Eger - hetilap, 1888
1888-07-17 / 29. szám
29-ik szám. 27-ik év-folyam 1888. Julius 17-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt •- kr Félévre . . 2 „ 50 ,. Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ EGER, Hirdetésekért minden 3 hasábozo.t petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilitérben egy petit- sorhelvért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket, elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A debreczen-füzesabonyi vasút. Mint az köztudomású, az országgyűlés törvénybe igtatta a d e b r e czen-fü z es abo ny i egyenes, és óhát-polgári mel- lék-kiágazását képező vasút kiépítését. Az építés rövid idő alatt életbe is fog lépni. Ezzel immár, városunk egy régen kifejezett és sürgetett kívánsága fog teljesedésre jutni. Bizonyosan emlékezetében lesz még közönségünknek az a vasúti mozgalom, mely Egerben 1882. év szept. hó vége felé folyt le, az al- s felföldnek Egervárosán keresztül tervezett egyenes vasúti összeköttetése létrehozatala tárgyában. Akkoron nyilvánosságra bocsátott emlékirata városunknak alapjában kifejtette e tervezet úgy országos fontosságát, mint városunkra nézve kiváló érdekét. Az emlékirat akkor ugyan az alföld felé a füzesabony- karczagi irányt öleié fel; de általában az alföld főközlekedési erének Füzesabony s igy Eger felé irányuló egyenes összeköttetése volt lényegében az óhajtás. Az említett év szept. 20-án Egerben tartott nagy érdekeltségi gyűlés, élénk lelkesedéssel nyilatkozott városunk e nyilvánuló óhajtása s tervezete iránt, mely csak azt mutatta, hogy életképes s közgazdaságilag reális alapon nyugszik az. A mi mozgalmunk után, csakhamar egy más irányú mozgalom is keletkezett, mely azóta a mátrai vasúiban testesittetett meg. Bizonyosan az is élénk emlékében lesz még sokaknak, hogy a mátrai vasút tervezése idejében az ezt intéző körökkel élénk érintkezés folyt, hogy nem lehetne-e Egerrel egyenes összeköttetésben építeni ezt, Erőnkből telhető áldozatok is helyeztettek kilátásba e czélból. Az érdekek azonban összeegyeztethetleneknek tűntek ki; a mátrai vasút saját érdekköre conceptiója szerint épült ki. Azonban újabb érdekeltségi mozgalom csirái mutatkoztak csakhamar. Lázas érdeklődésünk ily egyenes alföldi összeköttetés iránt, felkölté egyes érdekeltségi körök figyelmét, s a mire egyelőre gondolni sem mertünk, a lehető legegészségesebb s városunkra nézve legkielégitőbb egyenes összeköttetési iránynak lett szülője, s ez: a debreczen-füzesabonyi vasúti tervezet. A nagy alföldnek ez oldalán csomópontja, fővárosa Debreczen. Innen egyenes irányban Tisza-Füred-Füzesabonynak vezető vasútvonal, kívánságunk ne továbbját testesíti meg. Eltekintve attól, hogy ez irány az alföld ily nevezetes tényezőjével köt össze, az óhát-polgári kiágazás, tudniillik Egvektől Margitén keresztül Polgárnak, oly összeköttetést hoz létre, mely városunk közgazdasági érdekeire kiszá- mithatlan. Városunk kiválóan fontos tényezője, az egri főkápta- lan, jön ez iránynyal Tiszántúli nagyterjedelmű birtokával egyenes összeköttetésbe. Polgárnál nem fog ez megállapodni. További összeköttetése csak rövid idő kérdése lesz. Tisza-Füred alól Madarason át Karczagnak a kiágazó összeköttetés már is tervezve van. Ez óriási területtel egyenes érintkezésbe jőve, terményeink hálás piaczát fogjuk itt megtalálni. Bortermelő hegyeinket a philloxera megtizedelni fogja, látjuk előre a vészt, de a vázolt körülmény a kétségbeejtő jövőt megszeliditi, s azon kilátással biztat, hogy, bár értékre a bortermeléssel nem is egyenlő, de megközelítő egyéb terményágak művelésével s ez irányban értékesítéssel annyira-mennyire pótolhatjuk veszteségünket. így hegyeinkből nem fog parlagon maradni semmi, majd megtanít az idő s körülmény, hogy mi az az általunk sükerrel művelhető termény, melyre az alföldnek szüksége van. De ennek fejtegetése most nem tartozik ide. A városunk által annyira sürgetett egyenes alföldi összeköttetés, mely iparosaink működési körének határát is oly annyira tágítja, — tehát a létesülés küszöbén áll. A folyam, ha nagy áradatban megindult, keresi s meg is találja tovább vezető ágyát. Könnyű belátni, hogy e nagy egyenes összeköttetés tovább is keresi vezető irányát, s nem nyugszik, mig Egervárosán keresztül, a felfölddel s onnan tovább kiegészítő összeköttetésbe nem jut. Ez a jövő feladata. De itt álljunk meg most. Mi érdekeinket az említett vasúti mozgalmak idejében bőven kifejeztük. A vasút, mint helyi érdekű, az érdekeltségek nagy áldozatával épül. Káptalanunk hálás elösmerésre érdemes készséggel járul nagy áldozatával. Négyszázezer frt nagy s tekintélyes összeg. A megye 50 ezer frtot ad törzsrészvények vásárlására. Tisza-Füred 70 ezer frtot szavazott meg. Én őszintén megmondom, Egervárosát szintén az érdekeltségi körhöz tartozónak ismerem. Résztvettem vasúti mozgalmainkban, s közönségünk érverésén szintén azt észleltem, hogy kiválóan érzi ezt, hiszen másképen a mozgalomnak értelme sem volt volna. De más alakban is felmerült a kérdés, hogy vájjon czél- szerü-e s érdekünkben álló-e, hogy az általunk annyira hangoztatott irány építése minden részvételünk nélkül történjék ? E vasút. aláírói részvénytársasággá fognak alakulni az építés megkezdése alkalmával, mert az aláírók pénze az általok alakítandó igazgatóság által fog kezeltetni, s igy fog egyéb részvénytársaságok módjára, a felépülő vasút ügye s jövője vezettetni. Czél- szerii-e, hogy Egervárosa ezen kiviil maradjon, s annyi köze legyen hozzá, mint egy amerikai vasúthoz ? Én kötelességemnek ismerem e kérdéseket a 12-ik órában közönségünk előtt felvetni. Nagy érdekeink vannak e vasúthoz kötve, szerintem, érdekeltségünket törzsrészvények aláírásával tovább is fentartani s kifejezni kell. Ezen életbe lépendő vasúti társulat körében részt kell venni Eger városának, s még jobb volna, ha magánosok is résztvenni sietnének. A mátrai vasútnak az érdekelt vidéken tetemes magán-aláirói vannak. Reményünk van, hogy a debreczen-füzesabonyi forgalom olyan lesz, hogy rövid idő alatt, a törzsrészvényeknek is biztosítani fogja a kamatot, s igy az aláirt törzsrészvény nem marad holt tőke. Mi Egervárosa, hivatva vagyunk e vasút forgalma élénkítése s jövedelmezővé tételéhez, nagy contingenssel járulni. A mi élénk forgalmunk, életképességünk s fejlődésünk hévmérője is. Miként juttassuk az elmondottakat kifejezésre ? Talán városunk polgármestere közönségünk érdekeltségét a városházához egy értekezletre hívná össze, hol az ügy más oldalról is megvilágítást, nyerhetne, s a teendő konkrét alakban fejeztetnék ki. Ez értekezletre azonban minden érdeklődő meghivatnék. Mindezt, ki évek óta egész odaadással csüggök e vasutügy létrehozásán elmondani, s közönségünk figyelmét felhívni, első sorban kötelességemnek ismertem. Szederkényi Nándor.
