Eger - hetilap, 1887

1887-05-10 / 19. szám

146

kozását, mert a kiküldöttekkel folytatott értekezéséből neki is az a reménye, hogy szebb lesz mecsetünk, mint amilyenné mi kívántuk azt tenni. Azt javasolja ennélfogva, hogy az összegyűjtött adományokat ajánljuk fel városunk részére, a török mecset kijavítási költségeire, s bizzuk meg városunk képviselőtestületét, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter elhatározását s esetleg segélyét is kieszközölve, a javítási munkálatokat lehetőleg mielőbb foganatosíttassa. Miután azonban folyó évi deczember hó 12-éu lesz 200-adik évfordulója annak, hogy városunk a török iga alól felszabadult, s közönségünk azt óhajtja, sőt többeket az adakozásra is az birt reá, hogy ezen alkalomra a török világból maradt műemlékünk teljesen helyreállittassék; miután továbbá mecsetünk némely részén már annyira m eg van rongálva, hogy a késedelem esetleg veszélylyel is járhat; miután végűi a munkálatokhoz szükséges pénz, esetleg ennek nagyobb része, 987 frt, már rendelkezésünkre áll s igy a késedelmet pénzügyi okok sem kívánják: ez okokból kívánatosnak tartaná, ha Eger város képviselőtestülete felterjesztésében arra is megkérné a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy a munkálatoknak mielőbb való megkezdhetésök végett, a szükséges tervrajzot, költségvetési tervezetet és a rendelkezésünkre álló 987 írton felül netalán még szükséges pénzösszeget városunknak a lehető legsürgősebben küldje meg. Végül azt is czélszerünek tartaná, ha h. polgármesterünk, megyénk főispánja útján, — mint akivel már úgyis érintkezésbe lépett ez ügyben, — ministernél szinte sürgetné városunk kérelmének gyors és kedvező elintézését.

Határozat: Az értekezlet az egri török mecset kijavításának költségeire gyűjtött 927 frtnyi adományt, a megjelölt czél- ra, Eger város rendelkezésére bocsájtja, s elhatározza, hogy a javítási munkálatok végrehajtására városunk képviselőtestületét kéri fel. Kimondja továbbá az értekezlet, hogy a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter elhatározásának leérkezése előtt, a javítási munkálatok meg nem kezdhetők. Az értekezlet azonban megkeresi Eger város képviselőtestületét, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézendő felterjesztésében kérje meg a minisztert, hogy tekintettel arra, miként f. 1887. évi deczember- hó 12-én lesz 200 éve, hogy városunk a török iga alól felszabadult, és közönségünk azt óhajtja, sőt többeket az adakozásra is az birt reá, hogy ezen alkalomra török mecsetünk, mint műemlék, teljesen helyreállittassék; tekintve tovább, hogy mecsetünk némely részén már annyira meg vau rongálva, miként a késedelem esetleg veszélylyel is járhat; tekintve továbbá, hogy a miniszteri kiküldöttek a helyszíni szemlét már megtartották s igy az elkészített tervrajz megvizsgálása s esetleges módosítása csekélyebb időt igényel; tekintve, hogy a munkálatokhoz szükséges pénz, esetleg ennek nagyobb része, 987 frt, már rendelkezésünkre áll, s igy a késedelmet pénzügyi okok sem teszik kívánatossá ; tekintve végül, hogy az adakozók értekezletének is abban összpontosul legfőbb óhajtása, miként török mecsetünknek tervbe vett kijavítása f. évi deczember hó 12-ig mindenesetre megtörténjék: — a munkálatok megkezdéséhez szükséges tervrajzot és költségvetési tervezetet lehetőleg sürgősen küldje meg.

Kimondja még az értekezlet, hogy örvendetes tudomásul veindúltak ki, s igy, természetesen, vizsgálódásuk és okoskodásuk eredményei is nagyon eltérnek egymástól.

Vannak, kik a tavaszi fagyok okát arra a mindenki előtt ismeretes tényre vezetik vissza, hogy tavaszszal, jóllehet a nappalok melege egyre növekszik, az éjek hőfoka nagyon lassan emelkedik. A nap leszálltával, habár kisebb mértékben, megint beállanak a téli hőviszonyok. A tavaszi hűvös éjszakákat, szerintük, főképen az okozza, hogy a föld színe azt a meleget, melyet nappal kapott, éjjel megint kisugározza. Mihelyt a nap leszáll, rögtörf meghüYösödik a lég, azaz kezdődik a hőkisugárzás. A föld színe a nagy világűrbe levelii a nappal kapott meleget. Ehhez járul, hogy a tavaszi hónapok nagy hajlammal bírnak az éjjeli derülésre; nincs tehát felhő-réteg, mely a hősugarakat feltartóztatná. Innen van, hogy a tavaszi dér és fagy leginkább akkor szokott beállani, midőn derültek az éjszakák és a kihűlt légréte- gek helyébe melegebbeket a légáramlat máshonnan nem hoz, vagy midőn erősebb szél nem fúj.

