Eger - hetilap, 1886

1886-08-03 / 31. szám

246 zedék állhat elő, s a szőlőgyökér hasadékaiban áttelelt egy anya­féreg 30 millió lénynek törzsanyjává válhatik. Az utolsó rajokban, az előbb említettektől különbözően kinéző férgek találtatnak, melyek a földből kibújva, a szőlőtök­re másznak s 4, a testet laposan befedő s annak nagyságát jóval meghaladó szárnyat kapnak; ezek a szőlőtő legkülönbözőbb he­lyein 3—4 nagyobb-kisebb tojást raknak, s aztán elvesznek. A nagyobb petékből szárnytalan és megtermékenyítést szükséglő nőstény állatkák bújnak ki, ezek aztán télre csak egy tojást tesz­nek le, melyből a féreg tavaszszal kimászván, önmegtermé- kenyités utján s az előbb említett módon rohamosan szapo­rodik. — A phylloxera által meglepett szőlőtőkék levelei, már a má­sodik évben sárgás szint öltenek, széleik pedig összezsugorodnak, végre korábban lehullanak. Legközelebbi tavaszszal már az ily tőkék vissza maradnak fejlődésükben, kevés fürtöt teremve, me­lyek szemeinek ize éretlen és vizenyős. A szőlők gyökereinek rostjain hosszas alakú daganatok észlelhetők, melyek ha rajtuk a férgek sűrűén ülnek, sárgás szint mutatnak. így pusztulnak el előbb a rostos gyökerek, melyek után a vastagabb gyökerek rothadása, végül pedig a tőke megsemmisülése következik, bár sokhelyt a phyl. által meglepett tőkék 10 év alatt sem men­tek tönkre. Maga az állat a félröpüek (hermiptera) s a levéltetük családjához tartozik, a gyökérén és a szőlőleveleken is élősködik, 0/8 millim. hosszú s 0/5 millim. széles, tehát oly kicsiny, hogy szabad szemnek az egyes állaetot észlelni nem lhet, — mandula alakú előbb sárga, utóbb zöldes, setétebb szinü. A test kereszt- csikók által több részre oszlik ; — a kissé lefelé hajlított fején 2 szem, 2 háromtagú csáp és egy visszahúzható szipony találha­tó, mely utóbbi arra szolgál, hogy azt az egyes állatok a szőlő rostos gyökereibe belefúrják, s azt nedveitől megfoszszák. A phylloxera elterjedése a föld alatt, úgy-szólván koraiak­ban, s a föld felett történik. Ez utóbbi ismét több módon, a mint ugyanis részint a szél viszi tova a szárnyas férgeket, még pedig jóval messzebbre, mint a mily távolságra ők saját erejükből re­pülni képesek volnának, — másrészt a phylloxera által megfer- tőztetett szőlővesszők és szölőgyökerek átültetése által, de végül az inflciált szőlőterületeken elfoglalt munkások lábbeliök, átalán ruházatjuk és eszközeik utján is. A phylloxera elpusztítása tekintetében többféle szer és mód lön már, eddig azonban minden eredmény nélkül javaslatba hoz­va. Pálya jutalmak Írattak ki, nemzetközi congressusok tartat­tak. a nélkül azonban, hogy a phylloxera romboló hatása korlá- toztathatott volna, mert a hol egyszer az befészkelte magát, pusz­tított kérlelhetlenül. A szőlőtőkék megsemmisítése, a talajnak fertőtlenítése és évek során más növénynemüvel való beültetése Az „EGER“ tárczáia. Öt nap a Bükkben. Azt hiszi az ember, hogy nincs is vakáczió, ha csak el nem hagyja a helyet, melyről elmondhatja a költővel: Itt élned halnod kell! „Tegyünk egy kirándulást’1 mondá Gyula barátom, kit azért nem mutatok be, mert mint Mátyás király, incognito utaztunk, mi abban állt, hogy sem hasas bőröndöket, sem tömött tárczákat nem vittünk magunkkal. Ha ismeretlenek kívántunk maradni az expeditio alatt, több okunk van megmaradni abban, ennek megejtése után. Maradjon tehát Gyula is ismeretlen, ha én az tudok lenni. De hová menjünk ? ... a sveiczi utazás veszedelmes még az őrgrófnak is, amint nemrégiben kibizonyosodott, Marienbad pedig azon oknál fogva nem való nekünk, mert vékony pénziiek vagyunk és még nem lestük el azon titkos szert, mely Göndöcs Benedek honatyát oly terjedelmesen nagygyá teszi. Talán már minden titoktartás mellett is elárulom, hogy für­dőzni kívántunk. Nem volt különben. De hová, merre ? és hogyan ? Aztán meg orvosokkal is kellene tanácskozni. Azt a hagyományból tudjuk, hogy Tárkányon túl elragadó szép a vidék, de Egerben fiakkeres nem akad a szőllőbe sem, hát még olyan messze tájra, mely már az Operencziás tengerrel (Hámorban csak „Csajtó“ néven nevezik) határos. úgy látszik az egyedüli mód bizonyos vidéket a phylloxerától megmenteni. Ha pedig a phylloxera miatt az európai szőlőtök ültetése