Eger - hetilap, 1886

1886-11-16 / 46. szám

366

Ültessünk gyümölcs-fákat.

Eger vidéke úgy földrajzi fekvésénél, mint talajminőségénél fogva oly kiválóan alkalmas — különösen az enyhébb fekvésű, északi szelektől védett lejtők, — a gyümölcstermelésre, hogy hazánkban ritkítja párját. Felismerték ezt Eger lakói már századunk elején, midőn a szőlőhegyek alját s más, szőlőmivelésre többé-kevésbbé alkalmatlan területeket számtalan s közöttük sok igen jó fajú gyümölcsfával ültették be; mely fák közöl ma is nem egynek élvezzük kitűnő gyümölcseit. Azonban a legtöbb, részint ápolás hiányában, részint s nem ritkán, durva lelkű emberek által, okozott sérülések következtében már kiveszett, vagy kivesző félben van ; s csak kevesen gondolnak arra, hogy az ily fák fiatal nemes fajokkal pótoltassanak. Innét van aztán, hogy szőlőhegyeink között oly sok szomorú kinézésű kopár, vagy csak imitt- amott néhány elvénhedt fával bíró lejtő létezik.

Pedig ha az alkalmas területek nemes fajú gyümölcsfákkal ültettetnének be, könnyebben nézhetnénk eléje azon szomorú közel jövőnek, midőn még ma dúsantermó szőlőhegyeink a filloxera pusztítás áldozatává esvén, városunk lakóinak fojövedelmi forrása elapad s a szegény napszámos ember csaknem egyedüli jövedelmi forrása, a szőlőmunka nagy részben megszűnik. Ha nem is egészen, de némileg pótolhatná óriási veszteségünket, ha jó karban levő gyümölcsfa-telepekkel bírnánk. Csak tekintsük Nagy-Kőrös, Kecskemét városokat és azok vidékét, mily jólétnek örvend ott a lakosság. S nagyrészben kifejlett gyümölcsészetének köszönheti azt. Egész vonatok indulnak azon vidékről nemes fajú gyümölcsökkel megterhelve, részint a fővárosba, részint külföldre. De nem is oly rendszert követnek azok, mint mi. Nálunk aki némi figyelmet fordít is a gyümölcsészetre, azon igyekszik, hogy minél több fajt produkáljon. Ez pedig igen téves felfogás, mert igy egy-egy fajból keveset állíthat, elő s azt csak a helyi piaczon értékesítheti igen silány árban, mivel kereskedésbe nehány pulton nem bocsátható. A helyi piaczon pedig nem igen akadván szakértő vevő, a nemes fajú gyümölcs is a többivel egy árban kél el. Másként lehetne ez. ha gyümölcsészetünket kelló figyelemre méltatnék, azon igyekezvén, hogy a vidékünkön már kipróbált jól tenyésző s bőven termő nemes fajokból minél többet termelhessünk, így ha nem is a helyi piaczon, de a kereskedelemben biztosan s magasabb árban értékesíthetnék termésünket. De hogy ezt elérjük, mindenek előtt egy megbízható városi faiskolára volna szükség. hol a vidéken már kipróbált botermő, nemes fajú gyümölcsfa oltványok nagy mennyiségben előállítva, jutánjos áron megszerezhetők volnának. Azután pedig egy kis fáradságot kellene vennünk, könyvekből, vagy szakértő egyénektől a gyümölcsfa ápolásnak legalább ABC-jét megtanulni, s arra munkásainkat is megtanítani. Mert addig, mig fáink ültetését, nyesését stbit az eddigi szokások szerint, vinczellérjeink és napszámosainkra bízzuk, kik ha

inkább érvényesítheti s hasznosíthatja tehetségeit s munkásságát, semmint az országos képviselőház vitatkozásaiban : ugyanazért az erre következő képviselőválasztásnál a jelöltségtől, a közohaj daczára, határozottan s föltétlenül visszalépett.

A megye azonban semmikép sem nélkülözhette e kiváló tehetségű férfiját, s a következő tisztujilás alkalmával a közbizalom a megye tiszti főügyészi állására emelte Nánássy Ignáczot, mely tisztjét ismert buzgalma- s egész odaadásával viselte az uj megyerendezés beküvetkezteig.

Ekkor a köztisztviselői pályától is végleg v sszavonult, hogy azontúl főkép gazdasága emelésének, s főleg három szép tehetségű fiu-gyermeke alapos növelésének szentelje idejét.

De azért a közügyek iránti szeretete, s folytonos lelkesedése azontúl sem hagyták őt nyugodni, mert ez időtől fogva, mint a megyebizottság különböző osztályainak szorgalmas, szakértő, s tevékeny tagját továbbra is folytonos működésben találjuk N fill ássy Ignáczot. Nemcsak állandó tagja volt a megye közigazgatási bizottságának, hanem ebben több szakosztály elnöki teendőinek terhe is az ő vállaira nehezült. S daczára, hogy többnyire leleszi birtokán lakott, s csak időnkint helyezte át tartózkodását egri úri házába: nem volt egyetlen megyei választmányi, vagy közigazgatási bizottsági, s általán megyei közgyűlés, melyen meg nem jelent volna, annyira, hogy Heves megye közönsége bizonyára hosszú időn át érezni fogja hiányát amaz erős kötelességérzetnek, kiváló szakértelemnek, sokoldalú képzettségnek, alapos gyakorlattal párosult tapintatos eljárásnak, s önzetlen, hazafias buzgalomnak, mely a boldogultnak a megyei közügyek előmozdítása s fejlesztése körül közel félszázadon át teljesített szakadatlan s fáradhatlan működését jellemezte.