Mások ellenben a tavaszi hőcsökkenést annak tulajdonítják, hogy a tavaszi hónapokban igen csekély a felsőbb légrétegek pára- tartalma ; minthogy pedig a hőkisugárzást a nedves levegő nagy mértékben akadályozza, a tavaszi hónapokban a párákban szegény légrétegek a melegséget könnyen áteresztik, a miből aztán a hő-csökkenés áll elé.

Egy újabb vélemény szerint a növény-tenyészet tavaszkor

szí, miként a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodni kíván mecsetünk stylszerü kiigazításáról. Megkeresi egyszersmind Eger város képviselőtestületét az iránt is, miként a miniszterhez intézendő felterjesztésében a minisztert arra is kérje meg, hogy amennyiben az általa javaslandó munkálatok költsége a rendelkezésünkre álló 987 frtot meghaladná: a többletet az 1881. XXXIX t. ez. 6 §-a alapján, a műemlékek fentartására szánt országos alapból fedezze.

Végül az értekezlet az elnöklő helyettes-polgármestert is felkéri arra, hogy megyénk főispánja utján is sürgesse városunk kérelmének gyors és kedvező elintézését, miután ő a főispánnal már úgyis érintkezésbe lépett ez ügyben; továbbá, hogy a török mecsetünk javítása, illetve átalakítása tárgyában hozott s illetve hozandó képviselőtestületi határozatra nézve, törvényhatóságunk jóváhagyását is eszközöltesse ki.

Több tárgy nem leven, elnök az értekezletet befejezettnek nyilvánította.

Kelt mint fent. Grónay Sándor s. k. elnök.

Alföldy Dávid s. k. jegyző.

Városi ügyek.

Eger város képviselő-testületének, f. é. máj. hó 8-án tartott ülésében a következő fontosabb ügyek nyertek elintézést:

I. Eger város választott képviselő-testületi tagjai felerészének a törvény értelmében való kilépésével megüresedett 50 képviselő-testületi tagsági helynek választás utján leendő betöltésére f. évi május hó 15-ike tűzetett ki. A kilépett képviselők a következők :

I. vál. kér. Baranyai Sándor, id. Murányváry János, Pet- ravich Ferencz, Károly Károly, 4.)

II. vál. kér. Polereczky Gyula, Pájer János, Plank Géza, dr. Schvarcz Dávid, Matékovich Mór, 5.)

III. vál. kér. Gáhy Ferencz, Kuczora Ferencz, Füstös Ber- náth, Kosa Kálmán, 4.)

IV. vál. kér. Kapácsy Dezső, Kis Imre, Kasszány Imre, Hanzel József, 4.)

V. vál. kér. Biró Benjámin, Soós András, Bodó Antal, Bóta Mihály, 4.)

VI. vál. kér. Kelemen Márk, Farsang Antal, Tóth Bernát, Vas Márton 4.)

VII. vál. kér. Kajdacsi Ráfael, Csőke Bernát, Hajdú Zsig- mond, Pozsgai Antal, 4.)

VIII. vál. kér. Back Leó, Paksi Pap András, Sir Gyula, Horánszky Mátyás, 4.)

IX. vál. kér. Gömöri Márton, Tóth János, Balogh János, Szeredi Tamás, 4.)

X. vál. kér. Nagy Bernát, Rabóczky Ignácz, Barta Mihály, Völgyi Lajos 4.)

XI. vál kér. Kocsis Bernát, Angyalosy János, Jobbágyi István, Hutter Károly, Fischer Soma, 5.)

roppant mennyiségű vizet párologtat el, ehhez pedig nagy meny- nyiségű hő kell, mi a lég meghüvösödését okozza. Ez új elmélet megalapítója, N e y főerdész, kiszámította, hogy egy növényzettel dúsan borított ország, az april 24. — május 13. között való 20 nap alatt, hektáronkint legkevesebb 430 millióval, vagyis naponkint 211/2 millióval, több hőegységet fogyaszt el elpárologtatás által, mint fogyasztana ugyanazon ország akkor, ha növényzet nem borítaná, és a mennyit elfogyasztott, mielőtt a növényzet hajtásnak indúlt. Ezzel, mondja Ney, az évenkint visszatérő, s mint az utolsó tavasz mutatta, a széliránytól független hőcsökkenés a fagyos szentek időszakában eléggé meg van magyarázva.

Mindezek a magyarázatok azonban abban a hibában szenvednek, hogy azok az okok, melyekből a tavaszi hőcsökkenést megfejthetni vélik, minden tavaszszal beállanak, a miből az következnék, hogy minden év tavaszán okvetetlen be kell állania a hőfok sülyedésének, mi azonban, szerencsénkre nincs igy. Azért kénytelenek vagyunk a kérdés megoldását más irányban keresni. A Meteorologia mai állása szerint biztosabb síikért igéi', ha a légnyomás körül tett észleleteket választjuk kiinduló pontúi.

Ebben az irányban, tudtunkra, Dove indította meg a vizsgálódásokat. 0 már 1856-ban kimutatta hogy a tavaszi hőcsökkenés rendesen az említett napokon áll be, mindig hideg északi széltől kisérve, és hogy ezt a visszaesést mindig gyors helyi (localis) fe 1 m e 1 ege-