Eger - hetilap, 1886

1886-03-30 / 13. szám

102

számfejtésügy-, 8. a külügy bizottsága. Ideiglenesek: 9. az El- szászlotliariiigia, 10. az alkotmánykérdések- és 11. az ügyrend részére alakított bizottságok. A két elsőnek összes tagjait a császár nevezi ki, oly formán azonban, hogy azokban Bajorország alkotmány törvényileg biztosított, Württemberg és Szászország pedig, külön egyezményben kikötött képviselettel bírnak. A többi bizottság tagjait a szövetségi tanács választja. E bizottságok, melyekben egy állam csak egy szavazattal bírhat, a szövetség gyűlés együtt nem léte esetén is működhetnek. Hatáskörük legnagyobbrészt jelentések közlésén, javaslatok előkészítésén, nyugszik, bár némely ügyek tekintetében önálló intézkedési jogkörrel is bírnak. — Elnökeiknek, a külügyi bizottságot kivéve, a porosz meghatalmazottak közül kell vétetniök. A külügyi bizottságnak elnöke az egyik bajor meghatalmazott, — tevékenysége pedig csak a külügyi helyzetet illető, és a szövetség egyes alkatrészeitől beküldött közlemények átvételére, s az azokra való vélemény-nyilvánításra szorítkozik, — a javaslattétel s intézkedés joga e bizottságtól meg van vonva. Tagjai még minden esetben Szászország- és Württembergnek, nem különben a szövetség-tanács által kijelölt 2. szöv. államnak 1—1. meghatalmazottja.

A német szövetség elnöke a porosz király, ki mint ilyen „Németország császára“ czimet viseli. Jogai áta- lán azok, melyekkel egy jogi személy elöljárója felruházva lenni szokott. Miért is nemzetközi ügyekben a birodalomnak egyedül és kizárólagos képviselője a császár. 0 üzen a birodalom nevében hadat, köt békét és egyéb nemzetközi egyezményeket, küld és elfogad követeket. Azonban hadüzenethez, a birodalom kül- megtámadtatásának esetét kivéve, a szövetségi tanács hozzájárulása kívántatik, — továbbá ha a külfölddel kötött egyezmények oly viszonyokat érintenek, melyek szabályozása a birodalmi törvényhozás illetékiségi köréhez tartozik: azok érvényesithetése a szövetség-tanács beegyezését, és a bírod, gyűlés által való elfogadtatásukat tételezi fel. — A császár hirdeti ki a bírod, törvényeket és gondoskodik végrehajtatásukról, ő nevezi ki és bocsátja el a bírod, tisztviselőket. A császár, lévén a legfőbb hadúr, egyúttal békében és háborúban kizárólagosan rendelkezik a hadsereg és a hadi tengerészet felett, Bajorország és Württemberg- re nézve azonban némi kivételek állanak fönn e tekintetben is. A cons u latus ügye a császár felügyelete alatt áll, ki a birodalmi consulokat alkalmazni jogosított. *)

') V. ö. a „Német birodalmi alkotmáuy 1—78. czikkelyeit és Marquardsen. Handbuch d. öffentlichen Rechts d. Gegenwart. II. B. 48. s k. 1.

Az „EGER“ tárczája.

Egy ibolya-csokorért.

Te adtad, ki éltem virága vagy,

Szép, jóságos, mint a virágok;

Hogy képedet híven őrizzem meg:

E csokor a legjobb ajándok.

Nekem adtad . . . Elteszem, elrejtem;

Kaján szemek ne lássák soha!

Ne tudják, hogy szivem is virágzik, —

Hogy szerelme — rejlő ibolya. X.

Báró Balassa Bálint Egerben.

(1573-1581.)

Csillagh Mórtól.

Szomorú bujdosását, vitézsége hírét, regényes szerencsétlenségét feljegyezte a hagyomány.

Balassa Bálint a lovagisággal fénylő tizenhatodik századnak tündöklő alakja volna akkor is, ha a költészet glóriája nem ragyogná be homlokát. Elég neki a hősiség cserága, hogy a költő babérkoszorúja nélkül is halhatatlan legyen. — Századának egyik legmíveltebb embere és legszebb daliája volt ő. Vitézek mintaképe, asszonyok bálványa.

S ma már tudjuk azt is, hogy B Tassa egyik legnagyobb

Az egri takarékpénztár közgyűlése.

Az „egri takarékpénztár,“ múlt vasárnap, f. hó 28-án tartotta évi rendes közgyűlését saját helyiségeiben, S i m o n y i Károly elnöklete, s szép számmal egybegyült részvényes tagok érdeklődése mellett. — A bemutatott 466 részvény által konstatálva lévén a közgyűlés alapszabályszerü határozatképessége: elnök, az egybegyült részvényeseket üdvözölve, a közgyűlést, a szokott formaságok mellett, megnyitja.

