Eger - hetilap, 1888

1888-09-18 / 38. szám

38-ik szám.

27-ik év-folyam

1888. Szeptember 18-án.

Előfizetési dij:

Egész évre .

ö

írt

■ kr

Félévre . .

2

fi

50

7'

Negyed évre.

1

n

30

»>

Egy hónapra

—

„

4ö

n

Egyes szám

—

n

12

„

isis*

Hirdetésekért

minden 3 hasábozolt petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyílt térben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden.

Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula

könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő.

Egri szőlőbirtokosok védelmi szövetkezete

a philloxera-vész ellen.

Említve volt már lapunkban^ hogy néhány hajduhegyi szőlő- birtokos polgártársunk, Szederkényi Nándor országos képviselőnk indítványára, védszövetségre lépett a't szőlőbirtokaikat pusztító philloxera ellen. Az „Eger“ utóbbi számában Szederkényi Nándor, szövetkezett társai nevében, csatlakozásra szólította fel többi egri szőlőbirtokos polgártársainkat is, s e végből az érdekelteket a a múlt csütörtökre, f. hó 13-ára a város közháza tanácstermébe értekezletre hívta egybe.

Az értekezlet a kitűzött, nap délutánján, csekély számú érdeklődők részvéte mellett tartatott meg.

Az értekezletet a szövetkezet létesítésének indítványozója, Szederkényi Nándor, Egerváros országos képviselője nyitotta meg. Előterjesztette, miszerint a múlt aug. hóban Pécsett tartott borászati értekezleten az országos szőlészeti s borászati kormánybiztos, valamint a többi jelenvolt szakértők is határozottan oda nyilatkoztak, hogy a phylloxeiavész ellen évek óta tett minden eddigi védekezési kísérletek közt egyedül a szánké ne gézé s- sel eszközlött gyérítés bizonyult be a legalkalmasabb eszköznek. Beigazolta ezt a Szegszárdon jelentékenyebb mérvben alkalmazott szénkénegezés, mi által az ottani, a phylloxera által még meg nem támadott szőlők az inficziálástól megóvattak. Miután azonban a szénkénegezés által eszközlendő védekezés oly tetemes költségbe kerül, hogy egyesek erejét fölülmúlja, s csak táisulás és szövetkezés, szóval: egyesitett erő által eszközölhető jutányosán és czélirányosan: indítványozza, hogy a phylloxeravész kiirtása, s további elterjedésének meggátlása czéljából városunk összes szőlőbirtokosai szövetségre lépjenek. Ez alkalommal a szövetkezet szabálytervezetét következőkben terjeszti elé:

A szövetkezet szabályai.

1. A szövetkezet czélja : a pkilloxerának szénkénegezés általi irtása, s ez utón védekezés a vész ellen. E végből a) közös költségen szénkénegező gépeket szerez be, melyek a tagok használatára állanak, b) Szénkéneget készletben tart, a felhasznált meny- nyiség árát azonban az illető szőllötulajdonos megtéríti, c) Gondoskodik a szénkénegezési műveletnek szakértői keresztülviteléről. Az itt szükséges napszámosokat szintén a tulajdonos állítja elő.

2. Minden beszerzést a szövetkezet közgyűlése állapit meg, s ez úttal gondoskodik a szükséges fedezetről is. A fedezendő költség birtokaránylag osztatik fel a tagok között. Belépés alkalmával minden tag 5 irtot fizet, piely összeg birtoka arányában fog részére költségfedezetül jjkwáfnoltatni. Az időközben kilépő tagok befizetett, össszege vissza nem követelhető, s minden igénye megszűnik a szövetkezettel szemben.

3. A szövetkezet közgyűlése felügyelő bizottságot s egy pénztárnokot választ, a) A felügyelő bizottság gondoskodik a közgyűlés által megrendelt eszközök és szerek beszerzése s kezeléséről. b) Gondoskodik a szénkénegezési művelet keresztülviteléről. Evégböl a bejelentett inficiált területet megvizsgálja, és szakértő közbejöttével a szénkénegezendő területet megjelölvén, a tulajdonos kívánságára szintén szakértői vezetés mellett őszön vagy tavaszon alkalmas időben a szénkénegezést eszközli. A szénkénegezendő terület előleges vagy utólagos megtrágyázása feltétlenül ajánltatik. A szénkénegezési művelethez szükséges napszámosokat a tulajdonos előállítja, egyszersmind a felhasznált szén- kéneg beszerzési árát megtéríti. A gépek használatáért, a szövetkezet tulajdona lévén, dij nem fizettetik. A közös érdekből történő eljárásért sem fizettetik semmi dij. c) A pénztáritok kezeli a szövetkezet pénzét, teljesiti a közgyűlés által megrendelt, kiadásoki a a fizetést, s minden közgyűlés elébe a pénztár állásáról jelentést tesz. Eszközli a költségnek birtokaránylag kiosztását s beszedését.

4. Egyelőre további intézkedésig, minden 10 szövetkező tag után 2 szénkénegező gép szerzése állapittatik meg.

Az értekezlet az indítványt, s a beterjesztett szövetkezeti szabálytervezetet egyhangúlag elfogadta, szövetkezetté alakulását kimondotta, s a szövetkezetbe lépni kívánók számára aláírási ivet nyitott; ezen aláírási Ívnek az egri kereskedelmi s iparhitelintézet helyiségeiben való kitételét elhatározta, s a szövetkezeti tagok fölvételére most nevezett pénzintézetünk igazgatóságát fölkérte. Elhatározta továbbá, hogy egyelőre két szénkénegező gépet s két métermázsa szénkéneget rendel meg az első kísérletek mielőbbi megtételére, s a megrendeléssel Szederkényi Nándort bízta meg, ki azt Horváth Géza, az országos philloxera- állomás főnöke utján mielőbb eszközölni fogja.

Az értekezlet egyszersmind nyomban megválasztotta a szövetkezet felügyelő bizottságát is. Megválasztattak, felügyelő bi- zotts. tagokul : Szederkényi Nándor, dr. Schwartz Dávid, Éliássy Ferencz, Buzátli Lajos, Fülöp Zoltán; pénztárnokul Buzáth Lajos, ki egyszersmind az érkezendő szénkéneg, és gépek átvétele — elhelyezése — s kezelésére is fölkéretett,. Végűi kimondotta az értekezlet, hogy szakértői közreműködésre Ferit Miklós egri szőlészeti s borászati szaktanárt kéri fel, s az értekezlet lefolyásáról jegyzőkönyvet vett föl.

Ezek után csak pár rövid szavunk van. Itt az ideje s alkalma, hogy szőlőbirtokosaink a pbilloxera-vésszel szemben ne csak jajgassanak, hanem végre valahára tegyenek is valamit.

Emeljük városunk jövedelmeit.

(Xy.) Hogy városunk szomorú pénzügyi viszonyok között tengődik, az fájdalom, mindnyájunk előtt sajnosán ösmert tényt képez. Saját, jövedelme mennél kevesebb, pótadója ennél fogva, mennél nagyobb, — sőt, mondhatnék, ma már olyan nagy, hogy már a maximumig jutott, feljebb emelése egyenlő volna a város polgárai gazdasági viszonyainak megrontásával.

Azt, ki városunkat ma látja és látta egy évtizednek előtte, lehetlen már első pillanatra is észre nem vennie azon nagymérvű haladást, mely itt minden irányban szembetűnik. Kivált, a legutóbbi években sok mulasztást látunk pótolva. De hogy a haladás nem lehetett teljes, hogy igen sok sürgős megoldást követelő feladat megvalósítva nincs, hogy uj és szükségesnek mutatkozó culturális intézményeket meg nem honosíthatott: annak okát azon sokféle nehézségek és akadályok képezték, melyek mindnyája a város pénzügyi bajaira, az igen gyakran üresen tátongó városi pénztárra redukálhatok.

A fentebb elmondottakból önként következik, hogy keresni kell uj pénzforrásokat, s ha esetleg ilyeket találtunk, azokat meg is kell nyitnunk és kiaknáznunk.

Ilyen pénzforrás, mely városunk által eddig igénybe nem vétetett, mely pedig csekély fáradság s semmi kiadás mellett a körülményekhez képest igen szépen jövedelmezhetne: a vadászatnak a város területén való bérbeadása.