Eger - hetilap, 1886

1886-08-31 / 35. szám

278

pillanatok szülik ; de ka egyszer elvesztek, vesződséges évek kellenek hozzá, azt visszaszerezni. Az ámitgatások ezer apró mécsénél több, a léleknek egy óvatlan felvillámlása. Maga a „No- voje Wremja“ beismeri, miszerint „mindkét Bulgária lakossága körében mély gyűlölet uralkodik Oroszország ellen. Még Rus- csuk kerülete is, hol eddigelé Lankov Dragom Bulgáriának orosz csapatokkal megszállása érdekében izgatott, elveszett az orosz ügy részére.“

Igen, igen. Ha a franczia forradalom, Carlyl szerint, századok óta összegyűlt hazugságok megboszulása, nem ismétli-e magát a történelem, s nem egy roppant halmaz kazudozás büu- teti-e meg e fordulattal önmagát?

A pánszláv mumust kirázta tetszetős köntöseiből az idő, s alatta csak csontváz van, melynek üres szemgödrei eszükbe hozzák az apró szláv népeknek: memento móri.

Az eszme nem volt jogosult — el lesz temetve. Már fújják az orosz félhivatalosak a jövő zenéjét. „A balkáni apró államok,“ írja a „Novoje Vremja,“ politikai önállóságra képtelenek. Csak fegyvert képezhetnek mások kezében és többnyire ellenünk irányzott fegyvert. Tehát?“ . . .

A veszélyes következtetést nem vonja le érveléseiből az orosz lap, ám az apróbb szláv-államok megfogják érteni.

Mi pedig, az események e fordulatában megnyugodhatunk. A pánszlávizmus volt a roppant tömlő, melybe nemzetiségeink minden rokonszenve összeöntetett. Ez a tömlő lyukat kapott. Battenberg Sándor herczeg csinje volt a spectrum, melyen a panszláv-nap alkotó elemei, a sziliekből kieszelhetők. Csak egy különbség van a nap sugara és a pánszláv sugár között. Amaz fe- feh érnek látszik, de a valóságban több szili összetétele. Emez m u t a t j a az a pró szláv népek sziliéit, de valóságban csak egy szin az — fehér, az orosz érdek, a „fehér czár“ érdeke . . .

A pánszlávizmus leleplezése javunkra szolgál. A balkáni szláv népek, nemzeti öntudatra jutva, a támogatás biztosítékát nem fogják az absolut Oroszországban keresni. A szabadságérzet, s művelődésük folyton javuló arányai közelebb hozzák őket hozzánk. S minél jobban érdekeinkhez tudjuk csatolni, annál inkább elszoknak nemzetiségeink feléjük gravitálni.

Tagadhatatlan, hogy e kérdés döntő fordulata előtt állunk. A népfelkelési törvényjavaslat intő jel. Heves, roppant végzetes összeütközés előestéje van. A legközelebbi háború Oroszországgal megváltoztatja Európa képét. Nem volt nagyobb válság történelmünkben, mint amit egy szerencsétlen háború Oroszországgal maga után vonna. De viszont győzelmes háború, részünkről Oroszország nem egy életerét sújtaná halálosan.

Csend van, de a roham előtti. Csodálatos, az Oroszországgal vívandó háború minden hire, mily egyhangú helyesléssel ogadtatik a nemzet minden rétegében. Aggodalomnak, csüggedés- nek, félelemnek nyoma nincs. Bizonyos vidám nyugodtság uralkoAz „EGER“ tárczája.

Dr. Montedegói Albert Ferencz.

(sz. 1811 t 1883.)

A magyar orvosok és természetvizsgálók 1886-iki vándorgyűlésén előadta:

Dr. Chyzer Kornél,

Zemplénmegye tiszti főorvosa.

Elhunyt tasrtársaink egyik jelesbje, kinek elvesztőt fájlaljuk, dr. Montedegoi Albert Ferencz, ama dáliás alakú, láng- lelkü, eleven kedélyű, sokoldali műveltségű s idegen származása daczára a rajongásig magyar agg tudós, kinek emléke bizonyára közülünk soknak lelkében él, s ki a 4 évvel ezelőtt Debreczen- ben tartott gyűlésünkön még megjelenvén, nemes önérzettel és buzditólag emlegette barátai körében, hogy vándorgyűléseink majdnem mindenikén jelen volt.

És ime e nagy szellemnek, a mindig eleven humorú kedves csevegőnek, gyűléseink páratlan barátjának és erős oszlopának ma már csak emléke lebeg közöttünk, melynek úgy vélek legméltóban hódolni, ha visszatekintve tudományos sikerekben gazdag hosszú pályájára, felelevenítem életének küzdelmeit, törekvéseit s igyekezem kimutatni működésének sokoldalúságát.

Született 1811-ben Klagenfurtban. Első oktatója édes anyja volt, azután egy káplár; a többit magának köszönte.

dik a sziveken. Én erősen hiszek a népek előérzetében. S minden jel arra mutat, hogy Magyarország előérzete azt súgja: „Csak az veszhet el, amit a nemzet maga felad.“ S aki reményt s önbizalmat vészit — mindent veszített.

Irodalom és művészet.

Ráth Mór bpesti elsőrangú könyvárus kiadásában közelebbről megjelentek :

„Shakespere színmüvei,“ (a hires Casselféle kiadás illustrá- tióivaí díszítve, Royal 4° 100 fűz. körülbelül 600 képpel). III. füzet, elegáns kiadás. Egyes füzet ára 40 kr.

„Életemből.“ Igaz történetek. Örök emlékek. Humor. Útleírás. írta Jókai Mór. Európai hírű regényírónk ragyogó tollának legújabb müve II. fűz. Ara 40 kr.

,.A karthausi,a irta b. Eötvös József. Halhatatlan regényírónk remeke. II. fűz. Ara 40 kr.

„Huszonöt év Magyarország történelméből.“ (1823—1848) irta Horváth Mihály. E műben a nagynevű történettudós, hazánk eseménygazdag átalakulási korszakát tárgyalja történelmi hűséggel s részletességgel I. fűz. Ara 50 kr.

„ Washington élete“ Sparks Járed után Czuczor G. Ara 80 ki’.

„ Háború és béke,* tört. korrajz. Irta gr. Tolsztoj Leo. IX. fűz. Ára 60 kr.

..Dimitri Rudin. Pánin és Baburin. Helena. “ — irta Tur- genjev Iván. A kedvelt orosz regényíró összegyűjtött munkáinak Ráth Mór kiadásában megjelenő I. füzete. Ara 60 kr.

Az áldozatkész könyvárus kiadásában megjelenő, e nagybecsű s díszes kiállítású, s a mellett rendkívül olcsó irodalmi müveknek egy müveit magyar család asztaláról sem volna szabad hiányozniok.

Ugyancsak Ráth M. kiadásában megjelentek:

Az 1886. XXIX. t. ez. A telekkönyvi betétek szerkesztéséről. Az eddigi telekkönyvi törvények s rendeletek pótlását s módosítását tárgyazó min. rendeletekkel. Ára 60 kr.

„Az 1886. é. XX. t. ez. A népfölkelésről.“ A véderőről, s honvédségről szóló t. czikkek s rendeletek módosítását, s végrehajtását tárgyazó min. rendeletekkel, s utasításokkal. Ára 60 kr. (A törvények első rangú szakférfiak által commentált külön kézi kiadásai.)

„A szent család képes naptára az 1887 évre.* Képekkel il- lastrálva. Ára 30 kr. — A naptárirodalom ez „első fecskéje“ kapható minden hazai könyvkereskedésben; tartalma szigorun kath. vallásos.

Ö a szó szoros értelmében self-made-man.

Atyja, mint katonatiszt, Egerbe áthelyeztetvén, tudósunk mint gyermek itt kezdte nyelvünket megismerni és megszeretni. Katonai pályára volt szánva, de az ifjú szivében kiolthatlan vágy támadt a mathematikai és természet-tudományok, iránt s minden szabad idejét ezek tanulmányozására forditá.

Atyja Tittel Pállal az egri csillagvizsgáló igazgatójával közelebbi barátságba lépvén, ez döntő volt az ifjú sorsára.

Tittel nagy ékesszólással ecsetelvén előtte a csillagászat fényes eredményeit és sokoldalú hatását, magával ragadta a rajongó ifjút nem csak a csillagokba, de a budai egyetemi csillag- vizsgálóba is, melynek igazgatása 1824-ben Tittelre bízatott.

Albert már 15 éves korában ösztöndijas csillagvizsgálói gyakornok volt s ugyanakkor a pesti egyetemi bölcsészeti tanári kar előtt az összes mennyiségtani tudó mányokból fényes sikerrel vizsgázott.

A láng-lelkű ifjú előtt, ki oly korán tudott utat törni magának a földön, az ég utai sem maradtak sokáig járatlanok s alig hogy bemélyedt a csillagok tömkelegébe, máris sikerült neki új üstököst fölfedeznie, miáltal nemcsak a tudományos, de a legmagasabb körök elismerését is kiérdemelte és a figyelmet magára vonta.

Tittel 1831-ben a cholera áldozatául esvén, a csillagda vezetését az akkor 20 éves ifjú vette át s öt évig mint helyettes kezelte. 1836-ban segéd-csillagásznak, s öt évvel későbben az időközben bölcsészettudorrá felavatott Albert a csillagtan és felsőbb