Eger - hetilap, 1886
1886-08-31 / 35. szám
279 Különfélék. — Heti naptár. Kedd, aug. 31. — Rk. Rajmond. — Pr. Paulinus. — G.-o. (aug. 19.) András. — Napkel. 5 ó. 18 p. — Napnyiig. 6 ó. 42 p. Szerda, szept. 1. — Rk. Egyed apát. — Pr. Egyed. — G.-o. (aug. 20.) Sámuel prof. Csütörtök, szept. 2. — Rk. Jusztusz. — Pr. Absolon. — G.-o. (aug. 21.) Tádé. Péntek, szept. 3. — Rk. Mansvét. — Pr. Mansvét. — G.-o. (aug. 22.) Agathonik. Szombat, szept. 4. — Rk. Rozália szűz. — Pr. Róza. Mózes. — G.-o. (aug. 23. ) Farkas vért. Vasárnap, szept. 5. — Rk. In. L5rincz. — Pr. Hercules. —■ G.-o. (aug. 24. ) Eutik. — Első negyed 9 ó. 12 pereikor délelőtt Hétfő, szept. 6. — Rk. Zakariás. — Pr. Magnus. — G.-o. (aug. 25.) Bertalan apóst, ünnepe. Országos vásár Füzes-Abonvban. Időjárás: Herschel szerint: szept. 1—5-ig borult idő, néha kis esővel. — Nemzeti egyházünnep. Budavárának a török uralom alul való felszabadítása kétszázados évfordulója, f. évi szept. hó 2-án történendő országos megünneplése czéljából az egri egyházmegyei hatóság következő körrendeletét intézte a nevezett egyházmegye papságához: „Nemzetünk f. évi szeptemberhó 2-án kétszázados emléknapját ünnepli Budavára dicső visszavivásának, a török hosszú uralma alól. A hazafiui szív kegyeletes érzelmekkel újítja föl a nagy nap emlékét, melytől állami létünk újabb megszilárdulásával, nemzeti életünk s polgárosultságunk uj, boldogabb korszaka indult ki; s melyet a hon győzelmével együtt a kereszténység győzelme szentelt meg. Diadalukban Isten intéző kezét ismerték fel a hősök, kik hálájokkal először is az 0 oltárai elé borultak; Isten áldását látta fegyvereiken az egyház, mely e győzelem emlékét első sz. királyunk emlékezetének e napra rendelt általános megünneplésével örökité meg; (Brev. Bom. die 2. Sept.) —méltó, hogy honfiúi s keresztényi örömünk és hálánk e jelen ünneplésen is az Úrhoz törő buzgó imában találjon leg- lníbb kifejezést. Elrendelem azért, hogy az egri székesegyházban, Gyöngyösön, Jászberényben, Miskolczon és Nyíregyházán a plébániai és szerzetesi templomokban szeptemberhó 2-án, — a többi plébániákon pedig a következő vasárnapon, szept. 5-én a napi szent mise, a „pro gratiarum actione“ és „pro Rege“ veendő collectákkal ünnepélyesen tartassák, s végén a szokásos imával „Te Deum“ énekeltessék. A hatóságok és hívek ez ünneplésről s illetőleg annak jelentőségéről alkalmas módon értesittessenek. Kelt Egerben, 1886. augusztushó 27. Szele Gábor s. k. érseki helyettes. Hir szerint, a 9 órai istentisztelet alatt az egri d a 1- kör fog énekelni. — Az egri érseki joglyceumban a beiratások az 1886/7. tanévre f. é. szeptember 1-től 8-ig fognak eszközöltetni. Később jelentkezőknek külön folyamodványnyal kell, — és ugyan a hó végéig a czimz. lyceumi jog- és államtudományi karnál, azontúl a nm. m. k. vallás- és közokt. minister urnái — utólagos fölvételük megengedését kérelmezniök. — Szegény-sorsú jeles tanulók tandíjmentességben részesittetnek, nemkülönben az intézet kebelében fenálló segélyző-egylet támogatására is számíthatnak. Szeptember 1-től 15-ig teendők az alapvizsgák azok részéről, kik vizsgájokkal a múlt tanévi júniusi terminusban elmaradtak, vagy akkor pótvizsgára utasittattak. A mostani vizsgaterminus elmulasztása tanidő-vesztést s egyéb hátrányokat fogna maga után vonni. Az igazgatóság. — Dr. Chyzer Kornél, Zemplénmegye tiszti főorvosa, a magyar orvosok és természetvizsgálóknak f. é. aug. hó folytán Bu- ziáson és Temesvárott tartott vándorgyűlésén, a nevezett társulatnak az utóbbi években elhunyt jeleseiről felolvasott, s köztetszéssel fogadott „Emlékezete“ azon részét, mely néh. Mon- tedegói Albert Ferencz, egri lyc.-tanár, európai hirü csillagtudósunkra vonatkozik, s melyet mai Tárczánkban talál a t. olvasó, — lapunk iránti nagybecsű barátság s figyelemből volt szives számunkra megküldeni. — Hymen. Dr. Négyesy László, főgymnásiumunk szép tehetségű tanára, lapunk derék munkatársa, í. aug. hó 21-én tartó esküvőjét Szentesen a szép műveltségű, kedves Buzicky Theodora Claudia kisasszonynyal. Koszorúlányok voltak: Farkas Emma, Izabella és Tullia kisasszonyok. A násznagyi tisztet viselték. a mennyasszony részéről: Farkas Gedeon kir. járásbiró; a vőlegény részéről: Tolnay Károly igazg.