Eger - hetilap, 1886

1886-08-31 / 35. szám

278 pillanatok szülik ; de ka egyszer elvesztek, vesződséges évek kel­lenek hozzá, azt visszaszerezni. Az ámitgatások ezer apró mé­csénél több, a léleknek egy óvatlan felvillámlása. Maga a „No- voje Wremja“ beismeri, miszerint „mindkét Bulgária lakossága körében mély gyűlölet uralkodik Oroszország ellen. Még Rus- csuk kerülete is, hol eddigelé Lankov Dragom Bulgáriának orosz csapatokkal megszállása érdekében izgatott, elveszett az orosz ügy részére.“ Igen, igen. Ha a franczia forradalom, Carlyl szerint, szá­zadok óta összegyűlt hazugságok megboszulása, nem ismétli-e magát a történelem, s nem egy roppant halmaz kazudozás büu- teti-e meg e fordulattal önmagát? A pánszláv mumust kirázta tetszetős köntöseiből az idő, s alatta csak csontváz van, melynek üres szemgödrei eszükbe hozzák az apró szláv népeknek: memento móri. Az eszme nem volt jogosult — el lesz temetve. Már fújják az orosz félhivatalosak a jövő zenéjét. „A balkáni apró államok,“ írja a „Novoje Vremja,“ politikai önállóságra képtelenek. Csak fegyvert képezhetnek mások kezében és többnyire ellenünk irány­zott fegyvert. Tehát?“ . . . A veszélyes következtetést nem vonja le érveléseiből az orosz lap, ám az apróbb szláv-államok megfogják érteni. Mi pedig, az események e fordulatában megnyugodhatunk. A pánszlávizmus volt a roppant tömlő, melybe nemzetiségeink minden rokonszenve összeöntetett. Ez a tömlő lyukat kapott. Battenberg Sándor herczeg csinje volt a spectrum, melyen a panszláv-nap alkotó elemei, a sziliekből kieszelhetők. Csak egy különbség van a nap sugara és a pánszláv sugár között. Amaz fe- feh érnek látszik, de a valóságban több szili összetétele. Emez m u t a t j a az a pró szláv népek sziliéit, de valóságban csak egy szin az — fehér, az orosz érdek, a „fehér czár“ érdeke . . . A pánszlávizmus leleplezése javunkra szolgál. A balkáni szláv népek, nemzeti öntudatra jutva, a támogatás biztosítékát nem fogják az absolut Oroszországban keresni. A szabadságérzet, s művelődésük folyton javuló arányai közelebb hozzák őket hoz­zánk. S minél jobban érdekeinkhez tudjuk csatolni, annál inkább elszoknak nemzetiségeink feléjük gravitálni. Tagadhatatlan, hogy e kérdés döntő fordulata előtt állunk. A népfelkelési törvényjavaslat intő jel. Heves, roppant végzetes összeütközés előestéje van. A legközelebbi háború Oroszországgal megváltoztatja Európa képét. Nem volt nagyobb válság történel­münkben, mint amit egy szerencsétlen háború Oroszországgal ma­ga után vonna. De viszont győzelmes háború, részünkről Oroszor­szág nem egy életerét sújtaná halálosan. Csend van, de a roham előtti. Csodálatos, az Oroszország­gal vívandó háború minden hire, mily egyhangú helyesléssel ogadtatik a nemzet minden rétegében. Aggodalomnak, csüggedés- nek, félelemnek nyoma nincs. Bizonyos vidám nyugodtság uralko­Az „EGER“ tárczája. Dr. Montedegói Albert Ferencz. (sz. 1811 t 1883.) A magyar orvosok és természetvizsgálók 1886-iki vándorgyűlé­sén előadta: Dr. Chyzer Kornél, Zemplénmegye tiszti főorvosa. Elhunyt tasrtársaink egyik jelesbje, kinek elvesztőt fájlaljuk, dr. Montedegoi Albert Ferencz, ama dáliás alakú, láng- lelkü, eleven kedélyű, sokoldali műveltségű s idegen származása daczára a rajongásig magyar agg tudós, kinek emléke bizonyára közülünk soknak lelkében él, s ki a 4 évvel ezelőtt Debreczen- ben tartott gyűlésünkön még megjelenvén, nemes önérzettel és buzditólag emlegette barátai körében, hogy vándorgyűléseink majdnem mindenikén jelen volt. És ime e nagy szellemnek, a mindig eleven humorú ked­ves csevegőnek, gyűléseink páratlan barátjának és erős oszlopá­nak ma már csak emléke lebeg közöttünk, melynek úgy vélek legméltóban hódolni, ha visszatekintve tudományos sikerekben gazdag hosszú pályájára, felelevenítem életének küzdelmeit, törekvéseit s igyekezem kimutatni működésének sokolda­lúságát. Született 1811-ben Klagenfurtban. Első oktatója édes anyja volt, azután egy káplár; a többit magának köszönte. dik a sziveken. Én erősen hiszek a népek előérzetében. S min­den jel arra mutat, hogy Magyarország előérzete azt súgja: „Csak az veszhet el, amit a nemzet maga felad.“ S aki reményt s önbizalmat vészit — mindent veszített. Irodalom és művészet. Ráth Mór bpesti elsőrangú könyvárus kiadásában köze­lebbről megjelentek : „Shakespere színmüvei,“ (a hires Casselféle kiadás illustrá- tióivaí díszítve, Royal 4° 100 fűz. körülbelül 600 képpel). III. fü­zet, elegáns kiadás. Egyes füzet ára 40 kr. „Életemből.“ Igaz történetek. Örök emlékek. Humor. Útle­írás. írta Jókai Mór. Európai hírű regényírónk ragyogó tollának legújabb müve II. fűz. Ara 40 kr. ,.A karthausi,a irta b. Eötvös József. Halhatatlan regény­írónk remeke. II. fűz. Ara 40 kr. „Huszonöt év Magyarország történelméből.“ (1823—1848) irta Horváth Mihály. E műben a nagynevű történettudós, hazánk eseménygazdag átalakulási korszakát tárgyalja történelmi hű­séggel s részletességgel I. fűz. Ara 50 kr. „ Washington élete“ Sparks Járed után Czuczor G. Ara 80 ki’. „ Háború és béke,* tört. korrajz. Irta gr. Tolsztoj Leo. IX. fűz. Ára 60 kr. ..Dimitri Rudin. Pánin és Baburin. Helena. “ — irta Tur- genjev Iván. A kedvelt orosz regényíró összegyűjtött munkáinak Ráth Mór kiadásában megjelenő I. füzete. Ara 60 kr. Az áldozatkész könyvárus kiadásában megjelenő, e nagybe­csű s díszes kiállítású, s a mellett rendkívül olcsó irodalmi müveknek egy müveit magyar család asztaláról sem volna sza­bad hiányozniok. Ugyancsak Ráth M. kiadásában megjelentek: Az 1886. XXIX. t. ez. A telekkönyvi betétek szerkesztéséről. Az eddigi telekkönyvi törvények s rendeletek pótlását s módosí­tását tárgyazó min. rendeletekkel. Ára 60 kr. „Az 1886. é. XX. t. ez. A népfölkelésről.“ A véderőről, s honvédségről szóló t. czikkek s rendeletek módosítását, s végrehaj­tását tárgyazó min. rendeletekkel, s utasításokkal. Ára 60 kr. (A törvények első rangú szakférfiak által commentált külön kézi kiadásai.) „A szent család képes naptára az 1887 évre.* Képekkel il- lastrálva. Ára 30 kr. — A naptárirodalom ez „első fecskéje“ kapható minden hazai könyvkereskedésben; tartalma szigorun kath. vallásos. Ö a szó szoros értelmében self-made-man. Atyja, mint katonatiszt, Egerbe áthelyeztetvén, tudósunk mint gyermek itt kezdte nyelvünket megismerni és megszeretni. Katonai pályára volt szánva, de az ifjú szivében kiolthatlan vágy támadt a mathematikai és természet-tudományok, iránt s minden szabad idejét ezek tanulmányozására forditá. Atyja Tittel Pállal az egri csillagvizsgáló igazgatójá­val közelebbi barátságba lépvén, ez döntő volt az ifjú sor­sára. Tittel nagy ékesszólással ecsetelvén előtte a csillagászat fé­nyes eredményeit és sokoldalú hatását, magával ragadta a ra­jongó ifjút nem csak a csillagokba, de a budai egyetemi csillag- vizsgálóba is, melynek igazgatása 1824-ben Tittelre bí­zatott. Albert már 15 éves korában ösztöndijas csillagvizsgálói gyakornok volt s ugyanakkor a pesti egyetemi bölcsészeti taná­ri kar előtt az összes mennyiségtani tudó mányokból fényes siker­rel vizsgázott. A láng-lelkű ifjú előtt, ki oly korán tudott utat törni ma­gának a földön, az ég utai sem maradtak sokáig járatlanok s alig hogy bemélyedt a csillagok tömkelegébe, máris sikerült ne­ki új üstököst fölfedeznie, miáltal nemcsak a tudományos, de a legmagasabb körök elismerését is kiérdemelte és a figyelmet ma­gára vonta. Tittel 1831-ben a cholera áldozatául esvén, a csillagda ve­zetését az akkor 20 éves ifjú vette át s öt évig mint helyettes kezelte. 1836-ban segéd-csillagásznak, s öt évvel későbben az idő­közben bölcsészettudorrá felavatott Albert a csillagtan és felsőbb

Next

/
Thumbnails
Contents