Eger - hetilap, 1887

1887-11-15 / 46. szám

365 Mindenitek a maga szakállára dolgozott. Szerencsétlenek! Van is nektek olyan nagy szakállatok! De liogy is jutott eszetekbe ilyesmi, itt a küldöttségek, testületi parádék országában. Eljöttem hogy megmutassam a régi methodusf. — Halljuk! Halljuk! — Mert lássátok, hogy egy forintot ki lehessen vasalni a ma­gyar olvasótól, oda nem elegendő egy iró, oda deputatio kell. Azért vagyunk mi most itt tizennégyen. És ezzel a diskurzussal, a mit a szegény türelmes felvágat­lan nyelvű könyvekre kentem rá, körülbelül le van rajzolva a so­rok közt a magyar irodalom szomorú helyzete. Az Írók nem produkálnak annyit, hogy mindenik egy köny­vet adhasson ki évenkint. Ez a szellemi szegénység. Az olvasók nem költenek annyit, hogy minden jóra való könyv vevőkre számíthasson. Ez az anyagi szegénység. Tehát vissza kell menni a régire. Együtt adui ki minden Írót s egy kalap alá gyűjteni minden vevőt. Ezért jelent meg könyvünk a negyvenes évek Almanachjá- nak képére szabva, csalogató mellékletével. Mintha mondaná elő- a tizennégyes küldöttség szónoka: „Mi képviseljük itt a jelenkor magyar elbeszélő irodalmát, lássanak bennünket uraim szíve­sen, hiszen nem vagyunk egészen idegenek, mert a Kalendarium is velünk van !“ Ez volt a kiadó ötlete. Szívesen engedtem ráírni nevemet a könyvre, melynek szer­kesztésében már a dolgok természeténél fogva is alig lehetett valami részem, de tetszett nekem, a gondolat, holtakat küldeni el, hogy az élőket ébresztgessék. És látok abban némi hasznot, ha egy-egy olvasó beugrik valamely kedvencz Írója miatt s kény­telen aztán megismerkedni ennek a révén a tizenhárommal is. Eredj hát gúnyoló, szemrehányó könyv, a nagy közönség közzé, s hívd össze őket még egyszer az oltárhoz. Hátha neked is szót fogadnak, mint a régi jó öreg Almanachoknak ?! Jókai regényeinek füzetes kiadásából, és pedig a most folyó „A három már vány fej“ czimü regényből Révai testvérek kiadó- hivatala (Budapesten, IV. Váczi utcza 11) most küldte be nekünk a 9—12 füzeteket, melyekkel a regény 2-ik kötete befejezést is nyert. — Most már előttünk a cselekmény egész nagyszerűségé­ben, a bonyodalom a maga mesteri fázisával, és van-e valaki, ki nem lázas kíváncsisággal várja a folytatást. — E kritikával vegyes regény, a mint azt maga a koszorús iró elnevezte, már szerkezeti tekintetben is remekmű, és ha hozzáteszszük azt, hogy mindaz a szépség megvan ebben is, a mi Jókai minden müvét varázsbatásuvá teszi, kétszeres érdeklődéssel nézünk a további fejlemények elé. — Alig vettük észre, már két teljes kötet fek­szik asztalunkon. Tizenkét füzet — 20 krjával — két vaskos kötettel szaporítja könyvtárunkat, melynek ép e regény egyik ki­váló díszét fogja képezni. Megint csak a sokszor hangoztatott nézetnek a kifejezése, hogy a mennyire ellenségei vagyunk a füzetekben nem annyira terjesztett, mint a közönségre inkább rá­erőszakolt selejtes, erkölcs- és idegrontó férczmiiveknek — ép oly elismeréssel tartozunk Révai testvéreknek, kik a legelső Írónk­nak legszebb alkotásait teszik a legkényelmesebb és legkönnyebb módon megszerezhetőkké. Az ilyen füzetes vállalat haszna kézen fekvő dolog. Nem okoz nagyobb kiadást, a ki előfizet rá, alig érzi a terhet és mégis rövid idő alatt egy úgy belbecsre, mint a küldisz tekintetében egyaránt szép és jeles könyvsorozata gyűlik össze, a miben ugyanis mindenkinek öröme telik. — A vállalatra legczélszerübb úgy előfizetni, hogy a pénz egyenesen a budapesti kiadókhoz küldetik. — Uj könyvek. „A hitetlen“ czim alatt Delpit Eduardnak, az újabb franczia regényirodalom egyik legtehetségesb műve­lőjének két kötetes regénye jelent meg a Singer és Wolfner-féle Egyetemes regénytárban, mint a szép sikerű vállalat harmadik és negyedik kötete. Mint a czim is mutatja, irányregénynyel van dolgunk, mely azonban a mellett, hogy a napjainkban nagyon is védelemre szoruló vallásos érzületet és nevelést, a társadalmi és erkölcsi rend nélkülözhetetlen alapjáúl igyekszik feltüntetni, nem téveszti szem elől az elbeszélő mü feladatát sem. „A hitetlen“ egyike a legérdekfeszitőbb regényeknek, telve hatalmas, megrázó drámai jelenetekkel, melyektől távol van minden szenzáczió haj- liászás. A stil finom, emelkedett; sokszor költői lendületű; van­nak a könyvnek egyes remek szépségű lapjai, melyek úgy hatnak, mint valami szép költemény. A mese két nemzedéknek a törté­netét foglalja magában, de ez nem történik az egység rová­sára, melyet az alakok egyöntetűségén, tökéletes jellemzésén kí­vül az eszme egysége s a hitetienség és vallásosság két ellenté tes képviselőjének a személye tart fenn. A kik a fiatalabb Del- pit-t még nem ismerik, e műben mindenesetre egy igen sajátsá­gos, érdekes Írói egyéniséggel fognak megismerkedni. — A két kötet ára diszes piros vászonkötésben együtt 1 frt. Szí­vesen regisztráljuk már előre is ama kitűnő szépirodalmi könyv megjelenését, melyet —- mint értesültünk — a jó hírű Singer és Volfner czég fog legközelebb kibocsátani. Czime: „Egyetemes Regénytár Almanach.