nem is rósz akaratból, de tudatlanságból, már az elültetésnél megnyomorítják fáinkat, a nyesésnél pedig, mint számtalan helyen láttam, baltával neki mennek s össze-vissza vagdossák, hosszú éltü, erőteljes, bőtermő fáink nem lesznek; s ha egynéhány itt-ott hosszabb életet él is, nem hozza meg azt a hasznot, mit gondos ápolás és szakértő nyesés által adhatna. E bajon úgy lehetne segíteni, ha városi hatóságunk a gyümölcsfa-tenyésztés, oltás, nyesés stbiből a téli időszakban ingyen oktatásokat rendezne, hol különösen a munkás emberek, vinczellérek elsajátítanák a legszükségesebb elméleti és gyakorlati ismereteket. S hogy ezen ismeretek minél szélesebb körben mihamar elterjedjenek, oltási és fanyesésí versenyek rendeztetnének s a legügyesebbek részére bizonyos jutalmak tűzetnének ki. Szőlőbirtokosaink pedig csak oly vinczelléreket, pásztorokat, vagy csőszöket fogadnának, kik a fa- nemesités, nyesés stbhöz értenek. Ily módon vélem én a gyümöl- csészet iránti érdeklődést felkelteni és a szükséges ismereteket általánosítani. Ahány embert megtanítunk fát nemesíteni, ugyanannyi jó barátot szerezünk fáinknak; mert aki egyszer ez igen egyszerű, de szép mesterséget megtanulta, örvendeni fog saját munkájának, s örömmel fogja oltványait ápolhatni, azokra felügyelni. De szeliditeni lehetne ez által az oly vad kedélyeket is, kik eddig a mások által ültetett és gondosan ápolgatott fácskákat, ha hozzáfértek, egész bravourral tördelték le, vagdosták össze, vagy tövestül kicsavarták, csak azért, mert nem bírtak kellő érzékkel. Az ily lelketlen suhanezokat az általuk eszközlendő legelső sikeres oltás biztosabban megnemesitendi, mint a legékesebb szónoklat. vagy a legszigorúbb büntetés.

De eddig a gyümölcsfa nálunk valóban a növényvilág páriája ! Tudatlan, vagy tolvaj kezek, gyümölcsei végett tépik, szak- gatják ágait; a hernyók egész légiója pusztítja le táplálkozási szerveiket, — leveleiket; élősdi moha borítja be törzsét és ágait; kártékony rovarok tanyáznak kérgében; férgek furdalják belsejét; gyom szívja el gyökereitől a szükséges nedveket s nincs ki ezen kedvezőtlen körülményeket elhárítaná. Ugyan ki kívánhatná, hogy ily elhanyagolás mellett a fa tartós életű legyen, sok és jó gyümölcsöt teremjen'? Jó mezei rendőrség e tekintetben is sokat tehetne. Megkevesbbitené a tolvajok számát, kényszerítené a hanyagokat, hogy télen gyümölcsfáikról a hernyó-fészkeket leszedjék és megsemmisítsék. Jutalmak volnának kitűzendők a szegényebb sorsú gazdák, vinczellérek és pásztorok számára, kik szorgalmasan lehernyóznak, kik a mohát, főlhámló kérget s az elszáradt ágakat fáikról legrendesebben letakaritják; szóval kik magukat a gyümölcsfa-ápolásban kitüntetik.

De vájjon megérdemlik a gondos ápolást mostani gyümölcsfáink ? Talán nagyobb részben nem ; mert — azt hiszem nem mondok sokat — három negyedrészben elvénült gyümölcsfák gyökereiről hajtott, vagy a természet által vetett magról kelt, soha át nem ültetett s oltás által nem nemesitett gyümölcsfáink vannak ;

De nemcsak a megyei, hanem gyakran az országos ügyek is igénybe vették a boldogult alapos és kiterjedt szakismereteit, s tevékenységét. Az országos kataszteri munkálatok körül Nánássy Ignácz, nemcsak mint a pétervásári kerület kataszteri bizottságának elnöke, hanem mint az országos kataszteri bizottság tagja is, oly sükerdús tevékenységet, s ügybuzgalmat fejtett ki. melylyel örök hálára kötelező emléket emelt magának a pétervásári kerület közönségének szivében.

S mit szóljunk magán- és társas-életi jeles tulajdonairól: lángoló hazaszeretetéről, törhetlen elvhüségéről, nemes szivéről, finom lelkületűről, atyai s baráti gyöngédségéről, kiváló műveltségéről, megnyerő modoráról, s előzékenységéről; szóval: mindazon társadalmi s polgári erényekről, melyekről fényesen tanúskodik az országos elismerés, a közbecsülés, tisztelet és szeretet, az őszinte vonzalom, ragaszkodás, és bizalom, mely a boldogultat még életében, mindnyájunk részéről környezte, s a kegyelet és hála. mely ravatala körül oly meghatón nyilvánult, hogy fényes temetése alkalmával, melyen, Eger városa s a megye értelmiségének impozáns tömegén kívül, az elhunyt jóltevőjökért határtalan szeretettel rajongó Lelesz község képviselete is díszes testületben jelent meg, — a hálás lelesziek nem engedték meg, hogy drága halottjuk hült tetemei a gyászkocsira tétessenek, hanem koporsóját karjaikon vitték ki az örök nyugalom helyére.

Legyen áldott emléke! Az igazak és jók angyala őrködjék siri álmai fölött. Az ő nemes életpályája pedig fényes példakép világoljon késő nemzedékek előtt, hogy megtanulják belőle: miként kell a liazafiui s polgári kötelességeket híven, becsülettel és odaadással teljesíteni. T. G.