Eger - hetilap, 1887

1887-07-19 / 29. szám

226

kön y v t á r, névszerint a s e g é 1 y z ő könyvtár számlál 280 munkát 827 kötetben. Pénzvagyona 304 frt 89 kr. Jótékonyságát élvezte 117 tanuló, kik közt évi használatra 585 db. isk. könyv adatott ki. Az olvasó könyvtár jelen állása 1393 munka 3092 kötetben. Vagyoni állása 169 frt. 22 kr. — Az egrifógymn. ifjak közöl a lefolyt isk. évre ös z t ö n d i j b an 37; jutalomban 35: pénzbeli segélyben 25; ingyenes élelmezésben 107 tanuló volt részes. Az általuk élvezett javadalmak öszege, és pedig az ösztöndíjaké: 2724 frt 60 kr., — a jutalmaké: 307 frt. 82 kr. — a pénzsegélyeké 2307 frt. — az egyremásra 150 írtjával számított élelmezéseké 15050 frt. A bármily javadalomban részesült egri főgymn. tanulók száma 2 0 4, (az ifjak összes létszámának 54%-ka!) az általuk élvezett javadalmak főösszege 21389 frt. 41 kr. — Az egri kath. fögymnásiumban az 1886/7- iki isk. évre bejegyzett nyilvános tanulók száma volt 413, a magántanulóké 14, összesen 427. Ezek közöl évközben kimaradt 24, más intézetbe ment 4, kizáratott 1, meghalt 5, összesen 34. Az év végén a tanulók összes létszáma volt 389. Ezekből, vallásra nézve rom. kath. 339; gör. kath. 1; lielv. hitv. 4; ágost. liitv. 1; móz. vall. 44; nemzetiségre nézve magyar 373; német 11; tót 4; rutlién 1; szülőhelyre nézve, helybeli (egri) 127 ; hevesmegyei 56, más megyebeli 203; a magyar korona más tartományából 1; külföldi 2. — A szülők polg. állására nézve: önálló őstermelő, vagy bérlő 59; iparos vagy kereskedő 134; állami vagy községi tisztviselő 113; magánhivatalnok 35; az értelmiség egyéb osztályából 37; munkás vagy szolga 11.— Tülté mötteic voltak az I. (73), II (64), III (56) osztályok. Előmeneteli e nézve: minden tárgyból jeles 42; jó 97; 1 eg- alább elégséges 161; egy tárgyból elégtelen 11; több tárgyból elégtelen 38. A magaviseletből kevésbbé szabályszerű, jegygyei 11 tanuló rovatott meg; — Rendkívüli tanulmányokat hallgatott és pedig franczia, nyelvet 29; szabadkézi rajzot 26; műéneket 100 tanuló. — Érettségi vizsgálatra jelentkezett 38; az írásbelit sükerrel letette 37, a szóbelit sükerrel kiállotta 33.

— Az egri községi ipariskola 1886/87-iki tanévről megjelent értesítőjéből rövid kivonatban a következőket ismertetjük. — Az intézet tanhatóságai: főfelügyelősége : Jágócsi Péterffy József min. biztos. Tanfelügyelősége: R. Kövér Gyula hév. m. tanfelügyelő, és egy, Luga László érs. lycz. nyomda-igazgató elnöksége alatt álló 19 tagú ipariskolai felügyelő bizottság. A tanítói testület Derszib Rudolf igazgató tanító vezetése alatt, tizenegy tanítóból állott. Ezek közöl: egyházi rendű 3, világi 8, vallásoktató, 4,‘városi községi tanító 5 mértan és rajz tanító 1, segédrajztanitó 1. Beiratkozott összesen: 397 tanuló, ezek közül r. kath. 335, lielv. vall. 16. móz. vall. 46; nemzetiségre mind magyar; helybeli 207, vidéki 190; iparágak szerint: ács 9, asztalos 38, bádogos 8, bodnár 9, borbély 7, czizmadia 62, czipész 65, czukrász 3, fazekas 4, hentes 7, kalapos 7, kárpitos 5, könyvkötő 1, kéményseprő 5, kocsigyártó 4, kőmives 8, kötélverő 5, kovács 19, lakatos 16, mészáros 5, méze-Lábos 2, nyerges 5, nj'omdász 14, órás 2, puskamüves 1, rézműves 3, ruhafestő 1, sípkás 1, sütő 7, szabó 50, szíjgyártó 3, szobafestő 11, szürszabó 1, szűcs 3, tímár, 1, üveges 4, vatás 1; — életkoruk: 12 évestől 19 éveskorig terjedt, előhaladásra nézve: jeles volt 20, jó 162, elégséges 191, elégtelen 24, felszabadult 46; kimaradt 9, és meghalt 2. — Eger város nyomasztó anyagi helyzete mellett is nagy áldozatot hozott az iparostanuló iskolának, midőn az állami adó 2%-át (mintegy 1800 frtot) az ipariskola javára felajánlotta. A lefolyt évben a tanulóknak 50 db. kis olvasókönyv, 200 nagy olvasókönyv 3000 irka, 320 rajztömb, 800 iron és 640 gummi adatott ki.

