Eger - hetilap, 1888
1888-07-31 / 31. szám
31-ik szám. 27-ik év-folyam 1888. Julius 31-én. Előfizetési dij: Egész évre . Félévre . . Negyed évre. Egy hónapra Egyes szám 5 frt -- kr. a „ 50 r 1 . 30 , — n 45 „- , la . Hirdetésekért minden 3 hasábozoit petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nvilttérben egy petit- sorhelyért lő kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Az iskolai év végén. (III. közlemény.) Az egri alsó fokú kereskedelmi iskola 1887/g-ik évre kiadott, s Szőke Sándor igazgató-tanitó által szerkesztett Értesítőjét, Müller Lázár, a. f. keresk. iskolai, 's egri izr. hitközségi elem. isk. tanító, 12 lapra terjedő értekezése nyitja meg e czim alatt: „A kettős könyvvitel az alsó fokú kereskedelmi iskolában.“ Mikor a czikkecskét, futólag átolvastuk, megvalljuk, őszinte örömet éreztünk, mert az értekezés arról győzött meg bennünket, hogy, ha alsófokú kereskedelmi iskolánkban a legfontosabb tantárgyak, minő a kereskedelmi számvitel és levelezés, az árú- és váltóisme, oly avatott kezekben voltak, mint az értekezóé: akkor a többi kötelezett tanulmányoknak kétségkívül szintén helyüket jól megálló tanitók által kell vala kezeltetniük. S igy ez a fiatal iskolánk örvendetes haladást tanúsít feladatának magaslata felé. Az értekezés mindjárt bevezető soraiban elmés módon definiálja a különbséget az egyszerű s kettős könyvvitel közt. Azután elmondja, hogy a kettős könyvvitel napjainkban már mindenütt jogos tért foglal, hol számvitellel foglalkoznak. A czikknek különben nem az a czélja, hogy a kettős könyvvitelt, mintegy dióhéjba szorítva, ismertesse meg az olvasóval, ami ily sokféle elágazással biró tanulmánynál úgyszólván képtelenség, — hanem az, hogy egy érdekkeltő, s tanulságos módon irt előadásban bemutassa, hogyan tanítja szerző az iskolában a fejletlen s még nagyrészt a szükséges előképzettséggel sem biró kereskedő- tanulóknak a kettős könyvvitelt, hogy e meglehetősen bonyolult, s igy nem épen könnyű tantárgy iránt az ifjak érdeklődését s tanulási kedvét fölkeltse, s azt fokozatosan ébren tartsa. S szerző e kitűzött feladatát jól meg is oldotta, mert értekezése könnyed, értelmes, és élvezetes; nyelvezete pedig egyszerű, tiszta — s csekélykivétellel, — szabatos. Főbb kifogásunk leginkább a küld ime (Rimesse), rovanyzó (Scontro) stb.-féle uj magyar szók ellen volna; jól tudjuk azonban, hogy ha az eféle kifejezések is az értekezésbe kerültek, az legkevésbhé sem a derék értekező hibája, hanem a nálunk még mindig uralkodó, s egy időben egész az oktalanságig túlhajtott purismusé, mely készebb a nyelvet a legotrombább módon faragott uj szókkal elárasztani, semmint, — más nyelvek okos és bölcs példájára, — az idegent magába fogadni. Az egri alsó fokú kereskedelmi iskola fölött a főfelügyeletet a magy. kir. vall. és közokt. minisztérium képviseletében Halász Ferencz kir. tanfelügyelő. — a közvetlen felügyeletet pedig, a Luga László egri érs.-lyc. nyomda-igazgató, elnöklete alatt, 20 egri polgárból alakított iskolai bizottság gyakorolja. Az intézet három osztályában, a hitoktatóval együtt összesen 4 tanító működött heti 18 órában. A növendékek száma volt az év elején az I. oszt.-ban 36, IT. o. 18; III. o. 3; melyből évközben 4 elmaradt, 5 felszabadult, s igy az év végén maradt 48. A növendékek közül vallásra nézve rom. katli. 24; gör. kel. 1; helv. v. 1; izraelita 31. Származásra nézve egri 19; vidéki 38; anyanyelvre nézve magyar 56, idegen ajkú 1. Foglalkozásra nézve legtöbb volt füszerkereskedő 23; azután rőfös kereskedő 12; divatkereskedő 10. — Az intézet beléletére vonatkozó adatokból kiemelendők, hogy az oktatás számára egri érsek őexja az egri érs. lyceumban az V.-VI. elemi osztály termét és szerelvényeit volt kegyes átengedni; az iskola gazdasági ügyeinek vezetésére, miniszt. rendelet értelmében, a felügyelő bizottság saját kebeléből Fógel Ágoston biz. tagot választotta meg gondnokul. Az intézet rom. katli. vall. növedékeinek vallásbeli oktatására érsek-főpásztor őexja Szemes Kálmán hitoktatót nevezte ki; a többi h i t f e 1 e k e z e te k, saját vallásbeli növendékeik hitoktatásáról, daczára a felügyelő bizottság hivatalos felszólításának, mai napig sem gondoskodtak. (Hatóságilag kényszeritendők. Szerk.) Örvendetes tudomásul vesszük az Értesítő abbeli jelentését, hogy a növendékek erkölcsi magukvi- seletében úgy az utczát, valamint az iskolát tekintve, teljes javulás állott be, s komolyabb fegyelmi eset az egész isk. év folytán nem fordult elő. — Az iskola fentartására a városi képviselő testület a lefolyt isk. évre 1050 frtnyi költséget szavazott meg, mely összegből 342 frt. beiratási dijképen folyt be. A felügyelő bizottság tagjai közül, — az elnök kivételével, — évközben egyetlen egysem látogatta meg az iskolát. (Sajnos! Szerk.) Az évzáró vizsgálatok, az elnök és Ma- tékovics Mór felügyelő bizotts. tag elnöklete alatt kedvező sü- ken-el folytak le. — A jövő isk. évre a beiratások f. é. szept. hó 9-én, — az előadások szept. 15-én veszik kezdetüket. * Az egri rom. katli. hitfelekezeti elemi iskolák, a hitközségi iskolaszék közvetlen felügyelete, s Ludányi Antal apát-kanonok egri plébános ő nsga igazgatása alatt, 7 hitoktatóval együtt, összesen 20 világi tanító, és 11 szerzetes tanítónő (egészben 31 tanerő) vezetése alatt állottak. A belvárosi 6 osztályú főelemi fiúiskola növendékségének összes száma volt, és pedig az I. osztban 90; a II. o. 92; a III. o. 100; a IV. o. 92; az egyesitett V-VI. o.- ban 68; összesen 442. Ezek közül év közben kimaradt 21; meghalt 4. — Az angolkisasszonyok vezetése alatt, álló belvárosi 6 osztályú főelemi leányiskola növendékeinek száma volt 348. — Ezeken kivül a hitfelekezet a külvárosokban 8 vegyes, s 1 leánynépiskolát tartott fen. Az összes rom. kath. hitf. elemi iskolákba járt, és pedig mindennapi iskolás 816 fiú, 809 leány; ismétlő iskolás 103 fiú, 110 leány, összesen 1838 növendék. — A jó tanulók közt jutalmul kiosztatott 10 drb. arany, és 51 fii. Ezekhez járult a Rajner-féle alapítvány fi db. Ludányi Antal apát-kanonok igazgató 2 db., Szele Gábor püspök és Kozma Károly kanonok 1 — 1 db. aranynyal. A két B. vagy: ,.inter duos litigantes tertius gaudet. ‘ A t. czikkiró urak szives engedőimével én volnék most az egyszer azon harmadik. Én ugyan nem tudom, hogyan kerültem azon nem épen irigylésre méltó helyzetbe, hogy B. H. úr és azon másik ismeretlen nr, ki „B. A“ jegy alatt irt az újságban, ösz- szekapnak — és rajtam keresztül egymás felé döfnek, — de nagy örömemre bennem kárt nem tesznek. Kilépek hát én is passiv szerepemből — hadd üssenek egyenesen felém, ha elevenre találtak, én is, a közönség is, melynek szolgája vagyok, vehetjük hasznát. Mindenekelőtt engedelmet kérek B. H. úrtól, ha kénytelen vagyok kijelenteni, hogy az utolsó ezikkének már első bekezdésével sem értek egyet. Ha már a dolgot erre a térre hozta, (mely szerintem csak az utolsó forum), akkor már a felszólalás is mindig időszerű. — Oly akut kérdés, mint a phylloxerakérdés, e
