Eger - hetilap, 1887

1887-05-17 / 20. szám

155 községi iskolák a f. tanévre 1770 frt, a múlt évre pedig pótlólag 430 frt államsegélyben részesítettek. A makiári és tisza-igari ref. iskolák segélykép 1 — 1 számoló gépet kaptak a kir. tanfel­ügyelőségtől. A tanitói-karban jelentékenyebb változások elő nem fordultak. Az orsz. tanítói nyugdíj-intézetbe újból 12 tanító lett felvétel végett bejelentve, ezeken kívül még néhányan vannak, akik nem tagjai, s felvételük iránt az intézkedések folyamatban vannak. — A kir. ügyész jelentése szerint: a fogházban letartóztatottak egészségi állapota jó; gyógykezeltetett a fogházi kórházban 11 egyén, elhalt 1 elitéit férfi. Rabforgalom apr. hóban 203, szaporodott 64-el, fogyott 67-el. Rablétszám apr. hó végével 136, ebből elitéit férfi 83, elitéit nő 13; vizsgálat alatt állott 37 férfi ős 3 nő. Országos fegyintézetbe szállíttatott 3 ; a jász-heré­nyi fogházba 18 elitéit férfi, ügy a férfi- mint a nőrabok vallás­erkölcsi és elemi oktatásban részesültek. A rab-dologházban 30 —36 egyén foglalkozott: asztalos-munka 91 drb. 122 frt, — és bodnár-munka 63 db. 344 frt 80 kr. értékben készíttetett. A kül­ső munkával foglalkoztatottak 111 kézi napszáma 28 frt keres­ményt eredményezett. Az april hóban értékesített rabipar-termé- kek árából az államot 47 frt, a rabokat 23 frt 50 kr. illeti. — A kir. főmérnök jelentése szerint: a megye területén át­vonuló államát állapota mindenütt jó, a múlt 1886. évi kavics- szállitmányból a kerecsendi útmesterségben még fenmaradt 41 két köbméteres kavics-halom, april hóban beágyaztatott, úgy, hogy az útvonalon több 1886. évben szállított kavics nincs, csu­pán a nagyobb darabok összegereblyézéséből eredő készlet, mely az út-őrök által apróbb darabokra törve, kerék-vágások és ká­tyúk egyengetésére fog felhasználtatni. A megyei úthálózaton april havában az útfentartási munkálatok, — amennyire a tava­szi munka-idő a természetbeli közerő leszolgálását megengedte, — folyamatban voltak s előhaladtak. A megyei úthálózat állapo­ta általában jó, s különös intézkedés tételének szüksége fen nem forgott. A posta- és távírda-szolgálatban oly közlekedési akadá­lyok, melyek a közigazgatási bizottság beavatkozását igényelnék, — elő nem fordultak. — A kir. adófelügyelő jelentése szerint: az 1887. évi adókivetési munkálatokból a lefolyt hó vé­géig az általános jövedelmi pótadó, valamint a III. oszt. kér. adó és nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójá­nak kivetési munkálatai voltak befejezendők. — Ezen munkála­tok közül a III.' oszt. kér. adó kivetése a megye egész területén befejeztetett, — mig az utóbbi csak Eger város területén van hátra; az általános jövedelmi pótadó kivetési lajstrom csak 10 községi elöljárótól nem érkezett be, mely lajstromok beterjeszté­sére az illető községi elöljárók utasítva lettek. A lefolyt havi adófizetés eredménye a következő: Befizetteti az egri kir. adó­hivatalnál : összesen 30,448 frt 077S kr. s a múlt év april havá­ban 24,184 frt 84 kr. tehát a lefolyt hóban 6253 frt 33V2 krral több; befizettetett a gyöngyösi kir. adóhivatalnál 19,211 frt 73 vonalakat, délkeleti irányban többé, kevésbbé odább toljuk. Ezen az alapon Bezold kiszámította a május havi első öt pentádja- vagyis öt-ötnapos időszakának hőfoki anomáliáit. Az ez úton el­ért eredményekből az tűnik ki, hogy a kritikus időszak körül a magyar alföldi síkságon egy viszonylag igen meleg t e r ű 1 e t képződik és hogy a légkör e szokat­lan felmelegedése rendesen május harmadik ötödében jelenkezik a leghatározottabban, mig az előbbi ötödökben csak gyengén van jelezve, a rá következőkben pedig megint csökken. Még jobban szemlélhetővé tehetjük ezt, ha a hőfoki anomáliákat előbb tér­képre jegyezzük és ezek után kihúzzuk az egyes helyek valódi középhőmérséklete és a földrajzi szélességüknek megfelelő közép- hőmérsékletök között való egyenlő eltérést feltüntető u. n. izano- mál-vonalakat. Ha ezeket most már a májushavi (Wind-féle) iza- nomálokkal összehasonlítjuk, ki fog tűnni, hogy ezek a görbék a kritikus ötödben (11 — 15-ig) a havi középszámokból kifejtettek­kel meglehetősen összevágnak; de hogy a hőfoki anomalia Ma­gyarországon éppen ebben az ötödben nagyobb mint a havi kö­zépszámok szerint; valamint hogy a hőfoki különbözetek is Közép-Európa egyes vidékei között szintén ebben az ötödben na­gyobbak mint május-hó bármely más szakában. Az izobár- és izanomal-vonalak közt létező, fent említett összefüggésből azt következtethetjük, hogy a közép izobárok a május-hó harmadik ötödére nézve ugyanazt a lefolyást mutatják mint az izonomálok, miképen az, mint a hőcsökkenésekre nézve jellemzetes, fentebb előadva van. A szerint május 11—15-e között Európa nyugatán egy barometrikus maximum képződik, délkeleti részei fölött pedig erős depressio áll be, melynek középpontja Magyarországon van. A légnyomás eme megoszlása megfoghatóvá kr. s a múlt év april havában 31,927 frt 89 Vn kr. tehát a le­folyt hóban 12716 frt 161/a krral kevesebb; s végre a hevesi kir. adóhivatalnál befizettetett 12,449 frt 55V, kr. s a múlt év april havában 7874 frt 25 kr. tehát a lefolyt april hóban 4575 frt 30V2 krral több fizettetett be. Ezek szerint 1887 frt 52*/s krral volt kevesebb az összes befizetési eredmény, mint mennyi a meg­előző év april havában. A lefolyt hóban adó-leszámolás eszközlé­sének szüksége nem merült fel. Irodalmi újdonságok. — „A Marquisné“ czimü két kötetes franczia regény jelent meg legutóbb a budapesti Singer és Wolfner kiadó-czég derék vállalatának, az Egyetemes Regénytárnak legújabb köteteiben. A munka szerzője, Del pit Albert a legkiválóbb Írók egyike, ki a színmüvek és regények egy egész fényes sorozatával tette már nevét nemcsak ismSeretessé, de méltán híressé is. Drámaiság te­kintetében regényei, melyek nagyobb része a szinpadon is tap­sokat arat, vetekszenek Ohnet alkotásaival, jellemzések tekinte­tében pedig fölötte áll nagynevű irótársának. A különbség köz­tük főkép abban van, hogy az Ohnet regény-drámái szélesebbek, jobban részletekbe menők, a Delpit elbeszélései pedig rövidebb menetüek, megrázóbbak; amaz az életnek és az általános emberi jellemnek szebb oldalait szereti festeni, nem feledkezve meg az árnyoldalakról sem ; emezt komorabb természete a sötétebb olda­lak felé vonzza, a szenvedések s az emberi gyarlóság, sőt go­noszság ecsetelésére