Eger - hetilap, 1886
1886-09-21 / 38. szám
38-ik szám. 25-ik év-folyam 1886. szeptember 21. Hirdetésekért minden 8 hasábozoit petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 80, nyilttérben egy petit- sorhelyért lő ki\ fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt — kr Félévre . . 2 50 r Negyed évre. 1 n 30 n Egy hónapra — n 45 » Egyes szám — 1> 12 r EGER. Védekezzünk, mig nem késő. Amitől két év óta remegtünk, és már a gondolat maga is aggasztó érzést keltett bennünk, bekövetkezett. Még pár hó előtt azon édes reményben voltunk, hogy a végzet bennünket talán még megvéd; de sajnosán csalódtunk. Az 1866. és 1873-ban rajtunk ütött sebek még be sincsennek hegedve, szivünk sajog még elhalt kedveseink felett, — és már az ország fővárosában ismét felütötte fejét a rémes betegség: a „cholera.“ E hó 7-ike óta észlelhető már Bpesten; de miután ez időszakban a heveny gyomor és bélhurutok, az éretlen gyümölcs élvezete folytán gyakoriabbak, cholera nostrasnak jeleztetett az; mely betegség ezen időszakban évenkint constatálható. Azonban Budapest hírneves tanára, Scheut ha uer kereken kijelentette, hogy ez határozottan ázsiai cholera, a ki után dr. Babes Victor, ki néhány évvel ezelőtt Berlinben Koch tanár kolera-ba- cillusi elméletét tanulmányozta, a kórboncztani intézetben eszközölt górcsövi vizsgálatok alapján kirauiatta, hogy a fővárosban járványszerüen föllépett betegség maga az ázsiai cholera. Ez tény. E fölött vitatkozni többé nem lehet. Egerváro- sa szárnyvonala által a nagy vasúti hálózatba fölvéve nincsen, és élénk közlekedése hiányzik ugyan, de azért még sem szabad szem elől téveszteni azon körülményt, hogy közlekedésünk a közel fekvő fővároshoz nagyon könyü, és hogy városunk az emberek egy nemétől, t. i. a kereskedői ügynököktől évenkint nem csekély számmal látogattatik meg, kik az ország különféle vidékein megfordulnak, mindenféle vendégfogadókat fölkeresnek, és könnyen a betegség terjesztői lehetnek. E két említett körülmény elégséges arra, hogy a városi hatóság a minist, rendeletben érintett és itt egyideig hatóságilag elrendelt desinfectiót úgy a vasútnál, mint a vendégfogadókban, utóbbiaknál a tisztántartást a legnagyobb szigorral követelje és naponkint annak teljesítéséről meggyőződést szerezzen. Újabb felhívás folytán a házi gazdákat udvarok, emésztő gödrök legna- gyobbmérvű tisztántartására utasítani, szemetet és trágyát eltávolítani, és mindezeket szigorú büntetések terhe alatt eszközöltetni kötelességévé tegye: szóval mindent foganatosíttatni, a mit a közegészségügyi bizottság javaslatba hozott és a mit a rendőrség máig mindig jóakarattal támogatott. Bent a házban mindenki a legnagyobb gondot fordítsa a szobák szellőztetésére és ezután azok fertőztelenitésére. A szellőztetés nélküli fertőztelenités absurdum ; az ivóvíz tiszta legyen ; az ürszékek közelében fekvő kutak elzárandók. Nagy figyelem fordítandó a közegek részéről a külvárosok lakhelyiségeire, ott tultömöttség ne legyen, és ahol az kikerülhetlen, ablakok és ajtók pár órán keresztül nyitva tartassanak, hogy léghuzam által a levegő ujittassék; az udvarokban úgy a bel-, mint a külvárosban a tömeges marha- és sertés-hizlalás megtiltandó, erre oly helyeket kell kijelölni, a hol közelében emberek nem laknak és lélekzenek. Ezzel tartozunk magunknak, és meg nem engedhető, hogy egyes emberek érdekeit kíméljük embertársaink egészségének rovására ; az ürszékek már most is mindenütt 3% carbolsavval naponta leöntendők. Kíméletet ily alkalommal semmi irányban sem ismerünk, és csak az a hatóság fogja elismerésünket kivívni, a mely hatalmával járó szigorát lelkiismeretesen érvényesitendi. Segítsünk magunkon amennyire lehet, nehogy a félelmes vendég, mely e sorok Írása alatt is meglátogathat, készületlenül találjon; és ne legyen kénytelen a járvány bizottság a közegek mulasztásait pótolni; úgy is elég teendője lesz, ha a reá kiszabott teljhatalmú munkáját pontosan akarja végezni; és hisz- szük is, ismerve r. főkapitányunk erélylyel párosult rendszereiét és jóakaratát, hogy panaszra okunk nem lesz. Pénzügyeink. — Felelet dr. S. D. ur válaszára. — Az „Eger“ f. évi 35. számában, fenti czim alatt, egy pénzviszonyainkra vonatkozó czikket tettem közzé. Közleményemben, mint egyéb czikkeimben is, kizárólag a közjó előmozdítását czé- loztam. Nem személyeskedtem, nem akartam gyanúsítani senkit, csak azon meggyőződésemnek adtam kifejezést, hogy a helybeli pénzintézetek inkább a saját érdekökre, mint a közérdekre való tekintettel végzik kötelességöket. Ebben a meggyőződésben azt Írtam, hogy előnynek tartanám közönségünkre nézve, ha az osztrák-magyar bank városunkban mellékhelyet létesítene s ez által lakosságunk olyan pénzintézettel jöhetne összeköttetésbe, ahol olcsóbb pénzt kaphatna, mint most. Dr. S. D. ur más véleményben van. 0 bankigazgatói minőségében szerzett tapasztalatai alapján azt állítja, hogy az én javaslatom káros. Lássuk tehát: melyikünk álláspontja helyesebb? En nem mondom, hogy dr. S. D. ur „a dologra nézve tökéletes tájékozatlanságot, felfogásában számos tévedést s a helyi viszonyokban teljes járatlanságot árul el“; hanem csak azt vagyok kénytelen kijelenteni, hogy az „Eger“ f. évi 37. számában közzétett „válasza“ nem győzött meg közleményem alaptalanságáról. Miről is van szó? Dr. S. D. ur elismeri, hogy az osztrák-magyar banktól 4— 41/a°/0 kamat mellett lehetne pénzt kapnunk, ha mellékhelyünk lenne, mely összeköttetésbe hozná városunkat az osztrákmagyar bankkal. Csak azt mondja, hogy ennek nem vehetnők hasznát; mert „a váltón három igen jó hitelű s tör vény székileg bejegyzett helybeli czég aláírása kívántatik“; mert továbbá „az összeg 500 írton alul nem lehet, mert kisebb váltóhitelmüveletek- kel a nemzeti (?) bank nem foglalkozik“ ; mert végül „minden váltó a lejáratnál mindig teljesen készpénzzel váltandó be.“
