Eger - hetilap, 1887

1887-11-15 / 46. szám

366

— Népgyülés Egerben, — Pár nappal ezelőtt egy szálas, szurtos, mezitlábos suliancz, piros plakátokat ragasztott ki népesebb utczáink sarkaira, mindmegannyi „felhivás“t városunk munkás népéhez, egy, vasárnap f. hó 13-án tartandó munkás nép- gyűlésre, a „rendezőség,‘‘ aláírással. Hogy tulajdonképen kikből állt ezen rendezőség, azt voltaképen tudni még ma sem lehet (hacsak maga Szabó Sándor t. polgártársunk nem képviselte azt), miután a tisztelt rendezőség magasabb eszmékkel foglalkozván, nem tartotta méltónak azokról a helybeli lapokat előre értesíteni, csakis a budapestieket. F. hó 13-án délután két órakor csakugyan meg is tartatott a népgyülés mintegy 60—70 főre menő, nagyobbrészt kis iparosaink részvéte mellett, az „Arany Szőlő“-höz czim- zett vendéglő helyiségében. Csiky Sándor üdvözölve az egybegyűlteket, eléadja a népgyülés czélját, s kéri egy elnök választását, mire a népgyülés Csiky Sándort egyhangúlag elnökké választja. (Jegyzőről szó sincs). — Ezután Szabó S. iparos polgár olvasta fel a következő budapesti táviratot : „Hol jogokért küzdenek, ott győzni is szoktak. Éljen az általános választási jog. A pártvezetőség.“ Ezután kimondatni kívánja, bogy a munkások érdeke védelmére az ő befolyásuk biztosíttassák. Az általános választási jog — úgymond, — mely már a legtöbb államban be van hozva, mért ne lehetne nálunk ? Nem olyan-e a munkás ember itt, mint más államokban ? A munkás tartozik ugyan hazájáért meghalni, anélkül azonban, hogy jogokkal birna. Hol itt az igazság ? Már maga az emberi jog, az emberi méltóság hozza magával,hogy szavazati-joggal bírjon. Munkás nélkül a hatalmasabb osztály sem élhetne, mert a munkás-osztály állítja elő a föld rögeiből — úgymond — mindazt, amire a hatalmasok gazdagságukat alapítják, s mégis a hatalmak azok kik ellenünk törnek. A népnek nem czélja azonban a hatalmakat megtörni; a népnek nincs más czélja, csak a megélhetés. Szóló nem félti a magyar államot attól, hogy az általános szavazati jog behozatala annak hátrányára lenne, s azért egy az országgyűlés elé terjesztendő felterjesztés ügyében kéri indítványát elfogadni. Az indítvány nagy éljenzéssel elfogadtatván, Csiky S. kijelenti, miszerint az általános választási jog, a gyári ipar-törvény s a vasárnapi munkasziiuet tárgyában felterjesztés fog intéztetni az országgyűlés elé. Mihez Vidlóczky D. iparos polgár még azt kívánja csatoltatn;, hogy a jelenleg 5—7-ig tartó munkaidő regg. 6. órától este 6 óráig tartson, mint ez a nagyobb városokban szokásban van. Ezután Hizsa Alajos és Kovács János iparos polgárok jegyzökönyv-hitelesitok- ké választatván, a gyűlés véget ért. (Kerülő utón jutott tudomásunkra, hogy a jegyző Becskei József iparos.)

— Az Eger folyó tisztántartása ügyében, a m. kir. belügy- ministerium a következő rendeletet intézte Hevesmegy törvényhatóságához: „Magyar királyi belügyminisztérium. Heves vármegye közönségének Egerben. Fekete Herman egri lakos tímár üzlettelepének helyszíni megvizsgálása végett, általam kiküldött szakközegemnek beterjesztett jelentéséből arról győződtem meg, hogy az Eger vizébe, a két part hosszában, az egyes házakból, — melyek között kórház, szeszgyár, gőzmalom is van — a szennyvizek levezetésére szolgáló csatornák nyíltan vezettetnek és több helyütt az árnyékszékek a vízre szabadon vannak építve, mi által a különben is állandóan sekély viz folyton fertőzve van. Tekintve, hogy az Eger vize úgyszólván a város egész területén keresztül foly, és mosás-, mosdás-, sőt amint értesültem, főzés- sőt ivásra is használtatik: ez által az egész város légkörének megrontása, valamint az ürülékeknek a vízbe jutása által fertőző betegségek terjedése is állandóan akadálytalanul történhetik. Ezen az egész város közegészségi érdekeit oly közel veszélylyel fenyegető ügyre nézve felhívom a vármegye közönsége figyelmét, és szigorúan utasítom, hogy az Eger vizének lehető tisztán tartása és igy a város levegőjének, és magának a viz tisztaságának megóvása czél- jából, az oda ömlő csatornák elzárása, — valamint a vízbe állati, növényi hulladékok behordásának állandó megakadályozása iránt, mielőbb saját ügykörében erélyesen intézkedjék, és intézkedésének eredményéről annak idején hozzám tüzetes jelentést tegyen. — Budapesten, 1887. évi október hó 22-én. A miniszter helyett: Beniczky s. k. államtitkár.

— Gyászhir. Bernálhfalvi Földváry Sándor, egykori hevesmegyei földbirtokos, e hó 10-ikén 74 éves korában meghalt Budapesten. Fiatal korában nagy vagyon örököse volt; előbb egy Monfort grófnővel lépett házasságra, s annak ausztriai birtokain élt. Második neje báró Lenpruch Róza, hires szépség volt valaha, és ünnepelt az osztrák arisztokraczia köreiben. A vagyon elfogyott, s Földváry Sándor kénytelen volt terem-őri hivatalt vállalni a képviselőházban. Ott lehetett látni esztendők óta, nap-nap mellett a főrendiház karzata melletti külön karzaton. Az utolsó

esztendőben gyorsan hanyatlott egészsége. Budapesten érte utói a halál. F. hó 12-én szentelték be hült tetemeit, s 13-án szállították át Szűcsibe, Hevesmegyébe, a családi sírboltba.