“ Szerkeszti: Mikszáth Kálmán s a teljes naptári részen kivül tartalmazni fog, legelső Íróinktól mint: Ágai, Beniczkyné, Bródy, Hevesi, Jókai, Kazár, Mikszáth, Petelei, Rá­kosi V., Sebők, Tolnai, Tóth Béla, Vadnai és Vértesi-tői egy-egy elbeszélést. A hol ily névsorral találkozunk, ott valóban nem mindennapi és becses könyvre számíthatunk. Az ár fényes disz- kötésben csak 1 frt, s e rendkívüli olcsóság még egy okkal több, hogy az Almanach a legnagyobb pártolásban fog részesülni. Különfélék. — Irodalmi estély. Tolnai Lajos, hazaszerte ismert és kedvelt regényírónk, szépirodalmunk egyik legszorgalmasabb s legtermékenyebb munkása, ez idő szerint azon nemes és élet­revaló eszmével foglalkozik, hogy hazánk jelentékenyebb váro­saiban a műveltebb közönség számára szépirodalmi és is­meretterjesztő felolvasásokat tartson. E czélját már közelebbről szándékozik keresztülvinni, s e végből mielőbb kör­útra indul hazánkban, hogy a jelentékenyebb városokban irodal­mi estélyeket rendezzen. Biztos forrásból értesültünk, hogy derék regényírónk első felolvasásainak egyikét már legközelébb Egerben szándékozik megtartani, s ér­telmiségünk néhány előkelőbb tagjai, kik Tolnai Lajos szándéká­ról eleve értesültek, nemcsak a legkedvezőbben fogadták azt, ha­nem a legszebb síikért is jósolták neki, mire nézve, tekintve mos­tani pangó társas életi viszonyainkat, s müveit közönségünknek az ilyes felolvasások iránt mindenkor tanúsított meleg érdeklődé­sét s támogatását, — mi is garaiicziát mernénk vállalni. Tehát szívesen várjuk Tolnai Lajost, s előre örvendünk az általa rendezendő estély magasabb szellemi élveinek. — Esküvő. Dragoni Grubicy György, szolgálaton kívüli honvéd ezredes, f. nov. hó 13-án vezette oltárhoz özvegy kitigna- noi Uberti gróf Biordi Antalné, született Alsó-Leloczi és Jezer- niczei Tarnóczy Amália úrhölgyet Cserneken. — Az egri dalkör karácson másod-ünnepén, f. é. dec. hó 26-án, pártoló tagjai számára, a törzskaszinó nagy termében, tánczmulattsággal egybekötött dalestélyt fog rendezni. — Lenk Gyula budapesti kir. aliigyész bíróvá neveztetett ki a budapesti törvényszékhez. — Szakáll Antal színész, az ismeretes Shakesper e-Mo 1 i- ér e-r eci t átor, ma, kedden, f. hó 15-én este, félnyolcz órakor a törzskaszinó nagy termében, jótékosyczélú művészi felolvasó es­télyt tart. Előadásának tárgyait Shakespere, Moliére, és Shiller színműveiből vett nagyobb szabású monologok, s Petőfi, Szász Károly és Vörösmarty néhány, magasabb szavalásra kiválón al­kalmas költeményei képezendik. Belépti dij: személyjegy 1 frt. Családjegy (3 személyre) 2 frt. Állóhely 50 kr. Tanulóknak 30 kr. — Szakáll ur, ki a budapesti nemzeti színházban is elismerés mellett vendégszerepeit, — mostani minőségében, mint klassikus drámai müvek és költemények interpretátora, már több hazai vá­rosban megfordult, s mindenütt köztetszésben részesült. A vidéki sajtó Szakáll urat kitűnő szavaiénak mondja, ki nemcsak dekla- mál, hanem pompásan alakit is egyszersmind. Az eféle szinmüvé- szi föllépés, minővel hazánkban, tudtunkra, eddigelé még csupán Hugó Károly jeles drámaírónk tett kísérletet,* — nemcsak mint ritkaság érdekes és vonzó, hanem a művelt közönségre nagy mér­tékben tanulságos is. Azért reméljük, hogy városunk müveit kö­zönsége méltó pártolásban fogja részesíteni a nevezett színművész törekvéseit annyival is inkább, mert az előadás jövedelmének egy része a magyar szinész-egyesület nyugdíjalapjának javára fog for- dittatni. Jegyek előre válthatók t. Szolcsányi Gy. ur könyvke­reskedésében. — Új aljegyzői állás rendszeresítetett Heves megyében, s az a belügyministerium által e napokban nyert megerősítést. Az ál­lás a jövő januári évnegyedes közgyűlésen fog betöltetni. Hallo­más szerint négyen pályáznak rá, névszerinti Farkas Gyula, Fü- löp Zoltán, Loór Gyula és Werner Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents