Eger - hetilap, 1887
1887-05-10 / 19. szám
19-ik szám. 26-ik év-folyam 1887. Május 10. Előfizetési dij: Egész évre . Félévre . . Negyed évre. Egy hónapra Egyes szám 5 frt — kr. 2 „ 50 ,. 1 , M, — „ 45 „- , 12 , EGER. Hirdetésekért minden 3 hasábozod petit sorhely után 6, béiyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Az egri minaret. Az egri török „csonka mecset,“ e nagybecsű történelmi műemlékünk restaurálása ügyében, azon t. polgártársaink közöl, kik e czélra adakoztak, az érdeklődőbbek, Grónay Sándor helyettes polgármesterünk felhívása következtében, s ugyancsak az ő elnöklete alatt, a múlt csütörtökön, f. hó 5-én délután a városház tanácstermében értekezletet tartottak, melynek lefolyását a következő jegyzőkönyv tükrözi vissza: „Jegyzőkönyv, fölvétetett Egerben, 1887. évi május hó 5-én, az egri török mecset kijavítására adakozók értekezletén. Elnök: Grónay Sándor h. polgármester, ki is üdvözli a szép számmal megjelent adományozókat. Előadja, hogy Eger város képviselőtestülete 1887. évi februárius-hó 6-án kelt 10545/1886. számú határozatával a városunkban levő, úgynevezett „csonka mecset“ kijavítását megrendelte s e czélra a városi mérnök számítása alapján 60 frtot meg is szavazott. E tervbe vett kijavítás azonban, már a megajánlott összeg csekélységéből következtetve is, nagyon jelentéktelen lett volna, ha Szvorényi József, fő- gymnasiumnak igazgatója, fel nem karolja vala ez ügyet. — Nevezett igazgató űré az érdem, hogy mecsetünknek, mint becses műemléknek, díszes „és stylszerű kijavítására városi lakosságunk figyelmessé tétetett. 0 készíttetett Wind István helybeli épitő-mér- nökkel megfelelő tervrajzot s költségvetési javaslatot, s az ő kezdeményezéséből rendeztetett a gyűjtés is e czélra városunkban. Az adományokat Kapácsy Dezső gyűjtötte. Neki köszönhető, hogy minaretünk kijavítására városunkban, alig néhány nap alatt, 927 frt gyűlt össze s hogy ekképen a városunk képviselőtestülete által megszavazott 60 írtai együtt; 987 frt áll rendelkezésünkre e czélra. Megemlíti még elnök azt is, hogy főispánunk a vallás- és közoktatásügyi miniszter figyelmét is felhívta mecsetünkre, s hogy e miniszter megbízásából Szalay Imre min. osztálytanácsos és Weber Antal minist, építész már meg is szemlélték minaretünket. Az „EGER“ tárczája. Szabadban. Kitévedek a mezőre, Olyan szép zöld már itt minden! De mi engem fölviditna, Az itt többé nincsen — nincsen. Máskor a rét, a zöld vetés, Kis ibolya, madár-ének, Bűvös karján ringatott el Egy nem ismert boldog létnek. Most a virág, szinte látom, Hogy borúi rám szem-födélnek, Madár-ének — halotti dal, Mintha csak már temetnének. Mátray Lajos. Ezek előrebocsájtása után felkéri az értekezlet tagjait, hogy a további teendők iránt javaslatot tegyenek. Egyszersmind a jegyzőkönyv vezetésére dr. Alföldi Dávidot kéri fel. Zalár József azt javasolja, hogy a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter elhatározásának közlése előtt, ne foganatosíttassuk a javítási munkálatokat; mert abból, hogy a miniszter már kiküldötteket is rendelt mecsetünk megtekintésére, azt látja, miként támogatni akar bennünket ez ügyben. Érdekünkben áll tehát a várakozás annyival is inkább, mert lehet, hogy a miniszter nemcsak tervrajzunkat fogja szakszerűen módositani, hanem anyagi segélyben is részesitend. Dr. A1 í ö 1 d y Dávid pártolja Zalár József javaslatát; mert a műemlékek fentartásáról szóló 1881: XXXIX. t. ez. 4. §-a is világosan rendeli, hogy „a műemléken javításokat, bővítéseket vagy átalakításokat a tulajdonos csak a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter engedélyével s az általa meghatározott módon tehet mert továbbá : Eger város képviselőtestületének 10545/1886. számú határozatát még azért sem lehetne végrehajtani, mivel az 1886. XXII. t. ez. 24. §-ának f. pontja szerint: az ilyen határozat csak a törvényhatóság jóváhagyása után hajtathatik végre, e jóváhagyás pedig még nem kéretett. Dr. Vavrik Béla szinte helyesli Zalár József indítványát annyival is inkább, mert ő beszélt a miniszte ri kiküldöttekkel és ezek előtte kijelentették, hogy török mecsetünket becses műemléknek tartják s remélik, miként annak kiigazítási költségeihez a műemlékek fentartására szánt országos alapból a vallás- és közoktatásügyi miniszter is hozzá fog járulni. Szvorényi József azt tartja, hogy főczélunk: török mecsetünknek stylszerű kiigazítása s a lehető legdíszesebben való helyreállítása; mert minretünk olyan becses műemlék, amilyen igen kevés van hazánkban s amely díszére szolgál városunknak. Ezen közérdek előtt tehát kell, hogy minden más érdek, ambitio elnémuljon. Épen azért ő is örömmel fogadja a miniszter beavatA fagyos szentek. Mindenki tudja, hogy sz. Pongrácz-, Szervácz- és Bonifácz-ról szól az ének, kiknek emlékezetét a szép május hó 12., 13. és 14. napjain üljük, s kiket a nép nyelve nem alap- talanúl nevezett el fagyos szenteknek; mert többnyire e napokon, ritkán egygyel, kettővel, előbb vagy utóbb, szokott a tavaszi megenyhült hőmérsékletben az a visszaesés beállani, mely, kivált ha a növényzet fejlődését előbb a szokottnál melegebb időjárás siettető, a gazda reményeit egy évre tőnkre teszi.. Talán érdekelni fogja e lapok tisztelt olvasóit, ha elmondjuk, a mit e sajátságos jelenség okairól tudunk, mely kisebb, nagyobb mértékben, majdnem minden évben ismétlődik, s mint látni fogjuk, kivált a magyar gazdát sújtja. *) Azon természettudósok, kik a tavaszi hőcsökkenés kérdésének megfejtését megkisérlették, mint rendesen, midőn az okot csak hatásaiból lehet felismerni, nagyon különböző szempontokból *) Egyébiránt a három fagyos szentet kontinensünk más vidékein is ismerik. így Francziaországban, hol a „les trois saints de glaee“, a három jégszent, épp úgy aggodalomba ejti a gazdát mint Németországban, hoi „die Eisheiligen,“ jégszenteknek, vagy „die gestrengen Herren“, szigorú v. vitézlö uraknak nevezi fiketa nép; északi Németorazágban azonban Bonifncz kihagyásával Mamertust tisztelik első helyen a fagyos szentek sorában éspedig május 10., 11., 12-én, roig déli Németországban Pongrácz, Szervácz és Bonifácz a hó 11., 12., és 13. napjaira esnek.
