Eger - hetilap, 1887
1887-06-21 / 25. szám
195 városunk összes lakossága fölött. Távozzék körünkből a pártviszály pokoli szelleme, s nyújtsunk egymásnak baráti, testvéri jobbot, mint jó, becsületes, igaz hazafiakhoz, s derék polgárokhoz illik, kik egy városban lakván, egy közös társadalomban élvén, saját jólétünk s boldogságunk emelése czéljából egymás kölcsönös, jóakaratú támogatására, közös együttműködésre, s összetartásra vagyunk utalva. Szép és nemes példát adtak erre Eger város ama lelkes hölgyei, kik városunk megválasztott országgyűlési képviselőjének, Szederkényi Nándornak, fehér zászlót nyújtottak át, — a szeretet és béke jelvényét, hogy mindenekelőtt legelőször is ezt lobogtassa fennen városunk polgársága fölött. Ezért, akik az imént lezajlott politikai küzdelemben legyő- zettek, nyugodjanak meg sorsukban. A győztesek pedig óvakodjanak az elbizakodottságtól. Mi, hírlapírói tisztünknél fogva is, elsők kívánunk lenni, kik polgártársaink körében a lezajlott küzdelmek után, a béke, nyugalom s egyetértés zászlaja alá sorakozunk, s azért óvakodva a legközelébb lefolyt események recriminatióitól, tartózkodunk amaz eszközök szellőztetésétől, melyekkel az egri kormánypárt az egri választó polgároknak egy tekintélyes számát a maga részére ösz- szetoborzani képes volt, — s ama jóhiszemű föltevésben, hogy városunk minden választó polgára számot vetett lelkiismeretével, jelleme s becsületével, midőn a szavazó asztalhoz lépett, — csupán a tényt konstatáljuk, s nyíltan kimondjuk : hogy valamint az egri ellenzéknek nincs oka, 28 szötöbbségnyi diadala miatt, fennen hordania fejét: úgy viszont a kormánypártnak sincs oka e bukás miatt szégyenkeznie; s Jókai Mór mindig büszke lehet arra, hogy Egerben, az ellenzék ez ősrégi, törzsgyökeres metropolisában, csak 28 szókisebbséggel bukott ugyanakkor, mikor a kormánypárt egy hasonló hirneves kory- phaeusa, visontai Kova eh L á sz 1 ó, csak 2, mond: két szótöbbséggel tudott győzni Gyöngyösön. S ha mi a legközelebbi eseményekből megtanultuk, hogy Egerben egy, még mindig számba vehető, tekintélyes kormánypárt létezik, — úgy e körülményt a magyar kormánynak sem szabad figyelmen kívül hagynia akkor, mikor Egernek, hazánk e történelmi-nevezetességű, nemzetiségi úgy, mint hazafias szempontból minden időkben jelentékeny, s áldozatkész városának anyagi és szellemi előhaladásáról s fölvirágoztatásáról van szó, annál is inkább, mert egy igazelmű, s valóban hazafias kormánynak minden pártokon föliilemelkedettnek kell lennie, ha hazánk összes lakosságának, s kivétel nélkül minden egyes polgárának jólétét igazán szivén viseli. Mi, egy kenyéren, s egy hiten levő egri polgártársak, csakhamar a feledésnek adva a közelebbi napok pártsurlódásait, — azt hiszszük és reméljük, — mielőbb újból összetörődünk, s ház-látogató keresi s nem leli — helyét. A zene halkan megszűnik. A függöny suhogva felrepül. A darab — az ő első darabja — a közönség osztatlan figyelme között, kezdetét veszi. . . Izgatottan ugrott fel helyéről. Az ablakhoz ment s kinézett. Lóvonatú kocsi zöld lámpája villant meg a kanyarulatnál. Éjjeli gyakorlatra kivonuló lovas-ezred dübörgött végig a kövezeten. A parancsszavak élesen felhangzottak. Az ő darabjában is egy katonatiszt szerepel. Fog-e tetszeni? Lámpáért kiáltott. Hangja rekedt volt kissé. A cseléd lámpákat hozott. Pálma Írószereket kért, s miután gyermekét megnézte, leült háttal az ablaknak. E fordulat, hogy ő most, mikor e!s» darabját adják (mely hihetőleg rendkívüli sikert arat), férje kérelmére itthon maradt: álmélkodásra készté. Tiszteletet érzett maga iránt. Nem volt tisztában érzelmeivel; csak szükségét érezte, hogy azokat — nehogy nyom nélkül elsurranjanak — papírra vesse. E papír tanúskodni fog mellette férje előtt. E papír tiszteletreméltó bizonyítéka lesz lelki erejének. Mert ő erős! erős ! ! „Este nyolez óra. Egy füstbe ment életet kellene siratnom; én nem sirok. Most adják elő első darabomat. Én itthon ülök beteg gyermekemnél, hogy tőle soha többé, semmi csal-álomért el ne váljak; hogy küzdjek érte; hogy szenvedjek vele; hogy megosszam az életet gyermekem atyjával, jóban és roszban. Oly igaz, oly valódi női érzelem nyílik szivem mélyén. Oly önzetlen, előrelátó, meggondolt, mely nem vár a jövőtől merő rózsaberkeket, s a rózsáktól nem várja, hogy tövistelenek legyenek. Kész vagyok — úgy érzem — mindenre. Bátor kitartás illeti meg a nőt. Hát még mily kitartás az anyát.“ E perezben bejött a cseléd s jelentette, hogy egy úr — itt névjegyet adott át — beszélni kíván vele. A „Tanya“ „saját külészünk, akik voltunk, a régiek. De ugyané jó viszony mielőbbi lielyreállását óhajtjuk tiszta szívből — izraelita polgártársainkkal szemben is, kik ez úttal szokatlanul erősebb faktorai voltak városunkban az élénkebb pártizgalmak fölidézésének. Ők tudják, miért tették. Bizonyára megvolt reá a saját szempontjukból vett alapos okuk. Polgári kötelességünkben áll tisztelni minden egyes polgártársunk politikai meggyőződését, bármely párthoz tartozzék is az, — mert csak igy követelhetjük, hogy más párthoz tartozó polgártársaink részéről saját politikai meggyőződésünk s pártállásunk is tiszteletben tartassák. De a közelebbről lefolyt eseményekből ők is tanuljanak meg egyet, s ez az : hogy Egerben a corruptio még nem vert gyökeret annyira, hogy itt a politikai lélekvásárlás kedvező talajra talált volna. Azért jövőre legyen szent a béke s egyetértés közöttünk! Az orsz. képviselő-választások eredménye Hevesmegyében. Az országos képviselőválasztások a hevesmegyei képviselőválasztó-kerületekben, f. jun. hó 17, és 18-án a következő eredménynyel folytak le: F. é. junius 17-én, pénteken, Egerben és Gyöngyösön ejtettek meg a választások. Egerben megválasztatott Szederkényi Nándor, függetlenségi párti, Eger városának több országgyűlési cykluson át képviselője, 28 szótöbbséggel, Jókai Mór kormánypárti képviselőjelölt ellen. Gyöngyösön megválasztatott visontai Kovách László, kormánypárti jelölt, kit hasonló minőségben, az eltűnt gr. Batthiányi helyébe, pár hó előtt szintén Gyöngyös városa választott meg orsz. képviselőjéül, a magyar parlamentnek rég- időtől háznagya, s a kormánypárt ismert befolyásos tagja 2 szótöbbséggel, Horánszky Nándor, mérsékelt ellenzéki jelölt, a magyar parlament egyik országos nevezetességű tagja ellen, kit még ugyanazon nap Esztergom városa választott meg országos képviselőjéül. A megye többi öt kerületében a választások a múlt szombaton, f. hó 18-án ejtettek meg. Az eredmény következő: 1. A f ü g e d i választókerületben megválasztatott A 1 m á s s y Sándor függetlenségi párti, ki a kerületet eddig is képviselte, — Ledniczky Márton bpesti ügyvéd, fogacsi birtokos, kormány- párti jelölt ellenében, miután ez a választás folyama alatt a jelöltségtől visszalépett, — egyhangúlag. 2. A kápolnai választó-kerületben A1 mássy Géza, egri járási szolgabiró, kormánypárti képviselőjelölt, 250 szavazattöbbséggel, gr. Bethlen Gergely, mérsékelt ellenzéki jelölt ellenében. lön tudósítója“ kért bebocsátást. Múltja eljött. Próbára akarja tenni erejét. Az előtte fekvő írásból erőt merített azonban. Élfogadja a csatát múltjával s le fogja győzni fényesen. A „Tanya“ „saját külön tudósítója“ nem bejött, hanem beszáguldott. Felsütött fürtéi fénylettek az izzadságtól, és arczára fájdalmas mosolyt erőltetett. — Az istenért, mit csinál ön asszonyom? — Látja. Beteg fiamnál virasztok. — Darabja rendkívüli sikert arat. Az első felvonás elragadta a közönséget. A karzat tombol. A méltóságosabb páholyok is tapsviharban törnek ki. Minden kendő tele van már sírva. — Gyermekem mellett virasztok. — Legalább húszszor kihívták önt. Távulléte lehangolja a közönséget. Látni szeretnék. . . Nagyszerű táviratok mennek a külföldi lapoknak. Müvét lefordítják Európa minden nyelvére! Körutat tesz Párizsban, Londonban, Rómában. Túlszáll az oczeánon. — Ön hizel eg uram; de hiszen gyermekemnek láza van. — Nincs cselédje? Nem bizhatja rá egy félórára gyermekét? Első dai’ab előadásakor állani a közönség előtt! Mondhatom: ön paradicsomi örömet enged elfutni, ha ez alkalmat elszalasztja. —- Végre is uram, anya vagyok. — Igen, ön kegyetlen anya, asszonyom. Mostohán bánik szive gyermekével. Vagy nem szivéből nőttek elő ama hangzatos verssorok, melyekben közönségünk gyönyörködik? S ön szé- gyenli bevallani az egész világ előtt: „igen, az anyja én vagyok. “
