Eger - hetilap, 1886
1886-07-06 / 27. szám
215 nek, s a fegyvereknek, melylyel védekezzünk s melylyel visszaverjük a támadást, nem leszünk szűkében. A világ most bizonyítékokat keres. A kezét odatartja a sebhez s mig nem tapintja meg saját maga, nem hisz. Legalább eléggé nem. A tudás terjedése megnövelte a hitetlenséget s megnyirbálta a lelkesülés szárnyait. Mindig az a gyermek jut az eszembe, a kire a Boldogságos képe csak addig mosolygott a rámából, mig a maga egyiigyü szavaival beszélt hozzá, és soha aztán, hogy tanult imádságokat hadart el előtte. Jól van. Az egri honvéd bakákra még mosolyog. Hisznek és lelkesednek, mielőtt csalhatatlanul bizonyítanának nekik. Hisznek és áldoznak. Megsejtik a veszélyt és egy szó is elég nekik, hogy megtegyék a mit tehetnek. Melegítő példaadás ez. Mindenki értse meg. A mig ez az 5 frt összegyűlt, minden krajczár bevetésénél reánk gondoltak az egri honvéd bakák. Azzal szeretném végezni ezt a beszámolót, a mivel a beküldője végzi a maga levelét: „Tiszteljétek a közkatonákat, nagyobbak ők mint a hadvezérek!“ De jobb lesz, ha azon erős hitemnek kifejezésével végzem, hogy az az ügy, melyért krajczáraival a szegény ember is ime igy áldoz, jó ügy, diadalmas ügy kell hogy legyen. Városi ügyek. Az 1886. jun. 29-én tartott városi képviseleti közgyűlésben következő ügyeknyertek elintézést: Szalay László mezei rendőrkapitány állásáróli lemondása tudomásúl vétetett és ezen körülményről Heves megye alispánja értesittetett. Ami az ekként megüresedett állás betöltését illeti; tekintettel arra, hogy a közmunkaügy rendezése, illetőleg a közmunkának a jövőben, miként és kiáltal leendő kezelése iránt teendő javaslattal megbízott küld. véleményét ez ideig nem mutatta be; és miután feltétlenül szükséges, hogy ez állás betöltése előtt, ezen ügy végleg szabályozva legyen; mielőtt tehát a választás iránt intézkedés tétetnék, a 2970. sz. végzéssel megbízott küld. felhivatott, hogy javaslatát 14 nap alatt mutassa be. A város belsőségére vonatkozó kataszteri felvétel kőnyomat utján 2. példányban a város részére megszereztetni határoztatott, s ily értelemben az I. számú felmérési felügyelőség megkerestetett. A Hevesmegyei gazd. egyletnek a Fiumében létesítendő be, és kiviteli társaság létrehozatala iránt a minisztériumhoz intézett felterjesztése helyesnek találtatott, e testület részéről a föld. ipar s kereskedelemügyi minisztériumhoz pártoló felirat intéztetett. elszórva. Azt sem tettem volna ... de nem magamért tettem; . . . . szegény éd’s anyám beteg volt. aztán olyan nagyon fázott!“ Kis vörös ujjával elnyomja a remegő köuyet pilláin, s várja tovább a biró szigorú kérdéseit. Az öreg biró hangja lágyabb lesz s figyelmesen vizsgálja a kis fiú aczvonásait, mialatt tovább beszél: „Tudod-e fiam, hogy egészen öt évre terjedhető fegyházzal büntethetjük azokat, kik valamely bekerített helyről meglopják mások tulajdonát! ?“ A kis juhászbojtár kerekre nyitja ijedt szemeit. Öt év! Egy egész élet! Mit csinál azalatt az ő szegény édes anyja ? Hisz annak nincs más támasza, más vigasza, csak ő. Aztán alig hogy magához tér megrettenéséből, könyörgő hangon kérdi a bírót: „De ugy-e, anyámnak nem lesz semmi bántódása ?“ Az újabb kérdéssel felel: „Hát olyan nagyon szereted te az anyádat ? A kis vádlott kifejezéstelen arcza tele lesz kifejezéssel: szemeiből kisüt a szeretet meleg sugara, s felindulástól, meghatottságtól elfojtott hangon rebegi: „Óh! de milyen igen nagyon szeretem!“ „Mondd el hát, mi vitt rá téged a biin elkövetésére, mely miatt most itt állsz.