A tárgysorozat értelmében mindenekelőtt az igazgatóságnak a múlt év üzletforgalmáról szóló jelentése olvastatott föl, melyből kiemeljük a következő pontokat: az intézet lefolyt évi üzletforgalma, daczára a terményárak rendkívüli csökkenésének, s az ipar és kereskedelem pangásának, s ezzel kapcsolatban beállt kedveződen üzleti viszonyoknak, — a megelőző évihez képest kedvező eredményt tüntet föl, amennyiben a zárszámadás szerint a lefolyt évre 16,173 frt 69 kr. jövedelem mutatkozik, mely összegből azonban a keresk. törvény és az alapszabályok értelmében, a tényleg kétes követelések fedezésére 2731 frt 43 kr. volt levonandó, s igy a rendelkezésre álló nyeremény

13.442 frt 27 krt. teszem

A lefolyt év üzletforgalma a megelőző évivel egybevetve a következő eredményeket tünteti föl: a betéti tőkék állománya apadt 4072 frt 61 krral; a váltótárcza csökkent 14,041 frt kr- ral; a kötvénykölcsönök összege növekedett 2126 frt 79 krral; a zálogkölcsön szaporodott 273 írttal.

A tiszta nyeremény felosztására nézve az igazgatóság a következő javaslatot terjeszti a közgyűlés elé: a kimutatott

13.442 frt 27 kr. tiszta jövedelemből az igazgatóság részére járó

5°/0 672 frt 11 kr. és a felügyelő bizottság 1% tantiémeje

134 frt 43 kr.: összesen 506 frt 51 kr. levonása után felmaradó 12,635 frt 83 kr.-ból osztalékul részvényenkint 5 frt fizettessék.

A közgyűlés az igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság jelentéseit örvendetes tudomásul vette, s úgy ezeknek, valamint a tisztviselőknek a szokásos fölmentvényt megadta, a tiszta nyeremény felosztására vonatkozó igazgatósági javaslatot egész terjedelmében elfogadta, az osztalékot részvényenkint 5 írtban megállapította, s kifizetését f. é. april hó 1-től folyóvá tette.

Egy részvényesnek tartalék-tőke alapítását tár- gyazó indítványa, rövid vita után, nagy többséggel elvettetett. — Nem terjeszkedünk ki a vita folyamán az indítvány elvetése mellett felhozott argumentumok sajátságos és — hogy többet ne mondjunk — gyakorlatiatlan voltára ; de annyit, e különben életrevaló, virágzó és hasznos pénzintézetünk jövője érdekében is, kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy mai napság,

költője a magyarnak. Oly igazán teremtő lángész, kit összemérni csak Petőfivel lehet. A magyar dalnak megteremtő atyja és leghivatottabb mivelője — egész Petőfiig. Még a dalaiban nyilatkozó őszinteség is csak a Petőfiéhez hasonlítható ; ő is, mint emez, szive mélyéből vette költészetének ma is szivet ható hangjait.

A tizenhatodik század Petőfijének legszebb órái Egerben teltek el. Itt ébredt szive szenvedélyes szerelemre; itt lakott a hölgy, kit ő „Vénus földi helytartójának“ nevez; itt irta nagyrészét lángot lehellő dalainak.

Szomorú családi körülmények között fejlett ifjúvá a költő, s bus környezete hatása mély nyomokat hagyott érző lelkén. Innen van költészetének ama bánatos, borongó alaphangja, az a sötét alapszín, melyet csak néha vált fel játszi kedélyesség, hogy a költő „lelki arczképén“ a csaknem komor vonásokat harmóniába hozza s szelidebbekké tegye. — A költő atyja, János báró, még az ő gyenge kora idején került a bécsi kormány börtönébe, hol évekig sinylett, puszta gyanú miatt, sógorával, Dobó István egri hőssel együtt. A mélyen megszomorodott édes-anya és önfeláldozó hitves erőtlen vállaira nehezedtek a gyermeknevelés terhei. Bálint bölcsőjét a Mohácsnál „elveszett haza“ frissen hantolt sírja fölött ringaták. A gyászbaborúlt nemzet egyszerre nyögte ekkor németnek és töröknek igáját. Megtanulhatta már zsenge korában, hogy mint keresztyén vitéznek és mint magyarnak szent kötelessége lesz üldözni a „pogányt“ és gyűlölni a németet, ezt az álarczos ellent, ki atyját is puszta gyanú miatt megfosztá ama szabadságtól, amely e sokat zaklatott hazában annyi csapás közt még fenmaradt s amelynek ideje alatt pedig Balassa János a bécsi kormány iránt való hűségét jobb ügyre méltó buzgósággal mindig kimutatni törekedett.

Atyja megszökése és a reá következett királyi kegyelem nyitotta meg a vitézi pályát Bálint előtt. Rudolf koronázásakor