Eger - hetilap, 1888
1888-01-31 / 5. szám
34 Lapunk, pártállásánál lógva, nincs ugyan hivatva a kormány közegeinek védelmére kelni, s esetleg a főispán eljárását fedezgetni, de mivel a közlemény egy tekintélyes országos ellenzéki lap hasábjain látott napvilágot, s ha az, mi ott történtnek állittatik. való volna, ez Hevesmegye ellenzékére, mely bizonyára, mint sokszor bebizonyitá, semmit, mi a törvénytelenségnek színezetét viseli, nem tűr el, az önkénykedés- és hatalmaskodással szemben pedig állást szokott foglalni, — árnyékot vetne: nem hallgathatjuk el a valót. De nem hallgathatunk azért sem, mert az által, hogy egy valótlan közlemény, habár talán személyes ellenszenvszülte téves informatiók folytán jelenik meg egy ellenzéki lapban, mi ez által azon alapelv megsértését látjuk, miszerint az ellenzék létalapja a haladás, nemzeti közérdek, jog és igazság iránti lelkesülés lévén, ennek orgánumai csakis az igazság erkölcsi fegyvereivel küzdhetnek, mert minden valótlan ság közlése a párt hitelének árt. Valótlanságok tendentiozus közlése csak is a hatalom subventionált lapjaiba illik, melyeknél az erkölcs és szellemi fogalom másodrendű dolog; létalapjuk és létfeltételük úgy is anyagi természetű, mert ott már a pártemberek önállósága is egy óriási humbug, a párt elnevezésénél már t. i. hogy szabadelvű „Irónia“ kisasszony szerepelt, mint keresztmama. De ellenzéki lapban, ha az a párt magasztos küldetését lealacsonitani nem akarja, valótlanságnak — legalább ki- igazitatlauul — helyt foglalni nem szabad. Tehát midőn erre vállalkozunk, az „Egyetértés“ tekintélyének teszünk szolgálatot. Ezek után kötelességszerüen kinyilatkoztatjuk, hogy gr. Keglevich Béla, ez évben legalább, főispáni befolyását törvénytelen, erőszakos, vagy az ellenzék törvényes és jogos aspi- ratióit érintő modorban nem érvényesítette, sőt deferált annyit, mennyit kötelességérzete megengedtett; senkinek ellene panasza nincs, és nem is lehet. A kijelölő bizottságba Almássy Sándor, Isaak István és Imre Miklós választatott be, s tőlök se hallottunk a főispán eljárása ellen egy szót sem emelni; pedig mindhárom oly férfiú, ki a jog és alkotmányos szabadságot igen féltékenyen őrzi, és szó nélkül nem hagyott volna semmi visszaélést. A mi az „Egyetértés“ idézett czikkében felhozott privát összeszólalkozást illeti, mi erre, mint a közügy érdekén kívül álló dologra nem reflectálunk, egyrészt azért, mert correct felvilágosítást ez iránt senkitől sem nyertünk; más részt pedig, mert ilyesmi magán-körökben is előfordul, harmadik embernek, vagy épen hírlapnak pedig semmi köze hozzá, mert elvégre is fel kell tenni minden önérzetes emberről azt, hogy személyes sértést senkitől el nem tűr, s önérzetes embernek mines magán-affairejainál közbenjáró hírlapi czikkre szüksége. — A főispán e hó elején saját vendégei előtt elmondott toasztjához hű maradt; mines ellene a hevesmegyei ellenzéknek jogos panasza, s mi csak azt óhajtjuk, hogy ezentúl is igy maradjon. — Ezzel tartoztunk az igazságnak és méltányosságnak. _________ Egy ellenzéki. A z „EGER“ tárczája. Születésnapján. Szép az élet! . . . Miért borongsz el ? Napjaidat árnyba miért vonod? Mért nincs mosoly édes ajkadon, Miért borús örökké homlokod? A napon, mely élted első napját Ünnepelni hí föl, mért a köny ? Hisz a tavasz első sugarára Nem tél, — de a tavasz bája jön ! Szép az élet! . . . Tavasz életed; Öröm, mosoly, fény való még neked! Mért siratod a múltat, s jövőt, Keserged meg a tűnő éveket? Szeszélyein a futó időnek, Napok gondján mért csügg bánatod ? Rád ragyog egy