Eger - hetilap, 1886
1886-11-09 / 45. szám
358 mely részükről a Járektól Egerig tartott diadalmas — retirá- d e b a n ért véget. A magyar szabadságliarcz muszka-leveretése után, az ostromállapot, s az absolut kormány alatt, mikor még a kulcs- és bodz-íá-puskákat is elkobozták a gyerekektől, a lövésztársulat föléledéséről, természetesen, szó se lehetett. Csak 1856-ban, midőn a magyar haza egén kissé derültebb napok kezdtek virradni, alakult meg újra, újabb szabályzattal és szervezettel, e derék egyletünk, mely azóta „Egri polgári lövésztársulat“ czim alatt folytatja működését, és pedig oly szép sükerrel, hogy nagy gyakorlottságé s ritka ügyességű lövészei, több hazai lövész-versenyek alkalmával, nem egyszer részesültek már, mint győztesek a társ-egyletek kitüntetésében, s hozták el a legelső pályadijakat. Sajnos azonban, hogy az utóbbi években, e minden tiszteletre méltó egyletünk, czélját, s feladatát: a polgártársak között való barátságos egyetértést feledve, helyiségét politikai pártos- kodás szinterévé engedte át, mely, fájdalom, nem egy alkalommal élesebb versenygéssé, sőt illetlen szóváltássá is fajult, s az egylet tekintélyének nem csekély csorbulására, s szép fejlődésének jelentékeny kárára vezetett. — Sajnos továbbá, hogy a mai fiatal nemzedék kevés érzéket s érdeklődést tanúsít emez ép oly nemes, mint kiválólag férfias sport gyakorlata iránt; s daczára az országszerte virágzásnak indult, testedző, férfias bátorság s önérzet-fejlesztő athletikai gyakorlatoknak s egyleteknek: szívesebben ügyekszik az Árnyik-Szalában, semmint a lövész-egylet helyiségeiben keresni tért és alkalmat férfias virtusainak gyakorlására ; — s csak elvétve kerül egy-egy fiatal lövész az egylet tagjai közé, minek folytán tartani lehet, hogy ha régi lövészeink, az egylet jelenlegi derék tagjai, kidőlnek, e jó hírnevű társulatunk létczélja, s ezzel együtt existentiája is, megszűnik. Ezen eshetőség elhárítása, s fiatalságunk körében nagyobb érdeklődés keltése tekintetéből merült fel újra a lövész-társulati tagoknál, egy alkalmas egyenruha életbe léptetésének eszméje. — Korunk fiatalsága, mint ismeretes, nagy előszeretettel viseltetik a formaságok és külsőségek iránt. A budapesti egyetemi ifjúság is csak nem rég pendítette meg, a német „burschenschaft“- ok mintájára, az egyenruha behozatalát. Önkéntes tűzoltó-egyletünk tartósabb fönállása is sokat köszönhet annak, hogy tagjai zsinóros uniformist, s fényes, lúfarkos sisakokat viselhetnek. — De ennél még kívánatosabb az, mit már említettünk, hogy e derék egyletünk ama vezérférfiai, s azon előkelő polgártársaink, kik az egri polgári lövész-társulat fönmaradása s fölvirágoztatá- sa iránt élénkebb érdeklődéssel viseltetnek, s kik e társulat föl- virágzásában müveit társas életünk emelkedésének, a polgárok Az „EGER“ tárczája. N a 1 a, a Mahá-Bhárata ez. szanszkrit költemény epizódjának Huszonhatodik éneke.