— Hitszónoklati próba. Múlt szombaton, f. h. 12-én Gab el N.

nagyváradi izr. iskola-igazgató és hittanár, a próba-előadásra meghívott második pályázó, tartotta szónoklatát, a helybeli izr. templomban. Szép, férfias alakja, rokonszenves hangja, jó benyomást tett a hallgatóságra; azonban előadása, mely alakjára nézve inkább a régi rabbik modorát követi, alig képes részére többséget szerezni. Magyar kiejtése tiszta, folyékonyan beszél, azonban nyelvezete pongyola, és inkább közönséges társalgási nyelv, és nem hitszónoklatnak megfelelő. Ma már hitszónoktól magasztosabb gondolatokat, válogatottabb kifejezéseket, és klassikus formát várunk. Megválasztatását, Weisz ellenében, nagyon kétesnek tartjuk. (d. s.)

— Gyerek-kézbe nem való a puska, — tartja a példaszó, —

— még ha FIobert-pu s ka is. Több oldalról érkezett hozzánk panasz, hogy a vásártéren lakó családok közöl számosán, idejekorán, k o c z a-p uská sokká kívánván fiaikat nevelni, Flobert- fegyvereket vettek nekik; a jeles ficzkók aztán egész sportkedvvel űzik a mulatságot, naphosszat lövöldözve a verebeket és varjukat, még vásár idején is, mikor a vásártér telve van vásáros néppel, s nem egyszer megtörténik, hogy a golyó egyik vagy másik jámbor vásáros atyafi füle mellett sivit el. Isten csudája, hogy eddig komolyabb szerencsétlenség nem történt. Ajánljuk rendőrségünk pártfogó figyelmébe e vitéz koczapuskásokat, s amennyiben, tudtunkkal, tanuló ifjak is vannak közöttük, kikre nézve pedig az iskolai törvények szigorun tiltják a lövő fegyverek használatát, — a tanintézetek elüljáróinak becses figyelmébe is. Lapunk zártakor értesülünk, hogy tegnap délután e koczapuská- sok egyikének Flobertgolyója a papnevelő intézet ablakát zúzta be.

— Czigarettázók figyelmébe. Dr. Krause vegyészeti lapjában érdekes czikket találunk a czigarettázásról dr. Soyka prágai német egyetemi egészségügyi tanár tollából. Ismert tény, hogy a czi- garettapapir minősége nemcsak a szivar finomságára mérvadó, hanem egészségügyi tekintetben is jelentőséggel bir. Mig azonban általánosan az a nézet van elterjedve, hogy a papír jóságára nézve az elégésnél hátramaradó hamu menyisége a mérvadó, Soyka tanár más álláspontot foglal el. Soyka tanár ugyanazon papirne- meket vonta összehasonlító vegyelemzés alá, melyeket annak idején Polli tanár Bécsben és Liebermanu tanár Budapesten vegy- elemeztek, s abból a szempontból indult ki, hogy a czigarettapapír minőségére nem annyira a hamu-alkatrészek, mint amaz alkatrészek csekély mennyisége irányadó, melyek eléghetők és az égésnél a dohányfüsttel egyesülnek. Egyebekben a Soyka tanár által végzett vegyelemzés ugyanazon eredménynyel járt, mint az előbbiek. Most is a Braunstein Fréres párisi gyár „Les derniers Cartouches“ és „Dorobantul“ papírfajtái a lehető legkönnyebbeknek és legjobbaknak nyilváníttattak. Kitűnt, hogy e papirok 28—75 százalékkal könyebbek és a dohányfüsthez 28—77 százalékkal kevesebb idegen anyagot vegyítenek, mint a többi vegy- elemezett papir.

— Rendőri hírek. Megdöbbentő ál-hir tartotta izgalomban e hó 9-én a „Czifra-hóstyai“ békés lakosok kedélyeit. — Kérdéses nap reggelén az egész negyedben rohamosan terjedt a fáma, hogy Pálinkás András fiatal házas ember, szép ifjú nejét az éjszaka agyon ütötte. — Titokszerüleg suttogták az emberek egymás közt, hogy úgy kell a dolognak állnia, hisz az este semmi baja sem volt, virradóra mégis halva találták. — Rendőrségünk az eset tudomásul vétele után az állítólagos gyilkos férj ellenében azonnal vizsgálatot indított, a mely reá nézve fölötte kedvezőleg ütött ki mert beigazoltatott, hogy akkor éjjel othon sem volt, hanem a korcsmából hitták haza hirtelen kimúlt neje teteméhez. — A fenti rágalom hihetősége leginkább azon alapúit, hogy a fiatal házaspár közt nem a legbékésebb családi egyetértés uralkodott. — Ezt forcirozta a szerencsétlen asszony rokonsága is, mihez képest a hulla felbonczolása vált szükségessé, melynek eszközlése után az orvosrendőri bonczolat agyszélhüdés által bekövetkezett természetes halálozást konstatált. — Pálinkás András a rágalom terjesztői ellen keresetet fog indítani. — Baleset. Biró János egri földmives legényen egy borral telt három akós hordó, a mint azt másodmagával a pinczetorokban lefelé eresztette, társa gondatlansága folytán keresztűlszaladt s fejét és mindkét kezét összezúzta.

— A boldogtalan fiatal ember életéhez kevés a remény.

Felelős szerkesztő: Sza/bó Ignácz.