készteti, tért adva azonban a fényoldalak­nak is, — mert az árnyék és fény művészi elosztásában, mely a harmonikus műegésznek legbiztosabb ismertető jele, Delpitvel ke­vesen vetekedhetnek. A regény meséje, bármily kevés elemből van is összealkotva, felette érdekfeszitő, jelenetei pedig olvasva is a legtökéletesebb színpadi hatást teszik, feledhetetlenül vésve be magokat az emlékezetbe. Nyelve határozott, kifejezései bizto­sak, erkölcsi színvonala magas. Hozzátegyiik-e még, hogy mele­gen ajánljuk olvasóink figyelmébe? A két kötet ára díszes piros vászonkötésben együtt 1 frt. — „Havi füzetek. II. évfolyam 7—12. szám.11 Tartalma: Magyarország helységnévtára, két kötetben, szerkesztette Dvor- zsák János I. kötet, egyetemes rész. Magyarország összes társa­dalmi alakulásának legújabb képe, illetve hazánk földrajzi, kiter­jedési, népességi, nemzetiségi, politikai, törvényhozói, igazság­szolgáltatási, pénz-, vám- adóügyi, közlekedési, hadügyi, feleke­zeti, tanügyi, közgazdászaik és egyesületi viszonyainak kimuta­tása. Betűrendes rész: Magyarország összes lakóhelyei (községek, puszták, telepek) hivatalos és nem hivatalos elnevezéseinek betű­rendes jegyzéke, a helynév jellegének, az utolsó posta-, vasút-, táviró-, és hajó-állomások kitüntetésével. — II. kötet. Magyar­teszi előttünk a hőcsökkenés egész folyamatát: Ha tavaszkor a mi földrészünk dél felöl kezd felmelegedni és ezzel a tengerek és kontinensek úgy a hőviszonyok mint a légnyomás megoszlása tekintetében szerepet cserélnek, a Balkán-félsziget, az ettől északra eső, az adriai és Fekete-tengertől a Kárpátokig terjedő területtel, egy kisebb, előretolt kontinens szerepét ölti magára. Ennek megfelelőig a felmelegedés itt, és pedig min­denek előtt az erre fölötte alkalmas magyar Alföldön, nagyon gyorsan megy végbe. E helyt aránylag nagy positiv hőfoki anomalia és ennélfogva viszonylag alacsony légsúlymérői állást mutató vidék keletkezik, a mi annyit tesz, hogy e vidék szerfölött kedvez a depressiók keletkezésének és benyomulásának. Ennek pedig, kapcsolatban az Európa nyugatán uralkodó és ez idő tájban észak felől egyre terjedő magas légnyomással, a Buijs- Ballottféle törvény szerint, közvetetlen következménye áz északi hideg légáramlat és ezzel karöltve a hőcsökkenés, mely, a fen­tebb említett oknál fogva, nálunk intenzivebb szokott lenni mint máshol. Szóval, ha tavaszszal, a mi többnyire igy szokott lenni, északon, nevezetesen az Atlanti-óczeánon, Svéd- és Norvégország­ban, nagy a légnyomás, a mi vidékünkön pedig alacsony, és (a mi elmaradhatatlan) ezen ellentét kiegyenlítődése végbe megy, az északi hideg légáramlatok elhozzák hozzánk ama még mindig télies vidékek alacsony hőmérsékletét, a mi aztán a kellemetlen hűvös napokat, sőt, a légköri viszonyok kedvezőtlen állása ese­tében *), a kártékony deret és fagyot eredményezi. Ellenben, ha, a **) Ilyenek a barometrikus maximum Ő3 minimum között való nagyobb el­lentét, a derült s száraz időjárás, ellenben kedvezők a felhős ég, esőzés, nedves le­vegő, szél. A felhők megvédik földünket a hideg légáramlatok ellen, mig a nedves levegő, derült ég mellett is, akadályozza a hőkisugárzást.

Next

/
Thumbnails
Contents