*) Öví/Í! iután egy hónap eltelt, Nala búcsút vett Bh imát ól, ' S hazája felé útra kelt Környezye nehány szolgától. Kocsi, aranytól ragyogó; Hatszáz katona, ötven ló, No meg tizenhat elefánt Követi Najsadha királyt. Dühödten, mint a forgó szél, — Mert szörnyen forr benne a vér —, A földet megrázkódtatva Rohan ő be a városba. Ott testvéréhez sietvén, Szól: „Sok kincset szereztem én; *) Mutatvány a fönczimzett indus epikai költeménynek Miehalek Manó egri egyházmegyei áldozár stb. által az eredeti szauszkrit nyelvből eszköz- lött fordításából. (L. „írod. újdonságok“ ez. rovatunkat.) közt való nemes egyetértés és barátság megszilárdulásának, s a legnemesebb férfias sport gyakorlásának egy hatalmas tényezőjét ismerik fel, oda törekedjenek, hogy az egri polgári lövész-társulat, többi hazai, virágzó, s magas fejlettségű társegyleteink mintájára, a modern igényeknek megfelelőleg, mielőbb újra szereztessék, s ez által iránta úgy sportkedvelő fiatalságunk, mint összes közönségünk általános érdeklődése fölkeltessék, s fokoztassék. Bankmellékhely Egerben. T. olvasóink e lapokból is értesültek már, hogy az osztrák-magyar bank főtanácsa, a magyar kormány óhajtásának is megfelelőleg, közelebbről 'hazánkban is több, újabb bankmellékhely fölállítását határozta el, s ezek egyikének székhelyéül Eger városát is kijelölte, fölhiván egyidejűleg a hevesmegyei takarék- pénztárt, mint legrégibb s legtekintélyesebb pénzintézetünket, az egri bankmellékhely ügyvezetésének elvállalására. A hevesmegyei takarékpénztár — mint annak idején közöltük, — az egri bankmellékhely forgalmi vezetését egyelőre elvben elfogadni hajlandónak nyilatkozott ugyan, legutóbb azonban, midőn az osztrák-magyar bank a mellékhely üzletvezetésének föltételeit a hevesmegyei takarékpénztárral közölte, e pénzintézetünk a bankmellékhely üzletvezetésére nem vállalkozott. Az osztrák-magyar bank főtanácsa tehát, az egri bankmellékhely fölállításának ügyében, képvíseltetésével a bank egyik bpesti tisztviselőjét, Schmidt Frigyes urat bizta meg, ki e czél- ból az utóbbi napokban városunkba érkezvén, kellő informácziók beszerzése után, az egri kereskedelmi s iparhitelintézetet, mint rövid fönállása óta már is szép virágzásnak indult, s teljes soliditással biró pénzintézetünket találta a bankmellékhely forgalmi vezetésére a legilletékesebbnek s legalkalmasabbnak. Az osztrák-magyar-bank t. képviselője tehát közvetlen érintkezésbe lépett az egri kereskedelmi s ipar-hitelintézet igazgatóságával, mely kölcsönös eszmecsere, s elvi megállapodások után, f. hó 5-ére az intézet igazgató tanácsát gyűlésre hívta egybe, melyen a bankmellékhely forgalmi vezetésének kérdése tüzetes és beható tanácskozás tárgyává tétetett. Az osztrák-magyar-bank képviselője, ki személyesen vett részt e tanácskozásban, részletes fölvilágositást adott ama pontok felett, melyeket instructiókép hozott magával. — Előterjesztéséből az igazgató tanács meggyőződött arról, hogy az e tárgyban dr. Schwartz D. t. által lapunk hasábjain közzétett észrevételek, s fejtegetések a bankmellékhely czélját és hatáskörét illetőleg, Játszni kívánok, Puskhára! Még pedig csak egy koczkára! „Ám úgy hozza a becsület, Hogy ki kincset vagy egyebet Nyert el másoktól játékon, Ha kell, hát újból kiálljon. „D am a ja n tini, kincsem, éltem Lesz az én játék-betétem; S ha én győznék, győzelmi bér Birodalmad legyen, testvér! „Vagy ha játékhoz nincs kedved, Fegyver határozzon köztünk; Párbaj döntse el ügyünket; Én kész vagyok, rajta, küzdjünk! „Hogy visszavivjam koronám, Mely örokségkép szállá rám, Illik, hogy mindent megtegyek; így tárták ezt a régiek. „Ma tehát a kettő közöl Égy megessék, követelem: Ha tetszik, koczkán mérkőzöl, Vagy ijjal állsz szembe velem.“ Győzelmét biztosra vévén, Mosoly játszik szája szélén Puskharának, ki fél vállról Nala királynak imigy szól:
