Eger - hetilap, 1887
1887-10-11 / 41. szám
322 azonnal betömendő, nehogy a szénkéneg párája a szabadba illanjon. Ez eljárásból önként ér te dk, hogy a szénkéuegezés csak laza, porhanyó« talajban alkalmazható sükerrel. Sziklás helyen, hol a fecskendő fúró nem hatolhat le a gyökerekig, vagy agyagos, kötött talajban, mely a szénkéneg-párák elterjedését gátolja, a szénkéneggel való gyérítés alig vezet eredményre. Minthogy pedig a szénkéneg csak az élő, kifejlett philloxe- rát öli meg, de a petéknek nem árthat, s igy egyszeri alkalmazásnál a philloxát, csak győri ti, de végkép ki nem irtja: önként értetik, hogy a következő évben a petékből újra kifejlett philloxerák elpusztítására az eljárást újból ismételni kell, és pedig több éven át mindaddig, míg a philloxera teljesen kipusztul. Az állami philloxera-kisérleti telepen a szénkéneggel való gyérítés már évek óta van folyamatban. A t. előadó úr a szénkéneggel. való gyérit(és eljárásánál szőlőink gyakori trágyázását is ajánlja, légióként azon okból, hogy a philloxera által éltető nedveikben megtámadott tőkék uj erőhöz juthassanak. Végül a t. előadó figyelmeztet, hogy a szénkéneggel való gyérítésre legalkalmasabb azon időszak, mely alatt a tőkék életműködése szunnyadásban van. Francziaországban, hol a légmérséklet enjThébb, mint nálunk, a gyérítést télen át eszközük. Ez nálunk az erősebb téli fagyok miatt alig volna keresztülvihető, minél fogva hazánkban a gyérítésre a legalkalmasabb időszak a kora tavasz, mikor a téli fagy már engedett, de a vegetáczió még nem indult meg; azután a késő Ősz, midőn a szőlőtőkék leveleiket elhullatták, s életműködésükben fokonkint szünet állott be. Ezek érdekes és tanulságos, előterjesztése után a t. előadó, s a jelenvolt hallgatók közt élénk eszmecsere fejlődött ki egy vagy más kérdésre nézve. Mindenekelőtt az a kérdés merült fel, vájjon a szénkéneggel való gyérítés kifizeti-e magát? A t. előadó úrtól nyert felvilágosítás után ugyanis, a szénkéneggel való gyérítés nem egyszerűn ndenkorra történik, hanem hosszabb ideig évről-évre megújuló eljárás, mely az eddigi szőlőmunkalátokat még egy újabb fontos munkálattal gyarapítja, s a szőlős gazdának, szőleje művelésére fordított anélkül is tetemes költségét, valószínűleg egy újabb jelentékeny összeggel növeli. A kérdés tehát az: vájjon szölőbirtokainkuak, a mai nyomasztó viszonyok mellett amúgy is csekély átlagos évi jövedelme képes-e még ez újabb teher elviselésére is, vagy pedig a pusztító philloxera-vész e módon való kiirtásáról, a szénkéneggel eszköz!endő gyérítésről végkép le kell mondanunk ? • . E kérdésre nézve a t. előadó, tájékozásul, a következő adatokat terjeszti elő: Egy katasztrális holdnyi szőlőterület desinfi- cziálására átlag másfél métermázsa szénkéneg szükséges. Miután az eddigelé hazánkban kisérletkép gyártott s kipróbált szénkéneg a gyérítésre egyáltalán alkalmatlannak bizonyult, mindaddig, mig egy hazai vegyészeti gyár vállalkozni fog arra, hogy jutányos álon a czélnak teljesen megfelelő szénkéneget állítson elő, — a kormány maga is fáradozik azon, hogy ily hazai gyár létesülhessen, — mindaddig — úgymond — kénytelenek vagyunk külföldről hozatni a szénkéneget, melynek ára métermázsánkint, ^szállítás- és vámdijak nélkül (ha jól jegyeztük meg) 18 frt. A f szénkéneg fecskendőt eddig a kormány — visszatérítés kötelezett- E sége mellett, — maga szolgáltatta ki ingyen azon szőllőbirtoko- * soknak, kik philloxerás szőlőiket szénkéneggel kívánták desin- ficziálni. Minthogy azonban e fecskendő-szerszámok legnagyobbrészt végkép elrongálva, hasznavehetetlen állapotban kerültek vissza, a kormány, sajnos, nincs azon helyzetben, hogy ily eszközöket továbbra is ingyen szolgáltasson a szőlőbirtokosoknak; hanem igen is kész ily fecskendő-szerszámokat beszerzési áron adni el az illetőknek. Egy fecskendő-szerszám ára 15 frt. — Minden egyes fecskendőhöz két napszámos kívántatik; egyik, aki az eszközzel a fúrást és fecskendőst, teljesíti, másik, aki a fúrt lyukat nyomban betömi. Ha tehát a szénkéneges hordók a gyéritendő csatornákhoz előre felvitetnek s elhelyeztetnek, az esetben egy kát. holdnyi szőlőterület desinficziálása, tapasztalás szerint 20 kézi napszámmal teljesíthető. Ez adatok alapján tehát, hozzávetőleges számítás szerint, egy katasztr. hold szőlőterületnél, különben kedvező talajviszonyok mellett, a szénkéneggel való gyérítés évi 50- 60 írttal szaporítja a szőlőmunkára eddigelé fordított kiadási összeget. Ezek után már a helyesen számitó szőlősgazda maga fog legjobban megfelelhetni ama kérdésre: vájjon szőlőbirtokának átlagos évi jövedelme képes-é még ez újabb, évi kiadási kocz- kázatot is elviselni? Szőlősgazdáinknak tehát, kiket a mostoha sors, egyéb bajaik s gondjaik közt, még a philloxera-vészszel is meglátogatott, — két utmódot ajánl atyailag (?) gondoskodó kormányunk e pusztító vésztől való állítólagos menekülésre. Az egyik út: a philloxera által meglepett szőlőterületek gyökeres kiirtása, phil- loxera-ellenálló amerikai fajokkal beültetése, s végre ez amerikai alanyoknak finom fajokkal való beoltása. Ezt ajánlotta a múltkor itt járt, s e tárgyban a városháza termében — mint annak idején említettük, — érdekes előadást is tartott id. Miklós Gyula, kir. tanácsos, országos borászati kormánybiztos. A másik a szénkéneggel való gyérítés. Ezt ajánlja most dr. Horváth Géza, az országos philloxera-kisérleti állomás főnöke. Tessék választani! Egyelőre tartózkodunk attól, hogy mi egyik, vagy másik mód mellett vagy ellene, állást foglaljunk! Heti szemle. Öt, éves országgyűlésünk a múlt héten megnyílt. Az első érdemleges ülésen megválasztatott a ház tisztikara. Elnök lett P é c h y Tamás, ki előzőleg már hét éven át volt a magyar parlament elnöke. Alelnökök lettek: gr. Csáky László, és gr, Bánffy Az „EGER“ tárczája. Az ihlet perczeiben. (1874. juli 31.1 llajnallik, az égről szét oszlik a felhő Fényes köntösében a nap újra feljő ; Föléled az erdő csendes birodalma, A madárka dallva, hű szerelmet vallva Agról-ágra röpkéd .... Érzem, óh! a sejtés hű vallomást tészen, Hogy ki a felhőknek parancsolt az égen Szertartásra jött meg. Megszólal az ének olyan varázs hangon Milyet a tündérek aranyból vert lanton Tudtanak kiverni .... Apró madársereg ékes tollazattal A bűbájos hymuust daltermő ajakkal Kezdte énekelni. A legelső hangot elbugja a gerle, A fülemile hozzá ezer trillát verve, — Andalítóan szól a pinty közbe-közbe . . . ’S hogy a dalkoszorú össze legyen kötve. Fölzeng a pacsirta .... Mig e liymnus tartott a mennyei kéjnek Szent örömét, mely a hit ölén szülemlett, Szivem alig bírta. — Lombos fa árnyába húzódom remegve, S a kételkedésnek rongy mezét levetve — Néma megadással kötöm ki előtted A kétség hajóján hánykolódó lelket Óh örök természet! Engedd megértenem ama bűvös hangot Melyet tennen lelked nagy hatalma alkot, S csodálatra késztet. Majd a berek alján a lombok enyhében Hol a selyem pázsit illatos ölében A nap sugarának csókmámora alatt — Szemében ragyogván még a búcsúharmat Elaludt a hajnal: Felsohajt a szellő; ’s egy varázs intésre Ezer fénybogárka jő egyik sem késve, Gyermekded zsibajjal. Feltárúl az oltár, illat-áldozatra Jő a kis virágok tarka myrriádja; — Virágregét döngve jött a mézes méhe, Közbeszól a tücsök altató zenéje,