-tanár. Vőfélyek voltak : Bai'tha Kálmán megyei aljegyző, Ruzicky Rikárd joggyakornok, Horváth János földbirtokos. — A boldog pár a közelebbi napokban érkezett meg városunkba. — Jalava (Almberg) Antal, finn tudós, iró és helsingforsi m. tanár, az utóbbi napokban városunkban tartózkodott, s a ft. zircz-cisterciek házának volt kedves vendége. Finn tudós barátunk. ki nyelvünk iránt különös vonzalommal viseltetik, — mint pár hét előtt e lapokban jeleztük — Jókai, Tóth Ede, s más jeleseink finn nyelvre való sükeres fordításai, valamint hazánkról irt alapos tudósításai által egyike azoknak, kik nemzetünket, kulturális állapotainkat s irodalmunkat a legalaposabban s legrokonszenvesebben ismertetik a távul északon. Jalava mintegy 11 év előtt is megfordult már hazánkban, de akkor még csupán értette, azonban kevés mértékben beszélte nyelvünket, melyen ma már egészen korrekt s folyékonyan beszél, úgy, hogy kiejtéséről is alig ismerni föl benne az idegent. Jalava ez úttal huzamosabb ideig tartózkodott hazánkban, s annak számos, érdekesebb vidékeit beutazta. Aug. 25-ikét, Kossuth Lajos nagy hazánkfia névelőestéjét szokásos kegyelettel üllötte meg a heve smegyei 48/49-iki honföldmérés rendkívüli tanárának neveztetett ki az egyetemre s ugyanazon férfiú, kit a nagy Széchenyi a budai csillagda látogatásának alkalmával buzdított, 1830-ban, a magyar nyelv alapos elsajátítására, két év múlva már magyarul irta csillagászati czik- keit a „Közhasznú ismeretek tárá“-ba s mint egyetemi tanár egyike volt az elsőknek, kik a tudományt hazai nyelvünkön és ékesen hirdették tanítványaiknak. 0, ki a második pesti gyűlésen 1842-ben a kettős csillagokról tartott előadását még bocsánatkéréssel kezdé. ha nyelvhibákat követne el. s ezeket mondá: „Reméllem, hogy a jó Isten áldásával jövendő gyűléseinkben áldott új hazám nyelvével már jobban, tisztábban s gyakoroltabban élhetni képes leendek,“ — beváltotta szavát s oly tisztán és ékesen beszélt és szónokolt új hazája nyelvén, mint kevés más tudós. 1837-ben részt vett a német orvosok és természetvizsgálók Prágában tartott gyűlésén, ahonnan Német és Olaszországot járta be. 1842-ben V. Ferdinánd király küldte ki a német orvosok és természetvizsgálók gyűlésére Mainzba, s innen a francziák ugyanily gyűlésére Straszburgba rándult, bejárva Francziaorszá- got és Svájczot. Az ezen gjdiléseken tapasztaltak indíthatták őt arra, mit ezentúl oly kedvvel, szenvedéllyel és sikerrel űzött, t. i. a tudományok népszerűsítésére Írásban és szóval, mire annál inkább volt hivatva, mert a szó hatalmával nagy mérvben rendelkezett. Még rögtönzött előadásai is az ékesszólás mintái voltak. A debreczeni gyűlésen is tanúi voltunk ennek. Elmaradt kirándulás folytán, egy délutánunk kitöltetlen maradt. Felhívtuk az épen ebédről jövő Montedegót, hogy rögtönözzön előadást, a nagyrészt hölgyekből összegyűlt társaságnak. Nem kellett sokáig kérni. Előadása kedvencz tárgyát hamar feltalálta szép hallgatósága szemeiben, azon örökké mozgó csillagokban, melyek oly sok komor rideg éjét megvilágítanak, s melyeknek sugarai mélyebbre hatnak a testi világ minden határánál, s közel két órán át beszélt és csevegett ékesen és szellemesen azokról a világokról, a hova a nők csak ábrándközben szoktak a szó teljes értelmében eltévedni. Könnyed modorban, játszva vezette be hallgatóit a csillagos ég tömkelegébe, humorának felcsillámló fényével világot derítve az eltakartnak látszó titokra is. Az ilyen előadás hasznát és nagy befolyását a művelődésre, a tudomány terjesztésére, csak az képes felfogni, ki szemtanúja volt annak, hogy mily gyújtó erővel bir az olyan láng, mely mélyen érző kebelből fakad, és melyet az ismeretek dús tárháza ápol és növel. Montedegónak működését, melylyel rendes viszonyok közt kedvencz terén kétségen kívül szakmája legelsői közé kiizd- te volna fel magát, szabadságharczunk egészen megzavarta. Budavár ostroma alatt, a mi kevés vagyona volt, és 24 éves éves tudományos búvárkodásának eredménye elveszett; ő csak a gellérthegyi csillagvizsgáló eszközeinek a legnagyobb életveszéllyel járt megmentésére gondolt, miket álruhában megszökött né*
