Eger - hetilap, 1888
1888-01-24 / 4. szám
4-ik szám. 27-ik év-folyam 1888. Január 24-ón. Előfizetési dij: Egész évre , ő frt — kr Félévre . . 2 „ 50 ,, Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilitérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedésé, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. ZDa^nleli]^: János. f 1888. jan. 23. Az egri méltóságos főkáptalannak, s az egri egyházmegyének mély gyásza van. Danielik János, pristinai választott püspök, egri olvasókanonok, pápa ő szentsége titkos kamarása, csász. és kir. udvari tanácsos, a magy. tud. akadémia tiszteleti tagja, böl- csészet-tudor stb. élete 71 -ik évében, hosszas szenvedés után, tegnap, f. hó 23-án reggeli 8‘ + órakor elhunyt. Danielik János 1817. máj. 20-án született gömör- raegyei Murányban, hol édes atyja, megyei csendbiztos, kiváló műveltségéről, s a klassikus latin nyelvben, és a jog- és történettudományokban való nagy jártasságáról volt ismeretes. A tudományok iránt való szeretedet már zsenge ifjúságában beoltotta szép tehetségű fia szivébe, s főként ennek köszönhető, hogy Danielik Jánost már 19 éves korában tudori oklevéllel tüntette ki a budapesti egyetem bölcsészeti kara. — Mint növendékpap, a bpesti központi semi- náriumban szintén feltűnt kiváló képességei által, s mint a budapesti papnövendékek magyar egyház-irodalmi iskolájának elnöke már ekkor több figyelemre méltó czikket irt ez iskola „Munkálatok“ ez. évkönyveiben. 1839-ben a rozsnyói lyceumba neveztetett ki ra magyar irodalom és bölcsészet tanárának. Misés pappá Ocskay Antal kassai püspök szentelte föl 18-tO-ben. 1848-ban Bpestre ment, s mint a „Religio és Nevelés" ez. egyházi lap társ-szerkesztője, kezdte meg s 1849-ben, mint ugyanazon lap szerkesztője, folytatta journalistikai pályáját. Ez időközben részint saját lapjában, részint egyéb hazai lapjainkban megjelent, s mindegyre fokozottabb föltünést keltett publicistikai dolgozatait „Emlékkönyv“ czim alatt két kötetben adta ki. E dolgozatok közöl „A történet sze lerne“ ez. alatt külön füzetben is megjelent értekezését 1855-ben a bpesti theol. kar pá- lyadijjal jutalmazta. Danielik János 1853-ban a Sz.-István-társulat, helyettes elnökévé választatván, e derék katli. társulat ügyeit számosabb éveken át sokkal több ügyszeretettel, s buzgalommal, semmint szerencsével vezette. Danielik János nemcsak mint publicista, hanem mint egyházi, akadémiai, s parlamenti szónok is kiváló helyet foglal el nemzeti irodalmunk történetében. Beszédeit, minden irányban, széleskörű tudományosság, klasszikái magas műveltség, nagy olvasottság, erős érvelő s meggyőző szellem, s formai correctség jellemzik. E vonások tündöklenek, szigorú tárgyilagosság mellett, számos kritikai dolgozataiban is. Danielik János mintegy pár évtized előtt a politikai s sociális közpályatérről visszavonult, s elfoglalva Egerben kanonoki stallumát, azóta kizárólag egyházi hivatásának élt. Pár év óta az aggság egyre súlyosodé bajai nehezültek reá. melyek tegnap véget vetettek nagy lelke teljes megadásával viselt hosszas, nehéz szenvedéseinek. A boldogultban nemcsak az egri egyházmegye, nemcsak a magyar kath. klérus, de a magyar nemzeti irodalom is egyik nagy tehetségű, s kiváló munkássága jeles férfiút gyászolja. Temetése Egerben, holnap, szerdán, f. hó 25-én 9 és fél órakor fog végbemenni. Az engesztelő sz. miseáldozat pedig a temetés után a székesfőegyházban, fog a boldogult lelke üdvéért a Mindenhatónak bemutattatni. Az örök világosság fényeskedjék neki! Eger város népesedési viszonyai az 1887-ik évben. Városunk népesedési viszonyait a lefolyt 1887-ik évben, az egri hitf. egyházak lelkészi hivatalai s K. N. városi tiszti alorvos hivatalos adatainak alapján a következőkben állítjuk egybe : Előrebocsátjuk, hogy Eger város lakosságának száma a legutóbbi népösszeirás szerint 20,708 lélekszámút teszem A múlt 1887-ik évben a szülöttek összes száma tett városunkban 1072 lélekszámot. Ezek közöl vallásra nézve volt-. fiú leánv összesen róm. kath. 473 467* 940 ref. hitf. 13 10 23 gör. n. e. hf. — — — izr. orth. hf. izr. reform, hf. 19 26 64 55 Összesen 1072 A lélekszám-szaporodás tehát városunk összes lakosság-számának 5.18°/o-kát teszi. A szülöttek közöl a rom. kath. hitfelekezetnél első szülött 76 fi, 59 nő, összesen 135; iker-születés 12 eset, és pedig fiu-leány 5, — csak fiú 5, — csak leány 2 esetben. Törvénytelen szülött 100, halva szülött 46. Házasságra lépett a lefolyt 1887-ik évben: rom. kath. 139 (22 párral kevesebb, mint az előző évben), — az egjes. prot. hitközségnél 6, — a n. e. gör. hitközségnél 0, — az ortli. izr. hitközségnél 13, —a reform, izr. hitközségnél 11, — összesen 169 pár. A halálozások összes száma a múlt évben volt, és pedig finembeli 423, nőnembeli 438, összesen 861. Ezek közöl vallásra nézve volt: ti nő összesen rom. kath. 364 367 731 egyes, reform. 4 6 10 gör. n. e. 2 1 3 izr. hitf. 21 20 41 halva szülött 32 44 76 Összesen 423 438 861 Az összes halálesetek száma a népesség számarányának 4-ig(IÍ 0-kát teszi. A megelőző évben a halálozások összes száma