lehetetlenné válnék, nem marad máshátra,' mint amerikai szőlőtőkét beszerezni, melyek rendkívül gyorsan és gazdagon haj­tanak gyökereket és igy a phylloxerának is hosszabb ideig állanak ellent, mint az európaiak, csakhogy mivel az azokon produkált bor, zamat, íz, jóság stb. tekintetben nem versenyezhet a mienk­kel, azokba természetesen a mi szőlőfajainkat kell beoltani. (Folytatjuk:) __j A nemzetiségi kérdésről. Werner Gyulától. IV. A nemzetiségi kérdés másik időszaka, az újonnan megnyílt alkotmányos-élet első felébe tehető. Újra született állam voltunk, reformokkal birkózva; pénzügyileg kimerülve; a hatalomtól bi­zalmatlanul szemmel tartva; nemzetiségekkel telítve, melyekben alighanem ébren tartott a remény, hogy az „alkotmányosdi“ csak kísérlet, mely után, lehetetlenné téve magunkat, a politikai vezér-szerep eszméjét s feladatát ók öröklik. Ehhez járultak a sűrű kormány-válságok ; a belső feloszlás tünetei a deák-pártbau; a rettegés, mely a hazafiui sziveket a jövő miatt fogva tartá; Beust fenyegető diplomatiai jegyzékei, melyek a délen lerakott gyúlékony-anyagot összehalmozni segiték, s szerbjeink és liorvá- taink mozgalmainak tömör hátteret és sarkpontokat adtak; a bi­rodalom feszélyezett külpolitikai helyzete, melynek csak jóval később, a Németországgal! szövetkezés vetett üdvös véget. Nem­zetiségeink azon műveltségi foka, amidőn költőik dalai a for­rások s völgyek mellől szellős oszlopcsarnokokba s városokba szívódnak fel; holt időknek kölcsönzik az élet pírját; rabló történeteknek eposzi lendületet adnak ; megbüntetett gyujtogatókat a dráma fenségével öveznek körül; történetíróik tetszetősen ha­misítanak; államféríiaik-rana rupta — hogy legyen okuk léleg­zetű, elérhetlen czélok után törnek. Az az idő ez, a midőn az egész nemzetke fölött ott lebeg az ideál felemelő képe. A szür­külő reggeli órák, midőn oly nehéz tisztán látni. A chauvinizmus az a lázza, mely megkövezi az orránál tovább látó bölcset. Azon általános káprázat idője, mely (haj! sok példa van rá a világtörténelembeu) futni engedi ama kedvező pillanatot, melyen túl, apálya lefelé hajlik; melyen túl a bátorság kalandor-erény; a kitartás önfejűség; a siker öngyilkosság. Oly idő volt ez, midőn minden utcza-szegleten kéregetett egy-egy béna harczos, sebekkel, melyeket némettől, rácztól, oláhtól; vagy sebekkel, melyeket magyaroktól kapott. Fenkölt koldusai a haza-védelmé­nek ; eleven emlékeztetők; öntudatlan szitói kölcsönös gyülölkö- ..................................................................... f.....................—.................. A vasút mindenüvé elvisz. Vasútra magyar! lön tehát jel­szavunk. Babonás vagyok, ha nem nagyon is. Utána néztem az égi jeleknek. A jelek kedvezők. Utolsó negyed csak 24-ikén lesz. Es: 15 —24-ig szép idő, ha csak a felső déli, vagy délnyugati szelet északi nem váltja fel. — Es Merkur, a nap lenyugta után a nyugaton látható. Venus hajnal-csillag, reggel 2 óra előtt fel­száll. Mars, esteli óra körül lenyugszik. J up i te r este látható, éjfél előtt leszáll. Uranus éjfél után nyugszik. Volt-e valaha utazás kedvezőbb kilátások között megejtve. És mégis, már utunk kezdetén kétségbe vonám az égi jelek igazmondóságát. A kupéba, hová beletömtek, három Esculápius ült, s ha még egyiknek is lett volna szemüvege, vagy ha egyfaj- tájúak lettek volna, de hydropata, aleopata, homaeopata. Tudja az ég, nem szeretek doktorokkal utazni mióta egyik bizodalmasan elszólta magát, hogy nem a praesente medico nil nocet — a helyes, hanem a : praeseníi medico (Az orvos jelenlétében semmi sem árt, vagy: a jelenlévő orvosnak kutya baja sincs.) K. N. barátom észrevette lehangoltságomat és a maga ügyes­ségével utánozva a göcseji dialectust, azon dunántúli szokással ismertetett meg bennünket, hogy ott a vendég nyelvére mutat és a német kellner marhanyelvet hoz, és hasonló könnyűséggel juthatni disznófülhöz vagy ürüczombhoz is. A mutatvány elvette a kedvemet a mondott jó falatoktól, hanem jót nevettünk rajta. Semmi sem ingerlőbb, mintha egy túlkomoly ember adomáz, vagy utánoz tréfás dolgokat. A doktoroktól szerencsésen megszöktünk, illetőleg kettő szökött meg tőlünk. Egy kitartott egy darabig, és ez az aleopata

Next

/
Thumbnails
Contents