Eger - hetilap, 1888
1888-10-23 / 43. szám
338 b) Sarudnak ..............................................2834 „ 33 „ c) Lőrinczfalvának.....................................910 „ — „ j utott; e mellett még Sarudon 10 kőből búza és 1 kila bab is kiosztatott. Begyült tehát mindössze .... 20741 „ 98 „ mely összeg a Lőriuczfalva községháza építésére szánt s takarék- pénztárba elhelyezett 1294 frt 90 kron kivül immár egészen kiosztva van. Nem zárhatom be e tárgyra vonatkozó jelentésemet a nélkül, hogy a megyeszerte hivatalos és társadalmi utón való gyűjtés szép eredményét, mely 11247 ftr. 78 krt. tesz ki, s mely úgy magában véve, mint aránylag is tekintélyes összeg, s a megye lakossága jó szivének és nemes gondolkozásának fényes tanúsága, a köszönet hangsúlyozásával, melyre az adakozók oly méltók, ki ne emeljem. De a bizottság azon tagjainak neveit sem hallgathatom el, kik főleg a társadalmi utón való gyűjtés és átalában az adományok kiosztása körül legtöbbet fáradoztak, E bizottsági tagok: Samassa János, Babies Béla, Isaák István, Graeü Jenő, Szerelem Alfréd, Imre Miklós. Magától értetik, s ezt legelői kellett volna megjegyeznem, hogy Ő Felségének kegyes adományáért a belügyminisztériumhoz hála-felirat, s a „Jó szív“ egyesület nagylelkű ajándékáért köszönő irat küldése iránt a t. bizottság intézkedni méltóztatik. Pécsett, az idei kiállítás alkalmából, mint tudva van, phyl- loxeraügyi kongressus is tartatott, melyre egyéb érdekeltségeken kivül a törvényhatóságok is meghivattak. Minthogy a phylloxera már szőlőhegyeinken is mutatkozik, s mindinkább terjed, úgy véltem, hogy megyénk e kongressus iránt nem lehet közönyös s nem mulaszthatja el az alkalmat, hogy a vész megszüntetése vagy legalább kevesbitésére vezető módok és eszközök kereséséhez részvételével hozzájáruljon. A kiválólag bortermeléssel foglalkozó két rend. tan. városról s az egri szőlészeti és borászati egyletről föl kellett tennem, hogy e kongressus tanácskozásainak eredménye iránt a legélénkebben érdeklődnek, s kérdezősködésemre Eger város és a nevezett egylet valóban oda nyilatkoztak, hogy azon a megyével együtt képviseltetni kívánják magukat. így történt, hogy a kongressusra, egyetértve, Ferk Miklóst, az egri szőlőszeti és kertészeti iskola vezetőjét küldöttük ki. A kiküldött, a kongressuson megjelenvén, eljárásáról s a szaktanácskozások eredményéről érdekes és részletes jelentést terjesztett be. E szerint ugyan a phylloxera-vész megszüntetése biztos és olcsó módjának fölfedezésére még ezentúl is várnunk kell; de kétségtelen, hogy az ily szaktanácskozások fognak a czélhoz mindközelebb vezetni; miért is az ily összejövetelek még siker hiányában sem kicsinyelhetők. — Van szerencsém e jelentést azzal bemutatni, hogy azt Eger városával s az egri szőlőszeti és borászati egylettel, tudomás végett, visszavárólag közölni, s aztán a megyei levéltárban elheiyeztetni méltóztassék. A kiküldött úti költségét a megye-pénztárból előlegeztem, mely két harmadrészben megtéríttetni fog. A megyére ebből mindössze 25 frt. 40 kr. esik. Hivatalos tisztelettel kérem ez összeget a folyó évi költségvetés VII. rovata alatti összegből kiutalványozni s ez ügyben eljárásomat jóváhagyó tudomásul venni. A megye 1887. évi állapotáról szóló alispáni jelentés 27-ik lapján a faiskolákról olvasható XIV. sz. fejezetben, tévedés, vagy félreértésből, azon hiba fordul elő, hogy Tisza-Füred is azon községek közt emlittetik, melyek faiskolái nem czélszerüen kezeltetnek s melyek faiskoláikat részben bérbeadták s részben a tanítók használatára bocsátották; s az is állittatik, hogy Tisza- Igaron és Poroszlón nincs is faiskola. — Előrebocsátásával annak, hogy úgy Tisza-Igaron, mint Poroszlón van faiskola, s röviden érintve azt, hogy a faiskola, szabályrendeletünk szerint, sem bérbe nem adható, sem a tanító kizárólagos használatára nem bocsátható: Tisza-Füredre nézve, az igazsághoz hiven, kötelességemnek tartom kiigazitólag megjegyezni, hogy a tisza-füredi faiskola nemcsak bérbeadva, nemcsak a tanítók használatára bocsátva nincs, hanem egész szakértőleg és oly czélszerüen kezeltetik, hogy a kezelés kitűnő voltát és eredményeit tekintve az egész megyében első és páratlan. Ennek pedig magyarázata az, hogy Tisza-Füred községben már két kiállításon éremmel kitüntetett gyüiuölcsészeti egylet létezik, melynek a faiskola-kezelés kellő színvonalra emelése körül is kiváló érdemei vannak, mely érdemek iránt nem lehetünk eléggé elismerők. Midőn e kiigazítást tudomásul-vétel végett beterjesztem, egyszersmind hivatalos tisztelettel kérem a t. bizottságot, hogy ezt úgy az illető községeknek kiadatni, mint a megyei hivatalos lapban közzététetni méltóztassék. A közigazgatási bizottság választott tagjai közöl a következőknek telik le, az év végén, megbízatásuk; u. m. Csiky Sándor, Graefl Jenő, Szederkényi Nándor, Szerelem Alfréd és Zsen- dovics József bizottsági tagoknak, kiknek helyei már ezen a gyűlésen betöltendők. A választott megyebizottsági tagok közt részint elhalálozás és elköltözés, részint virilissé válás következtében a következő Az „EGER“ tárczája. lékezés Tisza-Füredre. Zalár Józseftől.*) Emlékszem-e? Ki feledne Oly napokat, a melyekre Emlékezni készt a szív ! Ah! miudenre jól emlékszem, A barátság még szent nékem, S arra tartok, merre hiv. Emlékszem, oh emlékszem még: Az elnyomás szörnyű terhét Ki enybité közietek. Emlékszem rá . . . Sirassátok Az igazi jó barátot! . . . Én is, én is könyezek. Pap és költő — prófétátok, Az vala ő a nagy átok Napjaiban . . . Mily napok! Siri csend volt, halál a szó, Nagy ur lett a tömlöcztartó De ő még sem hallgatott. *) Megjelent a „Tiszafüred és vidéke“ ez. közelebbről megindult hetilap 8-ik számában. A t. költő szives engedelmóvel közöljük e hangulatteljes költeményt, mint begyei des emlékezést a jeles hazafi és költő, Páj er Antal egykori tiszafüredi plébánosra, kinek kegy elet es emléke városunkban is sokak szivében él. Szerk. Szomorú volt szive, lelke, De csüggedést nem ismerve Vigasztalta híveit; Bujdosók és menekültek Mind tűzhelye köré gyűltek, A reményt ott föllelik. Magyarország eltiporva, De ő lantján s a templomba, Szabadságát hirdeti; Oly szelíd, megbocsátó lágy,, De a haza elnyomóját Átkozottnak mondja ki. Egyszerű és igaz mindig, Nem csak háza, szive is nyílt, S mindakettő oly meleg . . . Ide jöttem én is gyakran, Hogy e forró sugarakban Melegítsem szivemet. Telve volt a kis lak, telve . . . Ráismertem a hívekre . . . Most a földet mivelik, Azt, a melyért, nem nagyon rég, Mint megannyi vitéz honvéd, Ontá vérét mindeník. Legelőször is kit látok? Hát hiszen az hős Kiss Pál ott, A marezona hadvezér, Mestere a rohamoknak . . . Ahol czifrán káromkodnak, Most is övé a babér.
