszteni. A kísérlet merész, sajátos és nem épen sikertelen, s igy valóságos műipari érdekesség. Még érdekesebbek azonban az ez évben történt egyéb, főleg belső újítások a templomon. Minthogy ugyanis a boltozatokat kő- mives munkával kellett megjavítani, ez pedig maga után vonta a boltfestést, nem vala a régi állapotban hagyható a templom többi része sem, s igy történt a teljes átujitás, melynek folytán az egész épület kitisztítva s harmonikusan átfestve csakis most fejti ki azon egész pompáját, mely előbb az agyonterhelő aranyozások és barokk czifraságok közepette csakis a műértőbb szemek elől nem volt elrejtve. Hogy a templom most mily benyomást tesz, s mik voltak a főbb változtatások a régihez képest, — azt bízzuk csak a szemlélőkre, följegyezni e helyt fölösleges. Csupán a kompoziczio szempontjából hívjuk föl tehát a figyelmet. — A főoltár titáui konstrukcziója eddigelé úgyszólván alig vala látható a sok piszok, szürke sziliek s a merő vonalozásokból álló háttér miatt. Most azonban a szobrok, melyek mindannyi heveny- mintázatok gipszből, rendkívüli rutint, titáni merészséget, lángoló ihletet, magas röptű képzeletet s korákhoz képest ritka technikai erőt árulva el, — e. szobrászati kolosszusok kitisztítva, márvány-állványaik kifényesítve, hátterök a végtelen égbolt mély kékségét utánzó színnel bevonva, melyen a finom aranyháló az égboltot behintő napsugarak hatását utánozza, — e kolosszusok most valóban megrázó hatással bontakoznak ki a szemlélő előtt, magyarázva azt, ami az oltáron a misében történik, mintha csak teljesednének Krisztus szavai: „Ha a gyermekek nem beszélnének, úgy — e kövek szólalnának meg!“ — A vallások vallásának,' a történelmek középpontjának isteni titkait: az újszövetség vérnélküli áldozatának mélységeit s magasztosságát hirdetik. A boltozat festményei harmonikusan simulnak e szobrászati hőskölteményhez. A megváltás legfőbb mozzanatait beszélik el, tárgyaik lévén, az Ige megtestesülése, születése, az olt. szentség szerzése, az Üdvözítő- vívódása a Grethszemáni kertben, a föltámadás, s a sz. Háromság: „ül az Atyának jobbja felől“. . . . Azonban majd beszélnek a müvek maguk! Szóljunk még a mesterekről. Az egész újítás Bader Károly, Budapesten letelepedett s magyar polgárrá lett művész vezetése alatt történt, ki ritka szakértelemmel, igazi katolikus lelkesedéssel s föltétien becsületességgel oldotta meg nagyszerű feladatát. Oldalán Innocent, fiatal egyházi festőművész dolgozott, ki, mint középiskolai szaktanár,
