Eger - hetilap, 1886
1886-03-09 / 10. szám
lO-ik szám. 25-ik év-folyam 1886. márczius 9. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Kkv hónapra — „ 45 „ Kgves szám — „ 12 „ EGER. Hirdetésekért minden 3 basábozoit petit sorhely után 6, bél.yegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyílt térben egy pétik sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza, zsebköz, 24. sz.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A törvényhozás szervezete az európai államokban. Dr. Szolcsányi Hugótól. (Folytatás.) Választó minden német(országi), ha 25. évét elérte, a tényleges szolgálatban levő katonák, a választás idején, illetékes községükből távollevők, s azok. kik a választási jegyzékekbe felvéve nincsenek, választási jogosítványukkal, (mint nyugvóval), nem élhetnek. Nem szavazók, a kik gondnokság v. csőd alatt állanak. kik községi gyámolitást élveznek, s kik politikai jogaik gyakorlatától jogérvényes Ítélet által meg vannak fosztva. — Megválasztható. minden választó, ha legalább egy év óta, valamely szövetségi alkatrészben magának az illetékiséget megszerezte, — választhatók ennél fogva azon választók is, kiknek valamely fentebb említett körülmény miatt, választási jogosultságuk nyugszik. Nem választhatók azonban, az egyes német államok fejei, mint a souverain államhatalom viselői, és mint a szövetségi tanács tagjainak meghatalmazói. — J). A bírod, gyűlés hatásköre kiterjed: 1. a bírod, törvény- hozásra. amennyiben minden bírod, törvény a bírod, gyűlés előleges beegyező határozatát tételezi fel. 2. Azon rendeletek jóváhagyására, melyek a kibocsátani hivatott közegek által a birod. gyűlés elé terjesztendők. és melyek ezen elfogadás megtagadása esetén nem érvényesíthetők. 3. A külállamokkal kötött azon szerződések, melyek a birod. törvényhozás köréhez tartozó ügyekre vonatkoznak, csak a birod. gyűlés megegyezése mellett hajthatók végre. — 2). A birod. gyűlést egybehívni, megnyitni, felfüggeszteni és eloszlatni, a császár jogát képezi. Az egybehivás évenkint történik; a birod. gyűlés egybehivatása, csak a birod. tanács egy- behivatásával eszközölhető. — 30. napnál hosszabb időre terjedő ‘) A szövetségi tanács tagjai, csak úgy fogadhatnak el képviselői mandátumot, ha szövetségi tagságukról lemondanak. Jegyzet. A birodalom felügyelete és törvényhozása alatt állanak: 1. A szabad költözködést, honossági-, s letelepedési-, állampolgársági-, útlevél s ipar- ügyet, szintúgy a gyarmatosítást és kivándorlást illető törvényhozás. 2. A vám és kereskedelmi törvényhozás, a birodalom czéljaira fordítandó adók megállapítása. 3. A pénz, mérték és súlyrendszer, valamint a papir-pénz kibocsátása föltételeinek meghatározása ; 4. A bankügyét illető átalános határozatok. 5. A találmányi szabadalmak. 6. A szellemi tulajdon védelme. 7. A külkereskedelemnek, kereskedelmi tengerészetitek közös védelme és közös eonsulatusügy. 8. A vasutügy, szárazföldi és vizi forgalmi utak létesítése nemzetgazd. és stratégiai szempontból, 9. A közös folyamokon való hajózás és tutajozás. 10. Posta és távirda ügy, 11. Polgári peres ügyekben hozott ítéleteknek kölcsönös végrehajtása, 12. Közokiratok hitelesítése, 13. A polgári, büntető jogot és eljárást illető közös törvényhozás, 14. A szövetség szárazföldi és tengerészeti hadiigye, 15. Az orvosi és állatotvosi rendészet és Ifi a sajtó s egyletügyre vonatkozó határozatok szigorúságok a honosság-letelepedési és vasút, posta- és távirdaiigv tekintetében bizonyos külön önálló hatáskör van biztosítva, — a két utolsó ügyet illetőleg Wiirttembergnek is. elnapolás, csak a birod. gyűlés beegyezésével rendelhető el, és egy ülésszak alatt többször nem ismételhető. — A bezárás által a törvényhozási időszak bevégeztetik. — A birod. gyűlésnek feloszlatása (a 3. évi törvényhozási időtartamon belül), császári rendelet által történik, mely rendelet azonban csak a szövetségtanácsnak, elnöki beegyezés mellett hozott határozata alapján bocsátható ki. — Feloszlatás esetén az uj választásoknak, 80 nap alatt meg kell ejtetniök, és az uj birod. gyűlésnek 90. nap alatt megnyittatnia. — A birod. gyűlés ülései nyilvánosak. Érvényes határozat hozatalához a tagok fele-számának (199-nek) jelenléte szükséges. A szövetségi tanács (Bundesrath) a szövetséges államok kormányainak meghatalmazottaiból, kiknek összes száma 58-ra rúg, alakul. Esik pedig e meghatalmazottakból Poroszországra 17, Bajorországra 6, Szászországra és Württembergre 4—4, Baden- és Hessen nagyhségekre 3—3. Mekl.-Schwerinre 2, a szövetség többi tagjaira 1—1. — Elszász-Lotharingia, mint birodalmi terület (Keichsland) addig, mig' jelen alkotmánya módosíttatni nem fog, csak véleményező szavazattal bir (1879. óta) a szöv. tanácsban. — Csak a megjelent és utasításokkal ellátott meghatalmazottak szavazatai érvényesek. Azon szövetségi államok, melyeket a szövetségi tanácsban több szavazat illet meg, az utóbbiakat csak egymással megegyezőleg (egyformán, einheitlich) adhatják ; — miért is a törvényben megalapított szavazatok száma független a jelenlevő meghatalmazottak számától, bár a meghatározott számon felül meghatalmazottak nem nevezhetők ki, csak esetleges helyettesek. A szövetség-tanács elnöke a császár által kinevezett b i- rodaírni cancellár, ki magát más szövetség-tanácsbeli tag által helyettesittetheti, s ki a császári rendeletek ellenjegyzésére hivatott. A szövetség-tanács mindazon ügyekben intézkedik, a melyek az egész birodalommal közösek. A szövetségi alkotmány értelmében azonban bizonyos különös ügyek, melyek elintézése nem az egész birodalom, hanem csak némely alkatrészeinek érdekkörébe vág, az illető államok szavazata által döntetnek el. A szövetségi tanács tagjai a német államszövetség egyes alkatrészeinek meghatalmazottai lévén, felelősség terhe mellett köteleztetnek kormányuktól nyert megbízás és utasítás szerint eljárni és szavazni. A szövetség-tanács tagjai nem lehetnek egyúttal a birod. gyűlés tagjai is, — szabadságukban áll azonban kormányuk óhaját a birod. gyűlésben még az esetben is védeni, ha az esetleg a birod. tanács tagjai többségének helyeslésével nem találkoznék. A szövetségi tanács hatásköre a birodalmat érdeklő összes ügyekre terjed ki, a mennyiben azok esetleg a császár, vagy egyéb birodalmi hatóság illetékiségébe utalva nincsenek. — Miért
