Eger - hetilap, 1887
1887-12-13 / 50. szám
396 kos duót zongora- és harmoniumra. A növendékpapok énekkara összesen öt négyes dalt adott elő; egy „Buzdító“ dalt Beckertöl, „Ima“ és „Csöndes éj“ férfikart Silbertől, egy uj, és eléggé sikerült „Leo-hymnus“-t Thilentől, s végül Gounod ismert Záró-hym- nusát. A közönség úgy a szóbeli és zenei előadókat, mint az énekkari, méltán megérdemelt éljenzésekkel jutalmazta meg. A szép és emlékezetes ünnepet Szele Gábor prépost-kanonok, érseki helyet- tes ő nsga zárta be, egy, a növendékpapokhoz intézett, fenkölt szellemű s tartalomdus buzdító beszéddel. A társulat beléletéröl Énekes János által tartott titkári jelentésből kivesszük a következőket: — A legutóbbi ünnepélyünk óta lefolyt év alatt tartatott Társulatunkban 27 rendes, 6 bizottsági és 1 tisztújító gyűlés, melyeknek főtárgyaik a tag sági dolgozatok megbirálása, azok jelesebb részeinek fölolvasása, a netáni indítványok megvitatása s a társulat egyéb ügyeinek közmegegyezés vagy szavazás útján való elintézése képezték. Hartnincz (30) rendes működő tag beadott eddig összesen : 36 dolgozatot, melyek közűi 29 eredeti, 7 fordítás; 27 próza 9 vers. Ezeken kívül a munkálkodási szorgalom fokozására a Társulat által kitűzött 10 pályadijra pályázott 21 munka; jutalmat nyert ezek közül 5; dicséretet: 7. Könyvtárunk ez idén is számos jeles munkával gyarapodott, részint kegyes ajándékozás, részint megrendelés folytán. Tartalmaz jelenleg 2710 művet 2966 kötetben. E mellett 20 lapot és folyóiratot járat Társulatunk. Ami illeti a Társulat pénzvagyonát: a lefolyt évben volt a Társulatnak ösz- szesen: 1046 fi t. 50 krja és 6 db. aranya. Az egész évi bevétel részint tagsági dijak, részint kegyes adományokból: 154 frt. 85 kr. és 8 db. arany; a kiadás: 205 frt. 95 kr. s 7 db. arany — s így a Társulat jelenlegi összes pénzvagyona: 995 frt. 30 kr. és 7 db. arany. Ez összegből a lievesmegyei takarék-pénztárban van elhelyezve: 784 frt; értékpapírokban kamatozik: 200 frt. a társulat pénztárnokánál a folyó költségek fedezésére van: 11 frt. 30 kr. és 7 db. arany. — A szép ünnepet az intézet éttermében mintegy 25 terítékű gazdag lakoma zárta be, melyen e derék intézetünk iránt közelebbről érdeklődő vendégek sorában több tartalmas pohárköszöntők mondattak az intézet jeles elöljáróságára, az ünnep rendezőire, s közreműködőire. — Az egri növ. papság magyar egyház-irodalmi társulata által rendezett Mária-ünnepély alkalmából Szele Gábor érs. helynők, prépost-kanonok ur őnsga 6 db. cs. k. aranyat, Babies János prépost-kanonok őnsga 3 db. cs. k. aranyat és Györgyényi Ignácz prépost-kanonok őnsga 1 db. cs. k. aranyat voltak kegyesek az irodalmi társulat czéljaira adományozni. — Gr. Keglevich Béla, Hevesmegye főispánja, ő mlga, a múlt kedden, f. hó 6-án, hivatalos látogatást tett Gyöngyösön. Amint a városi képviselőtestület, t. hó 5-éu értesült a főispáni látogatásról, nyomban intézkedett, hogy a másnap megérkezendő főispán ő mlga méltó fogadtatásban részesittessék. Ami meg is történt. A Bpestről a déli vonattal érkező főispánt ugyanis, a pályaháznál rendkívül nagy számban összegyűlt közönség élén, Csömör Kálmán polgármester, a városi képviselő testület s az összes lakosság nevében üdvözlő beszéddel fogadta. „A képviselőtestület,— úgymond — örömmel jelent meg ama férfiú előtt, kit a magyar király a megyei főispáni állásra kinevezni méltóztatott. A szeretett király eme bölcs intézkedése az egész vármegye örömével találkozott, mert a magas kitüntetés oly férfiút illetett, kinek parlamenti s hazafiui múltja, valamint élettapasztalata és bölcsesége kellő ga- rantiát nyújt arra, hogy kormányzata mellett e megye közönségének jóléte gyarapodni fog. Eme rövid ideig tartó kormányzat alatt hozzá fűzött remények már is megvalósulnak. Látja a megye a férfias magatartást a kitűzött nemes czél elérésére, a szakértelmet, az odaadó szorgalmat, az igazságosságot és a ha- zafiuságot, melyek a közös jólét elérésére fényes bizonyítékokként tündökölnek. Végül a polgármester lelkes „Isten hozott !“-al üdvözölte a főispánt, mire viharos éljenzés következett. Ennek csillapultával a főispán következőleg válaszolt: „T. polgármester ur, t. uraim! Ama tiszteletnyilvánitás, melylyel önök engem fogadnak, felette kellemesen érint, mert tudom és hiszem azt, hogy az nem annyira igénytelen személyemet, mint a megye érdekét, melyet mindannyian szivükön hordanak, illeti. Mert meg vannak győződve arról, hogy erős akaratom oda törekedni, hogy a megye lakosainak jóléte emelkedjék. Erre törekszem, ezt tűztem ki feladatomul, hogy a közigazgatás minden irányban akként nyerjen megoldást, hogy a lakosság érdeke megóvassék, s törekszem arra, hogy eme egyesek jóléte emelésében a haza fölvirágozzék, különösen pedig Gyöngyös város derék polgárainak jóléte, mely azt, mint e megyének egyik népes városa, méltán megérdemli, kiváló figyelemben részesüljön.“ ségek, specialitások voltak. Zsasskovszky Ferencznek a főegyházi ének- és zenekart újjá kellett szerveznie, s lehetőségig kibővíteni, a régi. elnyűtt repertoiret félretenni, s a chorust újabb, modern, az egyházi zeneművészet fejlettségének megfelelő egyházi zenemüvekkel ellátni. A karácsom s nagyheti ünnepségeknél addigelé gregorián-modorban végezni szokott choralis énekek figurális, klassikus négyes-karokkal váltattak fel, s nagyobb ünnepek alkalmával, nem egy ízben volt alkalmunk, a műkedvelők és a helybeli katonai zenekar tagjai által is erősbűit fóegyházi zenekartól nagyobb szabású, klassikus egyházi zenemüveket (Schubert, Haydn, Mozart, Cherubini stb.) is szép szabatossággal előadva hallani. Ezek mellett a Zsasskovszky Ferencz törekvéseinek sükere s érdeme az is, hogy igazgatása óta a főegyházi zenekari tagok javadalmazása megkétszereződött, s e kívül deputatumokkal is javult. Szóval: b. e. Zsasskovszky Ferencz negyven évi karmesteri működéséhez az egri székesfőegyházi chorus művészi s anyagi átalakulásának, s az adott viszonyokhoz képest, figyelemre méltó emelkedésének emléke fűződik. Nem kisebb érdeme Zsasskovszky Ferencznek az, hogy testvérével, Endrével karöltve, városunk zeneműizlésének fejlesztésére igen sokat, lelkesen, és eléggé kedvező sükerrel fáradott. Ismeretes dolog, hogy Pyrker J. László, a nagyműveltségű, s költői lelkületű pátriarcha egri érsek, a zenének is kiváló kedvelője volt. S ha mindennek daczára az egri székesfőegyházi chorus mégis rendkívül gyarló volt alatta: annak tulajdonítható, meri a székvárosától többnyire távul lakó főpap nem sok figyelmet és gondot fordíthatott reá. De az is tudva van, hogy ha az érsek Egerben tartózkodott, hetenkint egyszer-kétszer, zeneestély volt nála, hol leginkább klassikus zenemüvek kerültek előadásra. Zsasskovszky Ferencz megérkezésével ez érseki zeneestélyek is élénkebbekké, változatosabbakká, érdekesebbekké, s nagyobb szabásunkká alakultak. Azontúl ez estélyeken a zenei duók, triók és quartettek, kellemesen váltakoztak magán-énekrészekkel, s vegyes énekkarokkal, melyeknek létrehozásához, az uj karmester zene-értő testvérein kívül, különösen hozzájárultak St. S. kanonok ő nsga, üde, kedves tenorjával, s V. A. k. . . i plébános érczes baritonjával, — akkor még mindketten nagyreményű tagjai az egri fiatal klérusnak! Ez estélyek műizlésfejlesztő hatása a meghívott kevés szánni vendégek szükebb körében maradt ugyan: de a jeles Zsasskovszky testvérpár (Ferencz és Endre) ez iránybeli törekvése s buzgalma szélesebb körre is kiterjedt. Több évtized előtt egri műkedvelőkből zenekari szeptettet alkottak, mely több igen süke- rült, úgynevezett kamarahangversenyt rendezett a lyceum egyik kisebb termében. Ugyancsak ők voltak az Egerben alakult első férfi-dalárda karigazgatói is s ugyancsak ők hoztak létre egy műkedvelő nők és férfiakból álló vegyes kart, mely karok néhány hangversenyen szintén kiváló sükerrel működtek közre. De kétségkívül a legkiterjedettebb s legüdvösebb hatása volt a zenei műizlés fejlesztésére irányzott törekvéseiknek az a szerencsés körülmény, hogy az iskolákban, különösen az egri cist. r. fógymnásiumban, s az angolkisasszonyok nőnevelő intézetében a műének tanítását ők vették a kezökbe. Az ő alapvetésüknek, s buzgalmuknak köszönhető, hogy a műének tanítása örvendetes sükerrel halad iskoláinkban, és pedig nemcsak Egerben, hanem országszerte, mindenütt, ahol a zeneművészet szív- és jellemképző hatását fölismerték. S kétségtelen, hogy erre az impulsust mindenütt az „egri s ük erek“ adták meg, melyeknek hire mindenüvé elterjedt; s megadták főleg a Zsasskovszky testvérek által, Juhász Norbert kir. tanácsos, nyug. tanker, főigazgató ur ő nsga, azon idők szerint az egri főgymn. érdemdús igazgatója buzdítására, a katli. középtanodai ifjúság számára kiadott egyházi vegyes karok gyűjteménye, az „Énekkönyv;“ továbbá az ugyanazon czélra kiadott világi vegyes énekkargyüjtemény, az „Egri dalnok,“ öt füzetben ; úgy szintén az „Énekkáté“ és „K isi an tos“ elemi iskolák, s leánytanodák számára, a „Harmonia,“ és Palesz- trina,“ válogatott egyházi s világi férfikardalok gyűjteménye, melyek legnagyobb részt immár négy-öt kiadást érve, ezernyi példányokban széles e hazában el vannak terjedve, hogy a serdülő ifjúság keblében fejlesszék s istápolják a léleknemesitő szép zeneművészet iránt való hajlamot s fogékonyságot. Hisz maga a költő is megénekelte már az igazságot:
