Eger - hetilap, 1888
1888-05-29 / 22. szám
22-ik szám. 27-ik év-folyam 1888. Május 29-én. Előfizetési díj: Egész évre . Félévre . . Negyed évre. Egy hónapra Egyes szám ő frt — kr 2 .30 1 n 30 u — n 45 n — 12 Hirdetésekért minden 3 hasábozoit petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért lő kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Hevesmegye árvízkárosultjainak! A hevesmegyei árvízkárosultak segítésére alakult bizottsághoz legközelébb a következő adakozások folytak be : V. Kimutatás: Kovács József 25 írt., Kovács Mária 5 frt., ifj. Kovács József 2 frt., Benkő 3 frt., br. Feilitcsek A. és neje 3 frt., Benkő Kálmán 3 frt., dr. Turcsányi Gyula 3 frt., dr. Frisel Jakab 2 frt., dr. Frochnor József 5 fi t., Ordódy Kué 3 frt., Jalsovszky József 2 frt., dr. Gerber Béla 2 frt., dr. Pollák Gyula 2 frt., dr. Schwimmer Ernő 5 írt., Gyöngyösi Casino egyesület 10 frt., Kékesi, Kálmán 5 frt., Hanisz Imre 5 frt., Hanák Kolos 5 frt., Borhy Ádám, dr. Egerland Antal, Rezucsek János, Baltás Ferencz, Csömör Kálmán, Makra Géza, Nékám Ede, Deits József. Balás Ignácz, dr. Gyöngyösi Samu, Rigó Béla, ifj. Kozmán János, 1 — 1 frtot, N. N. 10 kr., Galamb János 1 frt., az egri „Népújság“ gyűjtése 27 frt 74 kr., A gyöngyösi műkedvelők egyesülete által rendezett előadás féle 42 frt 20 kr., Csiky Sándor 1 frt., A körmöczbányai polgármesteri hivatal 6 frt 50 kr., Csillagh Mór (Puszta-Czinkehátról) 9 frt 50 kr., Ruzsin Manó 2 frt., az egri cist. r. főgymn. V. osztálybeli ifjak 3 frt 80 kr., ossz. 194 frt 80 kr., Beökönyi Viktor úr gyüjtőivén adakoztak: Beökönyi Irma 10 frt., Beökönyi Viktor 200 frt., Magnin Alexis 2 frt., Patai Mihály 1 frt., Sárközi Károly 2 frt., ifj. Csurgósy József 1 frt., Vida Nándor 5 frt., Wahlner Géza 1 frt., N. N. 2 frt., Saiga János 20 kr., Hallay Imre 50 kr., Lengyel Sándor, Lieszkovszky Kálmán, Dobai Ákos, Dományi Herman, 1 — 1 frtot, Erki István 30 kr., Erki Imre 20 kr., Erki Marczel 15 kr., Erki Jakab 20 kr., Molnár E. 1 frt., gr. Almásy Tasziló 50 frt., Ádám és Eberling 2 frt., id. Keszlerfy János 5 frt., ifj. Keszlerfy János 5 frtot., ösz- szesen 292 frt 55 kr. Mai napig begyült a bizottság elnökéhez összesen 6060 frt 35 kr. Felhívás Eger város és vidéke közönségéhez! Takarékoskodjunk! Ez korunk jelszava. Az európai államok közt legboldogabb, — mert leggazdagabb — Angolország, és miért? Mert a munkásság és szorgalom kifejtése mellett a takarékosság elve vezérli. A takarék-egyletek ott a legelterjedtebbek, és a legszegényebb sorsú egyénnek is bő alkalmat szolgáltatnak elvöket valósítani. Példa erre a „Penny-egyl et“ (fillér-egylet), mely heti tiz fillér betétei mellett, ma 4 millió font sterling, vagy is 40 millió forint betéri tőke fölött rendelkezik, mely tőkét ismét kisebb-nagyobb hitelre, olcsó kamatláb mellett gyümölcsözteti. Tőlünk függ a példát követni; s magunkon segíteni. Kezdjük meg! Ez eszme indította az egri kereskedelmi és iparhitelintézet igazgatóságát, hogy alapszabályai 5, és 6 §§-ai értelmében a f. év juliüs hó 15-én, a következő tervezetet léptesse életbe, az itt felsorolt általános szabályok mellett: 1) Szervez egy „önseg élyz ő-takarék-egyl etet“ 5 évi idő-tartamra, mely egylet azonban az egri ipar- s kereskedelmi hitelintézet kezelésével összefüggésben leend. 2) A tagok száma nincs meghatározva. 3) Minden tag törzsbetéte egyszersmindenkorra 1 frt; heti 20 kr. részletbetétekkel. 4) Minden tag, a törzsbetét és az első heti részlet befizetése alkalmával, egy saját nevére szóló betéti könyvecskét nyer, mely betéte után járó 5°/o százalék minden év végén a tőkéhez csatoltatik. 5) A befizetett betét 5 éven belől ki nem vehető. 6) A betéti könyvecske eladható, másra átruházható ; intézetünknél ;'/4 értékben elzálogosítható. 7) Az öt év leteltével, a betevők, az őket illető betétet a tőkésített kamattal együtt kivehetik, vagy gyümölcsöztetés végett továbbra ott hagyhatják; mindkét esetben az 5 éves cyklus befejezése után az intézet, az ötödik év végén, a mérlegben feltüntetett betéti tőke után kimutatott tiszta jövedelem 80%-át, a betevőknek egyenlő arányban osztalékul ki fogja adni. Ez rövid vázlata az egri kereskedelmi- s iparhitelintézet takarékossági tervezetének, és midőn az intézet igy alkalmat ad a takarékosságra még annak is, kinek vagyoni helyzete nagyobb betéteket eszközölni nem enged, egyszersmind az 5% százalékon kívül, az 5 éves cyklus befejezése után a betevőket jutalékban is részesíti. Meg vagyunk győződve, hogy ezzel csak buzditólag hatunk és a folyton hangoztatott takarékosság iránti kedvet csak előmozdítjuk és emeljük. Az erre vonatkozó jelentkezések f. év jul. hó 10-től kezdve naponta (szombat és vasárnap kivételével) délelőtt 9 — 10 óráig az egri kereskedelmi bank helyiségében történnek, ahol az igazgatóság, minden ez ügybe vágó felvilágosítással készségesen szolgál. Eger, máj. hó 29. 1888. Az egri kereskedelmi és iparhitelintézet igazgatósága. A 700 tudatlan Egerben. Ne tessék, kérem, megijedni! Nem valami szamojed-törzsnek Egerbe való szállításáról lesz itt szó. Hisz’ a philíoxera-jóslat szerint „egy évtized múlva magunknak is ki kell költözködnünk: munkás-osztályunk koldusbotra jut s Eger a tudományok csendes fészke leend, a hol az ipar és kereskedés szerep-köre csupán a professorok szükségleteinek kielégítésére fog szorítkozni.“ No már, kérem, hogy olyan biztos pusztulásnak nézünk eléje, azt komolyan állítani talán mégis csak sok, valamint azt meg elhinni bajos, hogy Eger eredendő politikai bűne miatt a forgalmi irányból örökre számkivettetnék. Avagy mire való volna a Jaquez és Heibemont, meg a füzes-abony-debreczeni vasút kérdése, de még ha ebben sem bizhatnánk, reményünket az időbe helyezhetjük, a mely minden bajt megorvosol, és bizhatunk az akarat-erőben, a mely minden akadályt legyőzni képes. Ahhoz pedig, hogy Eger a tudományok fészke legyen, nem szükség éppen munkás-osztályunknak koldusbotra jutni. A történelem tanúskodik a mellett, hogy Eger régi idők óta melengeti kebelén a tudományt, már pedig a város lakóinak nagyrésze mindig a munkás-osztályhoz tartozott. Szinte hallom az ilyen torma megjegyzéseket: „érdekes contradictio, nevetséges ellenmondás: „Eger — és 700 tudatlan; ha már Eger valóban a tudományok fészke (minthogy igaz is), honnan a 700 tudatlan“ ? Ne tessék csodálkozni, nem olyan tudatlanok ezek, hanem amolyanok, mint a milyenek édes mindnyájan voltunk,