“ „Egyszer, mikor későn este hazamentem a dologból, hát nagy gyereksirást hallottam a házunkból. Azt gondoltam magamban, tán rosszul hallok, talán a szomszédék Treszkája sir; de mikor bementem, akkor mondta éd’s anyám, hogy nekünk szüleTolvaj János és Liptay Ferencz azon kérvényük, hogy a kir. tszék előtt elvonuló fedett csatorna a Babies Béla-féle házig kiépíttessék — miután erre vonatkozó költséggel a város nem rendelkezik — figyelembe vehető nem volt. Az 1885-ik évi bor és husfogyasztási adószámadás megvizsgálásával Mednyánszky Sándor és Simonyi Károly képviselők bízattak meg. Az egri mélt. főkáptalan átirata, melyszerint a városunkban nyitandó szőlőszeti, és kertészeti tanfolyamhoz szükséges mintatelepekre 15 hold földet a galagonyási dűlőből használatul átenged, köszönettel fogadtatott, s ezen szives adományért, a főkáptalannak köszönet és elismerés nyilváníttatott, a szerződés megkötésével a polgármester és főügyész megbizatott; s egyszersmind azon folyamnak, valamint a telepeknek a helyi viszonyokhoz mért vezetését ellenőrző s előmozdító felügyelő bizottságba Zsendovics József és Pánthy Endre kanonok urak beválasztattak; mely körülményről a fold. ipar és kereskedelmi miniszter azzal értesittetett, hogy a tervezet most már az egész 24. holdnyi telepre kiterjesztetett, s jövőben a munkálat mind a 24. holdon megkezdetni fog. A Csángó magyar egylet felhívása folytán Eger városa a „Csángó magyar egyesületbe“ egyszer mindenkorra fizetendő 12 írttal, rendes tagnak belépett. A városi bizottság jelentése; melyszerint az eger-nádasdi helyi érdekű vasút kiépítési vonalának tervezete elkészülvén, az összes tervezet rajzait és iratait bemutatja azzal, hogy a kiépítendő vonal Eger, Bakta, Bátor, Bocs, Szúts, Csehi, Bekölcze, és Nádasd határain vonulván át, melynek hossza 37.62 kilométer, összes kiépítési költsége 4.287,740 frt, melyből egy kilométerre 114 ezer forint esik. A tervezet készítése, és mérnöki fizetésekre eddig kiadott költség pedig 4978 frt 66 krt tesz; — tudomásul vétetett, a további teendőkkel a vasúti bizottság megbizatott ; a tervezetet készítő mérnökök, különösen pedig a vezető Lengey Sándor államvasuti főmérnöknek lelkiismeretes és pontos munkálkodásukért köszönet és elismerés szavaztatott; végül az összes tervezetek és iratok megőrzés végett a levéltárba helyeztettek el. A közmunka és közlekedésügyi kir. minisztérium leirata, melyszerint Bárczay Gyula orsz. képviselő az egri vasúti állomásból kiindulva, Baktán, esetleg Felnémeten, Nagy-Bátoron, és Pé- tervásárán át Nádújfaluig, Lázár Mór földbirtokos pedig Egerből Baktán, Nagy-Bátoron, Pétervásárán, Istenmezején, Zabaron, Almágyon és Ajnácskőn át Sőregig vezető helyi érdekű vasútvonalra előmunkálati engedélyt kaptak, — tudomásul vétetett. .j ____ ...... t ett egy kis fiunk. Aztán véletlenül épen akkor betegedett meg éd’s anyám is. Nem tudom, mi baja esett, csakhogy igen beteg lett és keservesen nyögött. Nagy hideg is volt éppen akkor, aztán a szél mind befújta az ablakon a havat. Olyan kutya-hideg volt, hogy még a viz is megfagyott a csuporba. Szegény anyám olyan volt, mint a megholt, úgy fázott, reszketett, alig lehetett szavát venni. Azt nyögte, hogy éhes, meg hogy fázik, meg aztán hogy igen nagyon fáj mindene. Erre én sírva fakadtam, és azt mondtam, hogy ne epessze magát. Ed’s anyám meg összetette a két kezét, és a hangja remegett a hidegtől, úgy könyörgött nekem, hogy segítsek a nagy nyomorúságán, ne hagyjam igy meghalni. Azt mondta, hogy én vagyok az ő egyetlen, drága gyereke, csak értem szeret élni ezen a siralmas világon! Aztán a kis öcsém is, a ki az nap született, úgy tett, mintha meg akarna fuladni, csupa kék lett a hiippögéstől .... Nem tudtam ezt tovább nézni, s azt mondtam: „Édes anyám, csak szóljon, megteszek én mindent magáért, csak meg ne haljon!“ „Hát akkor hozz egy kis fát valahonnan édes fiam, akárhonnan ; áldjon meg az Isten érte! Ne engedd szegény szülőanyádat megfagyni. Én aztán vettem a süvegemet és elmentem a faluba, hogy csak szerzek valahonnan fát, de hát bizony keményre volt fagyva minden, nem találtam sehol még csak egy kis forgácsot sem, a mivel alá gyújtsak. Ekkor elmentem az erdőbe és ott keresgéltem a hóba. Ott se találtam. Erre már igen megfájdult a szivem. Aztán sírtam. De eszembe jutott, hogy mig én sírok, addig *