A rajztanitás alól több iparág tanulói felmentetvén, lehetővé vált, hogy a rajztanitó kevesebb tanulóra, illetve azok kiképezte- tésére több figyelmet fordíthatván, az idén sokkal szebb és tisztább kivitelű rajzok adattak be. Felsőbb látogatásaik volt az idén az intézetnek marcz. 21-én Jágocsi Peterffy József min. biztos úr személyében, ki is az iskolai napló, — minősítési, — ellenőrzési és osztály-könyveket felülvizsgálván, megelégedését nyil- vánitá a rend és a felmutatott eredmény felett. Az előadások egész év alatt folytak junius hó 15-éig, amikor a tanév junius 16, 17, 18, 20, 21 és 22-ik napjain nyilvános vizsgálatokkal fejeztetett be. A záróvizsgákon maga a hév. m. tanfelügyelő is jelenvolt. A vizsgák folyamán Glósz Károly egri iparos szép jelét adta a tanügy iránti szeretetének, midőn a tanulók buzdítására egy db. 2 frtos, 4 db. 1 frtos tallért és öt dr. máriásbuszast osztott ki a szorgalmasabb tanulók között. Május hó 29, 30 és 31 napjain rajz és munkakiállitás is tartatott az intézet nagy termében, melyről aimak idején részletes tudósítást hozott lapunk. Még annyit említünk meg, hogy e kiállításnál sem hiányoztak ügybarátok, kik a tanonezok jutalmazására kegyes adományaikkal járultak, igy: Eger város tanácsa 25 frt. 20 kr. Babies János kanonok 1 db. arany, Györgyényi Ignácz kanonok 1 db. arany, és Kandra Kabos vallás-tanitó szintén egy db. aranynyal.

— Ilyen szépség, mint te, egy szultáunak termett feleségül.

— Nincs szultán, a ki annyit érne, mint Kamber.

— Te húri vagy. Ugyan hogy is alázkodhatott le a szemed, a szived ilyen semmirekellő emberhez ?

— Kamber az égből lejött angyal.

— Milyen szép mese ! Várj csak, mennyi szomorúságra visz még a dőreséged!

. — Szeretem.

— Alig hogy egyszer elvett, a szive már nem lesz a tied.

— Még is szeretem.

— Egész Medina rólad beszél, rajtad nevet majd.

— Szeret, szeretett, mindig is szeret.

A szolgáló elment a nagy molláhhoz panaszra, de mondhatott annak akármit, egyre-másra hitte is, nem is. Ez a jó kedvétül, a szive szeszélyétül, egy álmáiul függött csak, vagy a széliül és a holdtul. Ösmerte ő a világot s az emberi szív javíthatatlan következetlenségeit; tudta, hogy a beyzadék, még ha szentek, öviiátok volnának is, szeretnek néha tréfálni; de azért nem csinált belőle valami nagy dolgot. Reggelre már határozott: Kamber veje volt; este, miután a cselszövő vén boszorkánynyal megint beszélt, a fiatal főur csak kapezabetyár és rokonságára érdemeden volt előtte.

— Szidi, a lányod oda lesz bánatában, ha nem adod Kam- berkez.

— Mit beszélsz itt? Nem akarom én a lányom halálát! Tegyük meg a kedvét.

— Mire gondolsz, uram ? Hát szánt-szándékkal föl tudnád áldozni azt a földi angyalt egy Hitetlen semmiérő embernek ? Mit mondana a világ?

— Igazad van, érdemes bú cselédem. A világ rossz; magának mindent jól tesz, más neki semmit . . . Kamber soha nem lesz a vöm.

— De ha a lányod meghalna bele, a mi könnyen meglehet!?

— Ha meghalna bele! .... Adjuk hát hamar hozzá.

— De mégis, Szidi, ha meglehet is, még nem bizonyos.

Arzie jó ideje csak dicsérhette gondosságát és hűségét. Mivel az édes botlásokra hajlandó volt, szívesen segítette szerelmi ügyében is. De az ördög játszván a dologba — mert semmi sem hasonlít annyira az ördöghöz, mint egy asszony szive, a ki senkinek se kellett és a ki a várakozásban hervadt el, csalódásokban vénült meg, egyszerre csak őrült szenvedélyre lobbant a fiatal főúr iránt, rabnője ellen pedig halálos irigység ébredt benne, époly szívtelen mint szívós gyűlölet: egy vén banya gyűlölete. Gonosz tanácsot, költött híreket, rágalmat, ármányt, mindent fölhasznált ez a vén boszorkány, hogy elidegenitse Arziet a beyzadétől, a ki imádta és a kinek szépségét és jó tulajdonait korábban maga sem győzte dicsérni Arzie előtt.

— Mennyire csalatkoztunk benne! mondogatta neki. A te szemeddel néztem. Aj-baj! mekkorát tévedtem! Hisz ő csak csapodéi-, ledér fiatal emberke, a ki nem igen kényesen válogatja meg mulatságait, a mellett hitetlen, megrögzött, boriszák, disznó- hús-evő, egyszóval igazi semmirevaló!

Vén banyákat fogadott, ezeket aztán bevezette Arziehez s ott gonosz beszédükkel megerősítették koholmányait. Pénzén tartott egy fiatal gazkópét, a ki egykorú és termetű volt a beyza- déval. Kamberhez hasonló ruhába öltözött, annak a menését és mozdulatait utánozta és folyton a konak előtt járt-kelt kétes személyekkel, mig a szegény gyermek fönt a toronyban hallgatta hangos mulatozásukat, és nem hitt se szemének se fülének.

Nem adott az egészre semmit. Szeretett, nyakas volt szerelmében; nemcsak a forrón szerető szív gyengeségei voltak meg benne, hanem annak minden szilárdsága is.