Eger - hetilap, 1888

1888-09-04 / 36. szám

284

vie) Irta Coquelin, melyet a nagy franczia művész bpesti vendégszereplésekor mutatott be. A másik a Hajótörés Coppé Ferencz gyönyörű drámai részlete.! A monologokat Z il a liy a „Család öröme“ vígjáték után adja elő. Ez érdekes apróságokra — melyeket a fiatal színész oly verv-el és kedélylyel játszik — előre is felhívjuk a közönség érdeklődését.

— Színházi hírek. Kedden ismételt előadása lesz az Rip van Winkle regényes operettének, melynek előbbi előadása átalános tetszésben részesült, kétségkívül a legszebb melodikus zenével bir, s e mellett kellemes benyomással van a nézőre. Szerdán ezúttal utólszor adatik „Uff-király“ új operette, melynek boliózatos szövegénél mulattatóbb aligha van az operette-iroda- lomban, az áriák is maradandólag vésődnek a hallgató fülébe. — Csütörtök A n g y a 1 11 u s jutalom játéka „A család-öröme “ franczia jeles vígjáték Bourgeois Anicet-től a régibb és jobb fajta vígjátékok egyike ez, mely a bécsi „Burg-szinház“, valamint a budapesti „Nemzeti színházinak is állandó kedvelt repertoir darabja volt hosszú időn át. — Angyal IIus a színtársulat egyik legszorgalmasabb és legtehetségesebb tagja, a ki majd minden előadásban részt vesz, s a közönség méltatását leginkább ki érdemli jutalmazásával, s a választott vígjáték is kiváló élvezetet biztosit. — A vigjáték után Zilaliy Gyula monológokat ad elő, névszerint „Az élet“ (La vie) Coquelintől, és a „Hajótörés“ Coppetől. — Pénteken operette premier: „A Peking- rózsája“ legújabb regényes operette Stojanovits-tól; ezt az operettet csak ez év tavaszán adták először a budapesti népszínházban, már a saison vége felé, s igy nem ismételhették elégszer; valószínű azonban hogy ez évben ép oly kasszadarabja lesz a népszínháznak, mint előbb volt már a „Suhancz.“ Tekintettel a bérlő közönségre, az első előadása bérletben adatik elő, és a második előadása lesz bérletszünetben ezen uj operettének. Az operette szövegét Gezzi regéje után Rothauser Miksa irta a „Pester Tagblatt“ főmunkatársa, zenéjét pedig Stojanovits Jenő az „Egyetértés“ zenekritikusa, — valószínű, hogy a szerzők is lejönnek az első előadásokra, kiket ezen alkalomra Aradi Gerő meghívott. Az operette szövege külön könyvecskében is kiadatik mint az eddigi új operetteké, és igen csekély árért már is kapható a színházi pénztárnál. — Vasárnap a régi jó „Peleskei nótárius“ legjobb eredeti bohózat adatik elő. - Hétfőn Örley Flóra j u t a 1 o m j á t é k a „A király-fogás“ operette. Örley Flóra jutalomjátékát nem kell ajánlani a közönségnek, mert bizonynyal zsúfolásig megtölti a színházat ezen alkalomra, hogy kitüntetésben részesítse a vidék egyik legelső primadonnáját. — A színtársulat meghosszabbította ittmaradását, minthogy utóbbi héten a közönség nagyobb számban látogatja a színházat, különösen az in- telligenczia csaknem mindennap teljesen elfoglalja a páholyokat, igy a színtársulat Egerből egyenesen Szegedre fog már menni.

— „Masíroznak a katonák.“ — Az egri magy. kir. 60 sz.

honvédzászlóalj ma f. hó 4-én indult el Kassára három heti hadgyakorlatra.

— Gyöngyösön a múlt héten a hagymáz — typhus — szórványosan lépett fel. Haláleset csak egy volt.

— Tudnivalók az Aradon, 1888. évi szeptemb. 8-án- és 9-én tartandó II. orsz. tornaünnepély alkalmából a vasúti árkedvezményre vonatkozólag I. a fővárosi tornászok számára. Budapestről f. évi szeptemberhó 7-én este 11 órakor külön vonat indul a m. kir. államvasutak központi pályaudvarából (menetárkedvezmény 50°/0) A különvonatra szóló jegyek a városi menetjegyirodában (Hungária szálloda) előre váltandók s a visszautazásra is érvényesek. A visszautazás 14 napon belül, bármely személyvonattal történhetik. Családtagok, ismerősök jöhetnek.

II. a vi déki torn ászo k számára. 1., Azon tornászok, kik a dunántúli vasutakat, a m. államvasut, bruch-bpesti. rutkai és kassai vonalait, és az ezekhez csatlakozó távolabbi más vasutak vonalait használják, az I. pontban említett külön vonathoz tartoznak csatlakozni, ha az 50% árkedvezményt elnyerni óhajtják. Ezek közül az a vidéki tornász, ki útját közvetlenül a _ m. államvasutak valamelyik állomásán kezdi (p. o. Kassán, M. Óváron stb.), már a kiinduló állomáson 50% árkedvezménynyel váltja meg a közvetlenül Aradra (s vissza) szóló menetjegyét. Az a tornász azonban, a ki útját nem a m. kir. államvasut, hanem más vasút állomásán kezdi, indulási állomásán csak a legközelebbi m. kir. államvasuti állomásig vált jegyet (legalább 33% kedvezmény) s elérve a m. kir. államvasutak legközelebbi állomását, a Budapestről induló különvonat használatára való hivatkozással ott váltja meg közvetlenül Aradra (s ezen állomásra vissza) szóló menetjegyét. A nem magyar-állami vasutak által nyújtandó kedvezmény nagysága hirlapilag lesz közzétéve; de e vasutak pénztárainál, igazgatóságaik által jó eleve jelezve lesz. Az igazolvány a m. kir. államvasutak állomásain a jegyváltáshoz nem szükséges; elég a külön vonathoz Budapesten való csatlakozásra hivatkozni; a többi vasutak azonban csakis az „Aradi t. egyesület“ által kiállítandó igazolvány felmutatása mellett adják ki a kedvezményes jegyeket az oda- és vissza utazásra. 2. A debreczeni, nyíregyházi, szatmár-németii, és marmaros-szigeti tornászok Sza- jolnál csatlakozhatnak az I. pontban említett külünvonathoz; induló állomásukon ; (az Aradi t. egyesület által kiállított igazolvány alapján legalább 33% kedvezménynyel) jegyet csakis Szajolig váltanak ; Szajoltól pedig az oda- és visszautazásnál (14 napi érvény) az 50% árkedvezményt élvezhetik. — Ha a debreczeniek legalább

25-en jelentkeznek az ottani városi menetjegyirodánál, akkor Aradig s vissza 50% kedvezményben részesülnek. Családtagok, ismerősök csatlakozhatnak. 3. A nagyváradi tornász az I. alatt említett különvonathoz Csabán csatlakoztatik. Nagyváradon — az igazolványa alapján — csupán Csabáig váltja jegyét (legalább

ez is elébe, bárha még most semmi fényes jövedelme nem volt s a napi kereseten kívül lietenkint még 50 krajczár tandijjáruléka egy nőtauitványától, cziterán adott leczkékért.

Gábor és Károly ifjú urak minden kedvezőtlen helyzetűk mellett is mindig vidámak tudtak lenni, mint gondtalan verebek ; igen, mert mindketten szerelmesek voltak.

Szerelmesek voltak szomszédnőikbe : két csinos leányba, kik szegények voltak, mint a templom egerei, de szorgalmasak ám, mint hangyák; jól tudták ezt a szomszédbeli fiatalok, mert vas- kályhájok felett egy kerek nyílás volt, melyben nem volt cső s átszolgált a másik szobába; a nyilason szerzett tapasztalatok a két leány szorgalmáról s kellő műveltségéről még erősebb szerelmesekké tették őket. A harmadik laktárs, a népénekes érzelmeit egészen titokszerű homály fedte. Annyit ugyan ő sem átallott megvallani, hogy alkalomadtán leginkább szerelmes tud lenni egy adag jó gulyáshúsba.

A fenkölt szellemű két czimbora ezért gúnyosan vetette meg a szerencsétlen flótást, mert szerintök nem ember az, ki szerelmes nem tud lenni, magokról vették fel a példát, hogy ők magok is, mig nem szerettek, nem voltak egyebek, mint állatok, alsóbb rendű állatok; de a két szomszédnő belőlök állatokból embereket teremtett.

Klára és Róza volt neve a két takaros szomszédnőnek. Klára varrónő volt egy nagyobbszerü fehérnemü-üzletben, Róza pedig egy szalmakalapgyárban dolgozott. Egyszerűek, szegények voltak mindketten, mert Klárának keresetét meg kellett osztania egy öreg vak, tehetetlen nagybátyjával; s Rózának meg, mint mondá, egy könnyelmű, de jószivü katona fivérét kellett olykorolykor kisegítenie folytonos pénzzavarából, csakhogy becsületét megmentse. A leányok feltűnő csinosak voltak minden egyszerűségűk mellett is s vig kedélyüek, különösen Klárika egészen pajkos volt, mig Róza mégis komolyabb.

Egyezer azonban, midőn a pacsirták csicseregni kezdtek az Újuló tavaszban, midőn az utolsó hó is elolvadt, s fent a levegőben az ég egyéb szárnyasai is vidáman röpködtek, midőn a kertekben a kopasz fák és bokrok kezdték rügyeiket kinyitni s majd az orgonavirág illatozott: a két leány szobájában elhalt a vig nevetés és csevegés; fontos nap következett be, melyet valamikép meg kellett volna ünnepelni: mindkettőjük születésnapja. Az egyik leány ma lett 19, a másik 20 éves.

II.

Tizenkilencz és húsz! Boldog idő, melyben a bú és gond még a^ legszegényebb szobácska ajtajától is visszafordul.

És mégis a Klára arczát valami benső gond árnya borította, amint esti szürkületkor szobájukba lépett, egy kis csomaggal kezében. Róza is ép akkor tért haza a szalmakalapgyárból s a Klára ágya fölé valamit akasztott, mire kalapját is ráhelyezte.

— Na, ez már mégis csak nyomorúságos egy állapot, — szóla Klárika szokatlan sóhajjal.

— Ugyan micsoda az a nyomorúságos állapot? kérdé Róza barátnőjéhez fordulva.

— Hát az, hogy ma születésed napja van, Róza.

— Oh, hát olyan nagy baj az ?

— Hát hogyne volna, kérlek, mikor nem kaptam előleget az üzletben. Persze igazságok is van némileg, mert már házbérre