Eger - hetilap, 1887
1887-07-05 / 27. szám
27-ik szám. 26-ik év-folyam 1887. Julius 5. Előfizetési dij: Egész évre . Félévre . . Negyed évre. Egy hónapra Egyes szám 5 frt — kr. 8 , 50 , 1 , 30 „ _ A.f\ n n Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Baktai-ut, Exingerféle liáz.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Hevesmegye közgyűlése. Hevesvármegye közönsége rég ideje nézett közgyűlésnek annyi érdeklődéssel s kíváncsisággal elé, mint annak, melyet tegnap, hétfőn, f. hó 4-én, reggeli 10 órakor nyitott meg gr. Kegle vicli Béla főispán őmlga. A megye-bizottsági tagok arczula- tán, kik ez alkalommal rendkívül nagy számban töltötték meg a megyeház nagy termét, — le lehetett olvasni, hogy fontos mozzanatok, érdekes jelenetek vannak készülőben a vitatkozásairól hires tanácsterem falai közt, — s bár a megelőző vasárnap délesti óráiban a „Korona“ helyiségeiben tartott szőkébb körű értekezleten megállapodás történt, hogy a kérdéses ügy megvitatásának folyama, a támadás részéről, jogossága érzetében, semmi körülmények közt sem fogja a higgadt ildomosság határait átlépni, — mégis mindenki szokatlan feszültséggel, mondhatnék: lázas izgatottsággal várta a közgyűlés megnyíltát, annál is inkább, mert egészen szembetűnő volt valódi stratégikus elhelyezése a terem különböző pontjain a főispáni párt hangadó csoportjainak, melyek aztán, a rövid vita folyamán, nem is szűntek meg feladatuknak minél sűrűbben és erőteljesebben megfelelni. A gyűlés megnyittatván, felolvastatott az alispán évnegye- des jelentése, mely egyebek közt arról is értesíti a megye közönségét, hogy a megye főispánja Hellebront Béla hevesjárási főszolgabírót hivatalától időközben fölfüggesztette, ellene a fegyelmi eljárást elrendelte, helyettesítésével Maczki alszolgabirót megbízta, — Ivádi Miklóst, a pétervásári járás főszolgabiráját a képviselő- választások alatt szabadságolta, s Drisnyey ugyanottani szolgabi- rót ideiglenesen Hevesre rendelte át stb. Az alispáni jelentés felolvasása után Aim áss y Sándor, a fűgedi kerület megválasztott orsz. képviselője, bizottsági tag szólalt fel, s hosszabb indokolásban előterjesztvén, hogy Hellebront Utazás futókeréken. Minden becsületes hazafinak kötelessége megismerni hazáját, — mondá Kölcseynk. Azelőtt persze nem volt ez valami könnyű dolog, mert lassan jártak az emberek, de most már szaladunk, futunk és rohanunk a különböző masinák segítségével. Befutkározom hát én is a hazámat, — gondolám — és futókerékre ültem. Buda-Örsig csak elkarikáztam minden gond nélkül; de itt a barbár sváb kutyák csaknem lehúztak a masináról. Öt is belekapaszkodott a hosszú kabátomba, mire eszembe jutott, hogy csengessek. Erre az öt kutya megijedt és ötfelé szaladt, csakhogy az átkozott bestiák nem akartak engedni a kabátból. Ötfelé húzták széjjel és úgy bukdácsoltak keresztül-kasul rajta, hogy gyönyörűség volt őket nézni. Torbágy felé egy cigánykaravánt értem utói. Eleinte nagyon bámultak, — bizonyosan azt hitték, hogy garaboncziásdiák vagyok — aztán, mikor rájuk kiáltottam: „Up- re more!“ — egyszerre nekibátorodtak és czigánykereket kezdtek hányni utánam. Béla főszolgabíró hivatali felfüggesztésében, valamint Ivády szabadságolásában, s Drisnyey áthelyezésében, a főispán részéről nemcsak törvénytelenséget, hanem hivatalos hatalmával való visszaélést, sőt erőszakoskodást lát: indítványozza, hogy e bajok orvoslását a megye közönsége a beliigyministerhez terjesztendő föliratban kérje és sürgesse. Almássy Sándor Írásban benyújtott indítványa felolvastatván, e fölött a vita megindult. A főispáni párt maga is érezte az ügy komolyságát, s elvi fontosságát, mert nemcsak teljes számmal gyűjtötte egybe ez alkalomra a megyebizottság soraiból. pártja tagjait, hanem, kétes ügye védelmére a párt 1 e g- rátermettebb szónokát: Vavrik Béla kir. törvényszéki elnököt, az ismert jogtudóst, állította sorompóba. Vavrik, hosszasabb beszédben, főleg azt vitatta, hogy hasonló esetre praece- denst nem találni Hevesmegye közgyűlésének történetében, arra t. i, hogy a megye közönsége a főispán említett rendelkezései ellen a belügyministerhez intézendő föliratban kérjen orvoslást, mintegy a rosszul informált s jobban informálandó azon belügyministerhez, aki a főispánnak az indítványozó által neheztelt intézkedéseit jóváhagyta, annál kevésbbé, miután a megye közönsége, nem lévén birtokában azon adatoknak, melyek a főispánt eljárásában vezették, ez eljárás törvénytelenségét egyáltalán nem képes igazolni, s igy föliratában az incriminált főispáni eljárás orvoslása iránti kérelmén ek sem tud jogos alapot találni. Az indítvány mellőzését ajánlja. Ivády Miklós, főszolgabíró rövid felszólalása után, melyben konstatáltatni kéri, hogy szabadságoltatása s aj át kérelmére történt, — Isaak István biz. tag szólott. Fájdalmasan érinti őt úgymond, hogy a megyei vitatkozások, melyek évtizedek óta a pártérdekeken felülemelkedve, tiszta objektivitással folytak, újabban mindinkább a politikai pártoskodás medrébe tereltetnek, s e Nevettem őket, hogy utói akarnak érni, de csakhamar elmúlt a jókedvem, midőn láttam, bog}7 utói is érnek. Minden erőmet összeszedtem, hogy kudarczot ne vallják, de bizon leczigánykerekezett a hatesztendős purdé is. Csak a kitartás győzött. Ők elfáradtak, én pedig tovább mentem. Herczeghalom tájékán lekerültem az országutról egy nagy mezőre. Meg is jártam mindjárt: egy tehéncsordából kivált a bika, és irtózatos dübörgéssel rohant feléin. Csak most vettem észre, hogy én a budapesti bicykli-ver- senyen első dijat is nyerhettem volna, hiszen nem is futottam, hanem repültem a masinámmal. Hanem ilyen ostoba bikával szemben még sem adhattam sokat a dicsőségre: a mint elértem az első fát, azonnal belekapaszkodtam az ágaiba, és gyorsan fölrántottam magamat. A bika elrohant a fa alatt és csak valami száz lépésre tőlem állt meg. Akkor vette észre, hogy a. semmit kergeti. A csordás utána szaladt és visszahajtotta a tehenek közé. En pedig leszálltam a fáról és ellenkező irányban haladtam tovább. Bicskén túl egy gyönyörű erdőbe értem. Kocsiút vezetett rajta keresztül, azon hajtottam. A levegő erdei illattól volt terhes és a rigók hangversenyt tartottak a lombok között. Néha őz futott el előttem és csörtetve ment tovább az avarban. Mikor kiértem az erdőből, egy kastélyt láttam magam előtt a völgyben. Az „EGER“ tárczája.
