Eger - hetilap, 1888

1888-09-04 / 36. szám

285

33% kedvezménynyel); Csabától a különvonaton 50% az árkedvezmény a 14 napon belül történő visszautazásnál is. III. Baja, Zom bor, Zimony, Újvidék, Szabadka és Szeged tornászai a szegedi városi menetjegyiroda közvetítése mellett 50% árkedvezményben részesülnek az oda- s vissza utazásnál, mihelyt összesen huszonötén együtt utaznak. A tornászoknak, illetve egyleteiknek a szegedi városi menetjegyirodával (levélczime ugyanaz) azonnal s közvetlen összeköttetésbe kell lépniük; ez az iroda állapítja meg, melyik vonattal történik helyenként az indulás.—4. Az erdélyi tornászok induló állomásuktól az 50% árkedvezményt az oda- és visszautazásnál (14 napon belül) élvezik, mihelyt Tövisen át legalább 25-en utaznak együtt. Az erdélyi tornászok a kolosvári városi menetjegyirodával azonnal s közvetlen összeköttetésbe lépnek, ez a kolozsvári menetjegyiroda (levélczime ugyanaz) állapítja meg azt is, melyik vonaton történik helyenként az elutazás a kiinduló állomástól Tövisig s onnan tovább Aradig. 5. Mindegyikünk számára 1., Bármelyik tornász 33% árkedvezményben részesül — az aradi tornaegyesület igazolványának felmutatása mellett — am. kir. államvasutak összes vonalain Aradig és vissza, akkor is, ha a fentebbi kedvezmények egyikét sem vette, vagy vehette volna igénybe. 2., A többi hazai vasutak által nyújtandó kedvezmény hirlapilag lesz az érdeklődők tudomására hozva, az illető vasutak pénztárai igazgatóságaik által jó eleve értesítve lesznek. Az ünnepélyi bizottság.

— A kereskedelmi muzeum programszerű hivatása lévén hazai termékeinknek kelendőségét emelni és azok kivitelét előmozdítani, mindazon czikkekre nézve, melyek az állandó kiállításban helyet nem foglalhatnak, azon eljárást követi, hogy azokat külön rendezendő időleges kiállításokon mutatja be a fogyasztó közönségnek és a kereskedőknek. A f. évben következő időleges kiállításokat, illetve vásárokat fogunk tartani; és pedig: egy őszi gyümölcs és konyhakerti kiállítást (vásárt), egy sajtkiállitást és egy méhészeti kiállítást. E kiállítások czélja: a fogyasztó közönséget, valamint a kereskedőket a hazánkban termelt, fentelőso- rolt czikkekkel, valamint a termelőkkel megismertetni, terményeink kelendőségét előmozdítani és azoknak uj piaczokat szerezni. — Nem szenved kétséget, hogy ily vásárszerü kiállítások, ha bizonyos előre meghatározott időközökben ismétlődnek, a vevő és termelő közönségnek nagy előnyöket nyújtanak és a forgalom élénkítésére nagy befolyást gyakorolnak. Időleges kiállításaink úgy vannak szervezve, hogy a termelőkre nézve költségekkel egybekötve nincsennek; helypénz nem követeltetik, minden szükséges berendezési tárgyakról a muzeum igazgatósága gondosko- kodik; a kiállítók 50% szállítási kedvezményben részesülnek, csupán a tényleg eszközölt eladások vagy megrendelések után szedetik egy bizonyos jutalék. — Minél nagyobb a kiállításokban a résztvevő termelők száma, annál nagyobb az érdeklődés a fogyasztóközönségnél és a kereskedőknél. A múlt évben tartott

is előre vettem fel pénzt. De hát szerettelek volna valamivel meglepni kedvesem, születésnapodra.

— Éppen igy gondolkodtam én is Klárikám. De hát nekem sem sikerült előleget kicsalnom; pedig hát én is szerettem volna neked némi örömet szerezni.

— Oh mily;bohók vagyunk; hisz tulajdonkép mire való is az az ajándék. Én neked ajándékozom például szerelmemet s kell-e ennél több, — folytató Klárika vidám hangulatba jőve.

— Nono, egészen talán csak még sem adod nekem, — nevetett Róza.

— Oh talán bizony Gábort érted ? Hisz ugyanezt mondhatnám én is neked Károlylyal szemben. No hát szeretjük mindkettőt szivünkből, pedig tán nem is tudják. De téged Rózácskám még is csak legjobban szeretlek, úgy hiszem.

— ügy hiszed? Hátha megengednéd kedveském, hogy ebben kissé kételkedjem.

— Ej, no; hát Gábort másképen szeretem. De téged is szeretlek megint máskép, mert te nekem családias otthont szereztél, minek eddig hiával valék. Azon nap óta, melyen itt lakást kerestél s én éppen zavarban valék, hogy nem tudtam egyedül szobabért fizetni, ketten összeállottunk: kétszerié boldogabban élek. Most tudom csak, mily jó az, ha van a szegény árvának valakije, kivel bizalmasan közölheti érzelmeit. Hát ugyan kinek is tudnék én akkor beszélni Gáborról ?

— Hát én kinek tudnék beszélni Károlyról ? Röviden mi úgy élünk itt, mint a gerlemadarak, azzal a különbséggel, hogy dolog nélkül nem élünk s egyformán kívánunk minden szépet, minden jót egymásnak születésnapunkhoz, no persze minden ajándék nélkül. De ugyan mit rejtegetsz abban a csomagban ?

első gyümölcsvásár alkalmával az összes beküldött készlet a megszabott árakon elkelt, daczára annak, hogy az időjárás kedvezőtlen volt és termelőink nagy része nem követte utasításainkat. — A folyó évben szándékunk a külföld figyelmét is az általunk rendezett kiállításokra felhívni és oda hatni, hogy azokat megszemléljék és velünk üzleti összeköttetésbe lépjenek. — Ez kiválólag azon termelőkre nézve lesz előnyös, kik a fővárostól vagy nagyobb vidéki várostól távolabb laknak, és ez okból termékeiket eddig nem tudták előnyösen értékesíteni.

— Megyei csendélet. F. é. jul. 31. és aug. 1. közti éjjelen Apczon egy kóbor czigány-csapat valóságos ostromot vitt végbe a boltok ellen; hármat próbált meg feltörni, de észrevétetvén, elmenekültek ; a negyedik próbájuk azonban sükerült, mert a Reich Sámuel boltja ablakát betörve, azon keresztül 40 frt pénzt és 110—120 frt értékű ruhaneműt vittek el. Az egri csendőrök fogták el f. hó 6 án Makiáron a három kocsival utazó 4 férfi, egy nő és 8 gyermekből álló karavánt. — A múlt hó 29. és 30. közti éjjelen Szent Jakab községben a korcsmáros lakása ajtaját befe- szitve, azon szobából, hol a korcsmáros egész családjával aludt, egy asztalt kivittek az utczára, a fiókját feltörték, s belőle 50 frtot elvittek. A korcsmáros csak reggel tudta meg, az éjjeli látogatást és annak következményét. Ezen cselekménynyel is az Apczon garázdálkodó czigányok gyanusittatnak. — F. hó 4-én este Dobos József kéményseprő-segédet Feldebrőn keresztül utaz- tában két legény megtámadta, s miután botokkal alaposan ellátták, 2 frt 60 kr. pénzét elrabolták. A vérében fetrengő kéményseprőt f. hó 5-én hajnalban találta meg a községben czirkáló két csendőr. A tettesek még nem kerültek kézre.

— Rendőri hírek. Öngyilkosság. Vas Ambrus egri lakos korcsmáros múlt hó 29-én reggel pinczéjében szivén lőtte magát. Tettének okát zilált anyagi viszonyainak tulajdonítják. Érdekes, hogy nejétől, gyermekeitől és jóbarátaitól külön-külön egy egy versalakban irt levélben búcsúzott el. A rendőri orvosi bonczolat öngyilkosságot constatált. — Meglőtte a feleségét. Folyó hó 1-én este 7 és 8 óra között Kovács Hegyi József „czifra sán- czi“ lakos földmi vés ittas állapotban törvénytelen házas társát, csupán azért, mert iszákosságáért korholta, egy apróbb seréttel töltött pisztolylyal hátba lőtte. Szerencse, hogy az asszony férje szándékát idejekorán észrevéve, futásnak eredt és igy a lövés távolról érte, mert különben az erős töltés reá nézve könnyen végzetessé válhatott volna. A garázda embert a rendőrség nyomban elzáratta. Mint később értesültünk, az asszony sebe jelentéktelen.

— Tűzvész. Tűz ütött ki folyó hó 2-án este 8 órakor a makiári I-ső negyedben mely Lepres József földmives házát teljesen felemésztette. — Keletkezésének oka még eddig ismeretlen.

— Hát ez tulajdonképen mégis csak ajándék. Tudod, a két szomszéd át fog jönni, mint némely ünnepélyes alkalmakkor szokott, mikor az öreg vak Bénjámin bátyánk is itthon van, pedig arra gondunknak kell lenni, hogy itthon legyen, nehogy a kellemetlen pletykáknak csak árnyalata is férkezhessen hozzánk; mert nekünk szegény teremtményeknek igen derék, jó leányoknak kell ám lennünk, hogy azok, kik minket szeretnek, elvegyenek. Gazdag lányoknak nem igen kell olyan nagyon minden magukvisele- tére ügyelniük, mert van hozományuk, de minket ám jó magunk- viseletéért becsülnek.

Róza különös tekintettel nézett barátnőjére s csöndesen mondá:

— Igazad van, Klárikám, nekünk szegény leányoknak csak jó hirnevünk van.

— Meg szorgalmas két kezünk.

— Meg tiszta szerelmünk. De még most sem tudom, miféle ajándék az ott, Klárika ?

— Tehát mint mondani akartam, szomszédaink ma átjőnek, hogy nekünk szerencsét kívánjanak; már csak illő volna őket valamivel megvendégelnünk. Én megzsugorgatott nehány krajczá- romból némi sonkaszeleteket vettem mint születésnapi ajándékot számodra, ezzel megkínálhatod őket.

Róza édesden felkaczagott mikor az ajándékot átvette.

— Te még kinevetsz engem ?

— Dehogy Klárikám, csak azt nevetem, hogy nekem is épen ilyes gondolatom volt egy palaczk jóféle bort függesztettem ágyad fölibe ajándékul; ezt meg te tedd vendégeid elé.

Már erre mindketten nevetve ugrottak fel s összevissza csókolták egymást.