Eger - hetilap, 1888

1888-11-06 / 45. szám

45-ik szám. 27-ik év-folyam 1888. November 6-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt ­ki Félévre . . 2 „ 50 Negyed évre. 1 „ 30 r> Egy hónapra — „ 45 )} Egyes szám- * 12 „ EGER. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorbely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorbelyért lő kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Több világosságot! (Xy.) Hogy városunk minden viszonyaiban a haladás terére lépett, arról a figyelmes szemlélő könnyen meggyőződhetik, kivált ha alkalma van a nemrég múlt és a jelen állapotok között össze­hasonlítást tehetni. De még inkább, ha városunk önkormányzati ügyeit intéző képviselő-testületünk működését veszi Ítéletének meg­állapításánál irányadóul. Mert meg foghat győződni arról, hogy az említett közigazgatási szervben, tisztviselői élén, megvan a buzgóság, megvan az áldozatkészség, szóval megvan a jó akarat előte­remteni mindama anyagi és szellemi feltételeket, melyek a város fogalmának lényegét alkotják. S ha e nemes ambitiója sokszor hajótörést szenved, azt nem a tehetetlenségnek, nem az indolen- tiának, mint azt sokszor urbi et orbi hirdetni szeretik, s igy hasonlítanak ama madárhoz, mely saját fészkét bepiszkítani nem utálja, hanem kedvezőtlen pénzügyi viszonyainak, és esetleg egyik- másik szerződéses viszonyban álló közegének tulajdoníthatni és tudhatni be. És kétségkívül az utolsó körülmény lámpavilágitásunk elő­idézte számtalan panaszoknak, valóban szomorú állapotának egyedüli oka. Hisz’ mint tudva van, az utczai lámpák száma mindenfelé nagymérvű szaporítást nyert s evvel a közönség igényeinek sok tekintetben elég lön téve, és kétségkívül a lámpavilágitás czimén fizetni szokott járandóság is a bérlővel szemben emeltetett. És kérdjük: javultak-e e téren a viszonyok, megszünt-e a közönség panasza? Éppen nem; a lámpavilágitási mizériák tekintetébeni felszólamlások meg-megujulnak, s nincs, aki hederitsen a közön­ség jogos követelményeire. De hogy is ne, mikor olyan dolgok adódnak elő, minőket e sorok Írója múlt heti péntek estéjén tapasztalt. Esti 8 órakor, tehát olyan időben, midőn a városban még nagy a forgalom, és hozzá oly időben, midőn egyrészt a setét- ség már teljes is. másrészt pedig a hold sem mutatkozott a lát­határon, lévén az az ujhold ideje, történt e megszívlelendő dolog. E sorok írója a makiári negyedben fekvő Tarjányi-féle házból indult az Újvárosban fekvő lakására. A „Korona“ vendéglőig terjedő hosszú utón 4 városi és egy, magánosok által fentartott lámpát talált meggyujtva, ezek közül csak az utolsó pompázott teljes fényében, a többi négy oly gyér világosságot adott, hogy úgyszólván csak a lámpák felső üvegein visszatükröző igen cse- dély fény után lehetett mondani, hogy azok meg voltak gyújtva, ke hogy világosságuktól 3 lépésnyire nem lehetett látni, az már egyszer bizonyos. — A nagy vásártéren 5.. mondd: öt lámpa teljesítette kötelességét, ezek közül kettő t. i. az Eötvös és Deutsch-féle házakon levők az előbb említettek méltó társainak szegődtek, és csak 3 adott elegendő fényt. — Érdekes volt, hogy nyolcz óra után akarta a lámpagyujtogató, az érseki praefectuá- lis házon levő lámpát meggyujtani. De valahogy nem ment neki, — nagyott káromkodott, aztán azt is sötéten hagyta, meg nem gyújtotta. Ez lett volna a 6-ik világitó lámpa. — A Eózsa-utcza felső szögletére akasztott lámpa, bár meg volt gyújtva, de vilá­gosságot nem adott. Kérdjük ezek után: mi lehet a bajnak oka ? A lámpagyujtogató-e, vagy a lámpák rossz szerkezete? Az embernek önkéntelen az a gyanúja támad, hogy egyik sem, hanem hogy a lámpagyujtoga- tők utasítva vannak úgy eljárni, ahogyan eljárnak, nehogy a pet­roleum sok pénzbe kerüljön. Quousque tandem ? Valóban itt az ideje, hogy ezen ázsiai állapotoknak egyszer vége vettessék. Mert, mint a fönebbiekből kitetszik, itt nemcsak az a hiba. hogy valamennyi lámpa meg nem gyujtatott, hanem a meggyujtottaknak több mint felerésze a közönséges mécses vilá­gosságát sem terjesztette. Itt csak erélyes intézkedés segíthet. Tartson a város köze­geket. kik kötelesek lesznek esténkint végigvizsgálni az utczai esti világítást eszközlő lámpákat, ha meg nem gyújtott, vagy hiá­nyos világítást terjesztő lámpákat találnak, legyen gond arra, hogy a hibás minden ily lámpa után érzékeny pénzbírsággal suj- tassék. — Kijátszás a közönség kárára és rovására nem tűrhető. Hevesmegye évnegyedes közgyűlése. Hevesmegye közönségének a múlt. okt. hó 16., s következő napjain tartott évnegyedes rendes közgyűlésén, folytatólag a kö­vetkező ügyek nyertek elintézést : A megyei házi pénztár által bemutatott, s a gazdasági s pénzügyi szakosztály véleményes jelentésével kapcsolatban felol­vasott, jövő évi megyei költségvetés, melynek értelmében a fede­zet 77605 írttal, a szükséglet 776Ö1 frt 05 krral s igy 3 frt 95 krnyi többlettel tüntethetik fel, — helybenhagyatott. — Ezzel kapcsolatban a közgyűlés elhatározta, hogy a megyei III-ik al­jegyzői állás javadalmazását, a többiekével egyenlőleg, 700 írtról 900 írtra emeli fel, azon megjegyzéssel, hogy e fizetési többlet a jövő évben megtakarításokból lesz fedezendő. A megyei tiszti nyugdij-alapjavára az állandó választmány által a jövő 1889-ik évre javaslatba hozott 1%-tóli törvényható­sági pótadó kivetése, névszerinti szavazás utján, egyhangúlag el­határoztatott. A tűz rendészeti k o r m á n y r e n d e 1 e t, felolvasása, s az e tárgyban a megye közönsége által tett fontos intézkedések ké­pezték a gyűlés folyamának egyik legkiválóbb fontosságú mozza­natát. E rendelet alapján az állandó választmány által kidolgo­zott s bemutatott tüzrendőri s építkezési szabályrendelet elfogad- tatik; és pedig ez utóbbi a következő módosítással: Nagyobb építkezési engedélyeknél kút építése kötelező feltételül tűzetik ki. E kutak oly helyekre építendők, hogy tűz esetében könnyen hozzáférhetők legyenek. — Ezzel kapcsolatban a következő in­tézkedések rendeltetnek el: 1. A tűzrendészed kormányrendelet a megyehatósági köze­gek utján a megye területén a legszélesebb körben köztudomás­ra hozandó. 2. A nevezett kormányrendelet értelmében Eger és Gyön­gyös rendezett tanácscsal bíró városok saját hatáskörükben jó és czélszerü építkezési szabályrendelet alkotására, s illetve a meg­levőknek a kormányrendelet kívánalmaihoz leendő átalakítására utasittatnak. 3. ügy a rend. tanácsú városok, valamint a községek is utasittatnak, hogy a föntemlitett kormányrendeletnek meg­felelő tűzrendészed szabályrendeletet dolgozzanak ki, s azt jóvá­hagyás végett mielőbb mutassák be. E szabályrendelet szerkesz­tésénél, a nevezett kormányrendelet értelmében, a következők veen­dők figyelembe: a) mindazon óvó-intézkedésekről való gondosko­dás, melyek a községek belsőségén a takarmány- és termeszt- ménynemüek által előidézhető tűzveszély elhárítására szüksége­sek; b) annak meghatározása, hogy a takarmány- és termeszt- ménynemüek az épületek és egyéb tűzveszélyes tárgyaktól mily

Next

/
Thumbnails
Contents