Eger - hetilap, 1888

1888-07-17 / 29. szám

226

Az iskolai év végén.

(II. közlemény.)

A zirc-cist.-rend vezetése alatt álló egri katli. főgymnásium- nak, az 1887/8-iki iskolai évről, az intézet tudós igazgatója, ft. Szvorényi József által kiadott gazdag és becses tartalmú Értesítője tüzetesen ismerteti a lefolyt, iskolai évről e jeles intézetünknek tanulmányi viszonyait. Az Értesítőt „Az Ehrenfeld codex nyelvi sajátságai“ czim alatt egy 48 lapra terjedő, gondos és alapos tanulmányra valló, becses nyelvtudományi értekezés nyitja meg Závodnik Mihály tanártól. Ezt követi az egri fő - gymnásiumnál elhelyezett országos meteorologiai fiók-állomás évi észleleteinek táblázatos kimutatása Ignics Boldizsár nyilv.

r. tanár-, ez intézet felügyelőjétől. E kimutatás szerint Egerben: a lefolyt 1887-ik évben a legmagasabb havi középhőmérsék július hóban (22.6° Cels.) a legkisebb havi középhőmérsék február hóban (—2.7°C.), a hőmérséklet maximuma jun. 29-én 31.8° C.; minimuma decz. 31-én (—16.4° C.); az évi középhőmérsék 9.2° Cels. volt. — A légnyomás maximuma: 764.2 mm. febr. 4-én, minimuma: 726.6 mm. decz. 26-án; a légnyomás évi középértéke 747.4 mm. — A légköri csapadék 24 óra alatti maximuma márcz. 25-én volt 27 mm. A csapadék évi összege 522 mm. A csapadékos napok száma 107; 21 nap hóval, 3 nap jégesővel, 24 nap zivatarral, 33 nap viharral. Az évi középpáranyomás 7.0. Az évi közép viszonyos nedvesség 74. — Leguralkodóbb volt az északi szél 192-szer, legritkább a nyugati 73-szor. — Az intézet tanári kar a, — Szvorényi József, az egri cist.-rendház perjele, főgymn. igazgató, a magy. tud. akadémia tiszteleti, a budapesti magyar történelmi s a tisza-vidéki régészeti társulatnak, és a magyar képzőművészeti társaság hevesmegyei állandó bizottságának tagja, s a Ferencz-Júzsef-rend lovagkeresztese vezetése alatt, --- az intézet kebelében 16 — az intézeten kivill működő 3 hitoktatóval együtt, — összesen 19 tagból állt. Ezek közöl cist.-rendi tag 12, világi 7. Nyilv. rend. tanár 10, h. tanár 5 ; h. tornatanitó 1; ref. lelkész hitoktató 1; izr. hitoktató 2; okleveles gyorsíró 1; lapszerkesztő 1; tudom, és művészeti társulatok tagja 8. — Az intézeti könyvtár gyarapodott, és pedig a tanári könyvtár 119 müvei, 21 folyó-irattal, és 186 isk. értesítővel. A tanári könyvtár ujabbkori fele, a f. tanévben lön teljesen berendezve, s szak- és betűrendes tárgymutatóval ellátva, mig régibb felének rendezése szintén folyamatba vétetett. A rendezés sok időt és fáradságot igénylő munkája Káposz- tássy Jusz tini án r. tanár könyvtárnok érdeme. A könyvtár állása jelenleg 2740 munka 5152 kötet, vagy füzetben. Ehhez járul 4104 isk. értesítő. A kettős példányokkal együtt a könyvek teljes összege 9923 kötet s füzet. Az ifjúsági olvasótár gyarapodása 4 m. 8 kötetben. Jelen állása 1397 mű, 3100 kötetben. A könyvtárt használta 46 felgymn. növendék. Ennek vagyona 150 frt. 56 kr. A segélyző könyvtár gyarapodása 13. m. 14 köt. Jelen állása 293 m. 841 köt. Jótékonyságát élvezte 76 tanuló, kiknek használatra kiadatott 534 db. tan- és segédkönyv 897 fit. 43 kr. értékben. Ennek vagyona 383 frt. 89 kr. A könyvtár gyarapodott még 5 db. térképpel, 14 fűz. rajzmintával, 9 db. hangjegyfüzettel. — A természetrajziak tára gyarapodott 90 db. csiga-, 200 db. rovar-, s 10 db. különféle kitömött vagy bor- szeszbeli állatpéldánynyal; 80 db. tengeri moszattal, 340 db. szárított növénypéld. s mintegy 76 db. ásványpéldánynyal. Az érem- és régiségtár 8 db. éremmel, s 2 db. régiséggel. — Az intézet kebelében fönálló „Vitkovics-önképző kör“ dr. Maczki Valér és Tömlő Gyula szaktanárok vezetése alatt, a lefolyt évben 18 működő, és 40 pártoló, összesen tehát 58 tagot számlált. Benyújtottak a pályaműveken kívül 115 dolgozatot, 98 eredetit s 17 fordítást; és pedig 83 verses, 32 prózai dolgozatot. A „Zsen- géktárá“-ba igtatásra érdemesnek találtak 48 dolgozatot. A kitűzött 9 pályakérdés közöl, csak 5 lett több-kevesebb sükerrel megoldva, s jutalmazva. Az egri főgymn. ifjak közöl a lefolyt isk. évre ösztöndíjban 37, jutalomban 38, pénzbeli segítségben 26, ingyenes élelmezésben 94 tanuló volt részes. A általuk élvezett javadalmak összege, és ugyan: az ösztöndíjaké 2884 frt. 60 kr.; a jutalmaké 374 frt. 65 kr.; a pénzsegélyeké 2574 frt., a 150 frtal számított élelmezéseké 14,100 frt. A bármily javadalomban részesült ifjak száma 195, (tehát az ifjak összes létszámának közel 53%-éka!) az általuk élvezett javadalmak főösszege 19,933 frt. 25 kr. — Az egri katli. főgymnásiumban az 1887/8-ik isk. évre bejegyzett nyilv. és magán-tanulók száma volt az év elején 422; az év végén 378. Ezek közöl vallásra nézve rom. katli. 317; gör. katli. 4; lielv. liitv. 5; móz. vall. 52; — anyanyelvűé nézve magyar 262; német 12, tót 3, ruthén 1; életkorra nézve 9 éves 15; 19 (vagy több) éves 15; szülőhelyre nézve egri 125, hevesmegyeí 56; más megyebeli 193 ; külföldi 4. A szülők polgári állására nézve: önálló ós-termelő vagy bérlő 51; önálló iparos v. kereskedő 134; tisztviselő 111, magánhivatalnok 42; más értelmiségi 26; munkás vagy szolga 14. — Túl tömöttek voltak az I. oszt. 79; II. o. 77 ; III. o. 64. — Előmenetelre nézve: minden tárgyból jeles 27; jó 73; legalább elégséges 171; egy tárgyból elégtelen 54; két tárgyból elégtelen 22; több tárgyból elégt. 31. A rendkívüli tantárgyak közöl franczia nyelvet tanult 30; szabadkézi rajzot 59; műéneket 90 t. MagaviseAz „EGER.“ tárczája.