örökkévalóság! S feledni nem tudsz egy rósz napot,?! Szép az élet! . . . Boldog szerelem Szép világa lett örök világod; S bolyongva a kétség utjain E világból magadat'kizárod ? Az egri kir. törvényszék általános ügykimutatása az 1887-ik évről. Az elnökségnél: hátralék 1886-ik évről 6; 1887-ik évben beérkezett ügydarab 1558; lett összesen 1564; elintéztetett, 1561; hátralékban maradt 3 ügydarab. A kir. törvényszéknél: polgári ügyek: hátralék 1886- ik évről 214; 1887-ik évben beérkezett 8987; lett összesen 9201. Elintéztetett 9011; hátralékban maradt 190 ügyd. Telekkönyvi ügyek: hátralék 1886-ik évről 710; 1887- ik évben beérkezett 10800; lett összesen 11510. Elíntézte- tett 10851; hátralékbau maradt 659 ügyd. Bűnvádi ügyek: hátralék 1886-ik évről 65; 1887-ik évben beérkezett 6456; lett összesen 6521. Elintéztetett 6439; hátralékban maradt 82 ügyd. Fegyelmi ügyek: 1887-ik évben beérkezett 15; eliutéz- tetett 15 ügyd. Ezek szerint az egri kir. törvényszéknél elintézendő ügydarabok száma volt összesen 27247. — Ezekből az 1887-ik évben elintéztetett összesen 26316 ügydarab, hátralékban maradt összesen 931 ügydarab. Ezeken felül a törvényszéki vizsgáló bíráknak bűnvádi ügyekbeni saját elintézményeik száma összesen 1916. Az egri kir. törvényszéki fogház statistikai kimutatása, az 1887-ik év II. feléről. Az 1887-ik évi jul. hó elejével volt a rablétszám 114 férfi, 14 nő, összesen 128. Az 1887-ik év II. felében volt a rablétszám- szaporodás 233 férfi, 45 nő, összesen 278; a fogyás 227 férfi 45 nő; összesen 272; maradt a rablétszám a félév végével 120 férfi, 14 nő, összesen: 134. E felmaradottak közöl elitéit 77 férfi, 9 nő, összesen 86; fölebbezés alatt áll 23 férfi 1 nő, ossz. 24; vizsgálat alatt áll: 20 férfi, 4 nő, összesen 24. A fegyenczek közöl a múlt félévben foglalkozásban volt és pedig a rabdologházban havonkint, 30—52; a börtön falain kívül mint házi munkás, törvénykezési, megyei vagy városi hatóságoknál havonkint 14—16 férfi, 12 — 23 nő. Ezek után félévi keresmény, és pedig a rabdologházi munkások után 4063 frt 76 kr, külső munkások után 148 frt 60 kr. összesen 4212 frt 30 kr. Ez összegből levonandó az iparüzleti forgalmi tőkéhez csatolt 3047 frt 82 kr. s a rabkeresményűl elhelyezett 388 frt 17 kr. marad az állam javára tiszta jövedelem 776 frt 34 kr. — Az 1887-ik évi II. félévben a rabtartási költségek összege tett 5820 frt 71 krt. Ebből fedeztetett munkakeresmény által 735 frt 55 kr. befolyt téritmények által 1697 frt 74 kr. Összesen 2433 frt 29 kr. Maradt az állam által födözendő 3387 frt 42 kr. A fegyenczek közt a lefolyt félévben betegülési eset havonkint 7—15 fordult elő. Meghalt 4. Mért tévedsz a gyötrelmek éjébe, Rémképekkel mért kinzod szived’? Oh, maradj a boldogság honában, Megőrizve bizalmat, hitet! Szép az élet! . . . fényes égre is Szállnak olykor ijesztő föllegek, De maguktól el is oszlanak — Lelked örök aggályban mért remeg? Szép az élet! — szivem mondja e szót, S a mig szavát hűn meghallgatod: Nem csalódol, szép marad az élet! . . . így ünnepeld velem e napot! Kardos J. Jó Bader bátyánk. (Az egri Báró de Manx kalandjaiból.) id. Murányváry Jánostól. Motto: Kinek nem köpenye, Magára ne vegye. Közmondás. A mi jó Bader bátyánkat tulajdonképen, igazi nevén, Pi ty- palatty Jeremiásnak hívják; de miután ez a név madarat jelent, s kiejtése nagyon nehezen esik a nyelvnek, barátai rendszerint csak Madár Jeremiásnak, vagy a fiatalok közönségesen „Madár bácsinak“ hívták. Egyszer aztán egy náthás német jáger vadászatközben úgy találta düunyögő orral szólítani, hogy
