Eger - hetilap, 1886
1886-09-28 / 39. szám
39-ik szám. 25-ik év-folyam 1886. szeptember 28. Előfizetési dij: Egész évre . 5 fit — Félévre . . 2 »1 50 Negyed évre. l n 30 Egy hónapra — 45 Egyes szám — 12 Hirdetésekért minden 3 kasábozoit petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyílt térben egy peiit- sorbelyért lő kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Felhívás előfizetésre. Tisztelettel kérjük azon t. ügybarátainkat, kiknek előfizetésük e f. szept. hó végével lejár, megrendeléseik idejekorán való megújítására, nehogy a lap elküldése akadályozva legyen. Előfizetési dij: Egész évre Félévre Évnegyedre Egy hóra 5 frt. 2 n 50 kr 1 n 30 „ — n 45 „ Közs. jegyzők és néptanítók lapunkra fél-áron fizethetnek elő. T. gyűjtőinknek minden öt előfizető után egy tisztelet- példánynyal szolgálunk. Az „Eger“ kiadóhivatala. Még egy szó „Pénzügyeink1 kérdéséhez. Minden közérdekű ügynek hasznos szolgálatot teszünk, ha azt szenvedélytől ment eszmecsere folytán több oldalról megvilágítjuk. E szempont bírt engem is reá, hogy az „Eger“ hasábjain pénzintézeteink viszonyainak szellőztetéséhez néhány szóval járuljak. — Hátha a felszólalásoknak meglenne a kívánt eredményűk! Hátha az intéző körök elérkezettnek tartanák az időt arra, hogy szakítsanak azon felfogással, melyet dr. Alföldi találva jellemzett akként, hogy pénzintézeteink nem igen állnak hivatásuk magaslatán, s inkább üzleti szempontból, mint a közérdekre való tekintettel teljesitik kötelességöket. A „Válasz“ ügyes tollú írója ugyan erre azt jegyzi meg, hogy az intézet érdeke már maga a közérdek. Köszönet e nem közönséges őszinteségért. Mert hát mit is jelentenek e szavak ? Mi is kiválólag az intézet érdeke ? A minél nagyobb d i vide n d a ; s igy a nagy osztalék közérdeket képez, s az intézetet alkotó néhány részvényes magán-érdeke magával a közérdekkel egyértelmű. A társadalomra, az igaz, nem lehet egészen közönyös az azt alkotó egyedek vagyonosodása, s a szó tágasabb értelmében a nagy osztalék szintén közérdeket alkot; de a szó szorosabb értelmében tiltakoznom kell a magán érdeknek a közérdekkel való ilyetén összekeverése ellen. Más az a közérdek, melynek állandó mellőzését a közönzég sajnálattal látja. Vezesse a pénzintézetet első sorban üzleti szempont: — igen helyes; de legyen annak érzéke a közczélo'c támogatása iránt is. Segítse az ipart, a kereskedelmet; támogassa a vállalatokat, s ne vonja meg, érdekei megóvása mellett, segélyét attól épen akkor, midőn annak legnagyobb szüksége mutatkozik. Kezdeményezzen, vagy legalább támogassa a mások kezdeményezését. — S e helyett mit látunk ? A kamatláb meghatározásánál semmi tekintetet a létező viszonyokra, a kölcsönök megszavazásánál slendrianismust s velatórius eljárást. A pénzintézet a betett pénzek után 47a perczentet fizet; mindazonáltal kölcsöneit jelzálogi biztosítás mellett: 7%, — váltóra pedig 8%-re közvetíti. M ilehetne tehát természetesebb, mint az, bogy a betétek összegyűlnek, s hogy vannak oly helyek is, hol naponta száz ezrek hevernek gyümölcsözetlenül vagy saját tárczájukban. vagy 3—31/9 kamatozás mellett más pénzintézetek kassájában elhelyezve. — Miért nem lehet az intézetet ezen 1 perczent s évenkint tekintélyes összeget képviselő veszteségtől megóvni? — Miért nem szállittatik alább a kamatláb? Hiszen magának az intézetnek érdeke javasolná első sorban ezen intézkedést, mert ott, hol 7% kamatozás mellett nem jelentkeznek kellő számban hitelképes kölcsönkérők, mindenesetre jelentkeznének, ha az évi kamatozás alacsonyabb lábban határoztatnék meg. Ma helybeli és megyebeli hitelképes egyének idegen intézeteket kénytelenek megkeresni, con versiójuk at másutt, foganatosítani; helybeli kölcsönökért csak igen kis birtokosok, s nem prima hitelű egyének tesznek lépéseket, s az intézet veszteni kénytelen azon pénzen, melyen nyerni volna hivatása. Meg vagyok erősen győződve, hogyha intézeteink magokat e lépésre elhatároznák, ez még az évi osztalékra is csak kedvező befolyást gyakorolna. Ott, hol a betétek milliókra rúgnak, s 2—300 ezer forint állandóan gyümölcsözetlenül hever, vagy ráfizetéssel kezeltetik, ennek részben 6, részben 3% különbözettél való kamatoztatása bőven ellensúlyozná az 1 vagy V4% kamatleszállításnál az osztalékra gyakorolható befolyását, Hát még a kölcsönmegszavazás ? Erre lehetne aztán elmondani, hogy „difficile sst satyram non scribere“. Hetenkint egyszer összeülnek a táblabirák; kedélyesen megbeszélik a szől- lők állapotát, a bor árát, s aztán úgy mellesleg határoznak a beadott kérvények sorsa felett. Kiadják többnyire az ügyet egy tanácsosnak, ez referál vagy tiz nap múlva, a kötvénykiállítás, a betáblázási kérvény megkészitése, újra igénybe vesz egy hetet; a megszorult egyén végre egy hónap múlva juthat ahhoz a pénzhez, melyre égető szüksége van, de akkor is csak úgy, ha utána jár, mert kérvénye sorsáról még értesítést sem tart szükségesnek küldeni a hivatalnoki kar. Ily körülmények között épen a közérdek szempontjából igen ohajtandónak tartanám részemről'is, ha az osztr.-magy. bank egyik mellékhelyének megnyeréséért Eger is lépéseket tenne. Mert igaz ugyan, hogy e mellékhely csak arra bir jogosultsággal, hogy a benyújtott váltókat átvegye, megcenseálja, s a bankfiókhoz beküld- je, s igy a pénz rögtöni felvételéről szó itt sem lehet. De ezen legfölebb 3 napig tartó késedelmet örömest eltűri bármely kölcsönvevő, ha kölcsönét — mint épen jelenleg — provisióval együtt 4 1/s-ad perczenttel szerezheti meg. — Arra, hogy egy a bank-mellékhely által jónak ítélt váltó a bankfiók által