Mulatságban.

A zene zeng. a táucz kereng,

Az arezokon piros rózsa,

S mintha szemem könnybe volna.

Hallgass szivem! Vissza könnycsepp !

Nekem szóljon az a zene,

Hadd fojtom a lelkem bele!

Elölő kedv, szilaj lárma,

Takarjon be minden sebet,

Tagadja el, hogy szeretett Ez az összetépett lélek!

Újra a dalt! Mindig újra.

Bár szakadjon minden húrod,

Húzd! nekem a végsőt húzod!

Mátray Lajos.

A szegények nővére.

Zola Emil „Lenge históriácskák“ ez. elbeszéléseiből.

II.

A szegények nővére a padláson hált, aféle padláskamrában, amelybe mindenféle tarkabarka limlom egybe volt halmozva. Holdvilágos éjeken a kis lány, hála egy keskeny deszkarepedésnek, eléggé látott, hogy ágyacskáját megtalálja; de máskor, sötét éjszakákon csak tapogatózva találhatta meg nyomorult fekvő helyét, mely négy jól-rosszul összetákolt deszkából, s egy még hitványabb szalmazsákból állott.

A mai estvén épen holdtölte volt. Egy fénysugár hatott át az eresztéken, bevilágítva a padlást és gerendáit.

A szegények testvérkéje csak akkor ment föl nyugvó helyére, midőn Guillaune és Guilaumette már lepihentek. Sötét éjeken olykor igen félt a recsegéstől, s a léptek zajától, miket hallani vélt, ami pedig nem volt egyéb, mint a gerendázat ropogása, s az egerek futkározása. Azért szerette a kis leányka oly ben- sőleg a szép holdat, melynek barátságos sugarai elűzték félelmét. Azon estéken, mikor a hold világított, kinyitotta a padlásablakot, s imáiban hálát adott az égnek, hogy jóságos világát hozzá is eljuttatta.

A kis lány nagyon meg volt elégedve, ha kamrácskája éjjel világos volt. Miután egész napi munkájában kimerült, csöndesen óhajtott pihenni, jó barátja, a hold, őrködő szemei előtt. Ilyenkor letérdelt egy ócska ládára, s buzgón imádkozott a jó Istenhez. Ekkor nyoszolyájához lépett, s leölté ruhácskáját.

A ruhácska a földre siklott, de ugyanazon pillanatban a ruha kifordult zsebéből egész özöne hullt ki a fényes krajezárok- nak. A kis lány látta őket a földön szanaszét gurulni; de nem mert mozdulni, annyira elfogta az ijedelem.

De aztán lassankint lehajolt, s egyenkint szedegette föl a pénzdarabokat, mindegyiket megtapogatva ujjaival. Aztán szép rendben elhelyezte őket a ládán, anélkül hogy megszámlálta volna azokat. Mert alig számlált ötvenig, mindjárt látta, hogy a pénzdarabok százakat is haladnak. Mikor már nem talált többet a földön, fölemelte ruhácskáját a földről, s ekkor tapasztalta annak súlyos voltáról, hogy zsebe még mindig telve van. Egy jó negyed óráig folyvást markolta ki zsebéből a pénzdarabokat, egészen elcsüggedve a fölött, hogy még mindig nem ért feneket. Végre valahára nem volt már benne több egyetlen egynél. S mikor azt az egyet kezébe vette, azonnal fölismerte, hogy ez az a kopott krajezár, melyet estve a koldusasszonytól kapott.